„Harrán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a +koord |
a +kép |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{coor title d|36.8648|N|39.0306|E|type:landmark}} |
{{coor title d|36.8648|N|39.0306|E|type:landmark}} |
||
{{Mezopotámia földrajz}} |
{{Mezopotámia földrajz}} |
||
[[Kép:Harran-beehouses.jpg|250px|balra|thumb|Harrán méhkaptár kinézetű építményei]] |
|||
'''Harrán''', [[latin]]ul '''Carrhae''', mai [[török nyelv|török]] nevén '''Sultantepe''' észak-[[mezopotámia]]i város volt, közel [[Anatólia]] és a történelmi [[Szíria]] határához. A [[Kr. e. 1. évezred]]ben tett szert nagyobb jelentőségre, mint kereskedelmi csomópont és [[Szín (mitológia)|Szín]] [[hold]]isten kultuszhelye. |
'''Harrán''', [[latin]]ul '''Carrhae''', mai [[török nyelv|török]] nevén '''Sultantepe''' észak-[[mezopotámia]]i város volt, közel [[Anatólia]] és a történelmi [[Szíria]] határához. A [[Kr. e. 1. évezred]]ben tett szert nagyobb jelentőségre, mint kereskedelmi csomópont és [[Szín (mitológia)|Szín]] [[hold]]isten kultuszhelye. |
||
A lap 2010. február 3., 19:38-kori változata
é. sz. 36,8648°, k. h. 39,0306°
| Mezopotámia földrajza |
|---|
| Sumer |
| Akkád |
|
Babilóniai városok Asszíriai városok |
| Egyéb városok |
Harrán, latinul Carrhae, mai török nevén Sultantepe észak-mezopotámiai város volt, közel Anatólia és a történelmi Szíria határához. A Kr. e. 1. évezredben tett szert nagyobb jelentőségre, mint kereskedelmi csomópont és Szín holdisten kultuszhelye.
Ninive Kr. e. 612-es lerombolása után az asszír hadsereg és adminisztráció maradékai Harránban rendezkedtek be II. Assur-uballit vezetésével, de Kr. e. 609-ben a várost megostromolta és bevette a szövetséges újbabiloni – méd hadsereg. A médeket Küaxarész méd király személyesen vezette.[1] Szín templomát ekkor elhagyták, Nabú-naid uralkodásának kezdetén (i. e. 555) még mindig üresen állt. A város ekkor még mindig a Méd Birodalom része volt.[2]
A későbbiekben a Szeleukida Birodalom része és Oszrhoéné tartomány székhelye lett. A parthus hódítás során önállósodott, és arab Abgarida fejedelmei Kr. e. 132 – Kr. u. 114 között teljes önállóságot élveztek, majd Traianus keleti hadjárata során Róma félautonóm vazallusaivá lettek. A 3. század elején olvasztották a birodalomba egyszerű provinciaként.
Kr. e. 53-ban a város mellett pusztult el Marcus Licinius Crassus hadserege vezérével együtt a parthusokkal vívott harcban (ld. carrhae-i csata). 217-ben Caracallát szintén itt gyilkolták meg, majd 296-ban Galerius vereséget szenvedett az újperzsa hadseregtől. Ettől kezdve a 7. századi arab hódításig perzsa kézen maradt a város. A kereszténység és a helyi pogány képzetek hatására alakult ki a 11. században kihalt jazdánita keresztény szekta.
A város a muszlimok uralma alatt is megőrizte fontosságát, elsősorban kulturális tekintetben. II. Marván Omajjád kalifa (744–750) Harránt tette meg székhelyévé.
Jelenleg Törökország területén található, híres az agyagból tapasztott „méhkaptár”-házairól.
|
Ez az ókori témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Jegyzetek
- ↑ Sablon:ÓKTCH
- ↑ Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8
