„Nagy-Sárrét” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
6. sor: | 6. sor: | ||
== Települések == |
== Települések == |
||
* Aka, Bakonszeg mellett volt. Első írásos emléke 1283-ból való, a török pusztítás után nem |
* Aka, Bakonszeg mellett volt. Első írásos emléke 1283-ból való, a török pusztítás után nem építették újjá |
||
* Apróhalomháza, Gyomától északra. 1321-ben említik mint a Barsa család birtokát, 1598-ban a török csapatok véglek |
* Apróhalomháza, Gyomától északra. 1321-ben említik mint a Barsa család birtokát, 1598-ban a török csapatok véglek elpusztították. |
||
* [[Bakonszeg]], Berettyóujfalutól délnyugatra a Berettyó mellett, a XII. sz-ban Apa-Kovácsi néven szerepelt, de a területén jelentős népvándorlás korabeli sírokat is találtak. Ma is létező település, itt temették el [[Bessenyei György]]öt. |
* [[Bakonszeg]], Berettyóujfalutól délnyugatra a Berettyó mellett, a XII. sz-ban Apa-Kovácsi néven szerepelt, de a területén jelentős népvándorlás korabeli sírokat is találtak. Ma is létező település, itt temették el [[Bessenyei György]]öt. |
||
* Balkány, Szeghalomtól északnyugatra feküdt. 1598-ban pusztult el. |
* Balkány, Szeghalomtól északnyugatra feküdt. 1598-ban pusztult el. |
||
* Bálintelke, Berettyóújfalutól délnyugatra. Első emléke 1291-ből való, 1470-ben már csak mint pusztát |
* Bálintelke, Berettyóújfalutól délnyugatra. Első emléke 1291-ből való, 1470-ben már csak mint pusztát említették. |
||
* [[Báránd]], Püspökladánytól keletre. Első írásos emléke egy IV. László által kiadott oklevél. |
* [[Báránd]], Püspökladánytól keletre. Első írásos emléke egy IV. László által kiadott oklevél. |
||
* Barsa, Csökmőtől északra volt. Első említése 1216-ban volt, a török pusztítása után nem épült ujjá. |
* Barsa, Csökmőtől északra volt. Első említése 1216-ban volt, a török pusztítása után nem épült ujjá. |
||
* [[Bélmegyer]],Vésztőtől délnyugatra fekszik, először 1346-ban |
* [[Bélmegyer]],Vésztőtől délnyugatra fekszik, először 1346-ban említették |
||
* Berttyószentmárton, ma Berettyóújfaluhoz tartozik, annak déli részén a Berettyó bal partján. Első említése 1213-ból származik. |
* Berttyószentmárton, ma Berettyóújfaluhoz tartozik, annak déli részén a Berettyó bal partján. Első említése 1213-ból származik. |
||
* [[Berettyóújfalu]], először 1285-ben mint ''Nova Villa'' |
* [[Berettyóújfalu]], először 1285-ben mint ''Nova Villa'' említették. |
||
* [[Biharnagybajom]], Füzesgyarmattól északra fekszik, 1216-ban szerepel először a váradi regestrumban, de a történészek szerint a honfoglalás előtt jelentős földvár lehetett a területén |
* [[Biharnagybajom]], Füzesgyarmattól északra fekszik, 1216-ban szerepel először a váradi regestrumban, de a történészek szerint a honfoglalás előtt jelentős földvár lehetett a területén |
||
* [[Bihartorda]], Berettyóújfalutól nyugatra fekszik, első említése 1221-ből való. |
* [[Bihartorda]], Berettyóújfalutól nyugatra fekszik, első említése 1221-ből való. |
||
22. sor: | 22. sor: | ||
* Bökény, szintén Csökmő közelében volt, 1214-ben említették először, és 1588-ban még lakták. Pontos helye nem ismert. |
* Bökény, szintén Csökmő közelében volt, 1214-ben említették először, és 1588-ban még lakták. Pontos helye nem ismert. |
||
* [[Bucsa]], Karcag és Füzegyarmat között található. |
* [[Bucsa]], Karcag és Füzegyarmat között található. |
||
* Cséfány, Szeghalom közelében, 1336-ban már egyháza volt, 1598-ban a tatárok |
* Cséfány, Szeghalom közelében, 1336-ban már egyháza volt, 1598-ban a tatárok elpusztították. |
||
* Csekehida, Zsákától nyugatra lévő falu volt. 1322-ben már írásban |
* Csekehida, Zsákától nyugatra lévő falu volt. 1322-ben már írásban említették, a török pusztítás után nem építették újjá. |
||
* Csiff, 1229-ben Cheph néven |
* Csiff, 1229-ben Cheph néven említették, kis lélekszámú település volt, ma Darvashoz tartozik, Csiff-major néven. |
||
* Csolt, Vésztőtől nyugatra a mai mágori dombon állt. 1220-ban |
* Csolt, Vésztőtől nyugatra a mai mágori dombon állt. 1220-ban említették először, a XVI.-ik sz.ban Mágor faluhoz csatolták. |
||
* [[Csökmő]], neve több változatban is előfordult. 1219-ben már szerepelt a váradi regestrumban. |
* [[Csökmő]], neve több változatban is előfordult. 1219-ben már szerepelt a váradi regestrumban. |
||
* Csudabala, Gyomától északra volt, először 1325-ben |
* Csudabala, Gyomától északra volt, először 1325-ben említették, 1703-ban végleg elpusztult. |
||
* [[Darvas]], Csökmő, Zsáka és Füzesgyarmat szomszédságában található, 1396-ban már mai nevén szerepelt. |
* [[Darvas]], Csökmő, Zsáka és Füzesgyarmat szomszédságában található, 1396-ban már mai nevén szerepelt. |
||
* Déter, Berettyóujfalu közelében volt egykori falu, 1252-ben írásban |
* Déter, Berettyóujfalu közelében volt egykori falu, 1252-ben írásban említették, 1477 után viszont már nem tettek róla említést. |
||
* [[Dévaványa]], első írásos emléke 1334-ből való. |
* [[Dévaványa]], első írásos emléke 1334-ből való. |
||
* [[Ecsegfalva]], Dévaványától északra található, 1475-ben már mint virágzó falut |
* [[Ecsegfalva]], Dévaványától északra található, 1475-ben már mint virágzó falut említették. |
||
* Enyed (Ösvény), Füzesgyarmat közelében volt, 1219-ben |
* Enyed (Ösvény), Füzesgyarmat közelében volt, 1219-ben említették először, 1598-ban a tatárok pusztították el. |
||
* Fás, Vésztőtől nyugatra volt, 1221-ben már |
* Fás, Vésztőtől nyugatra volt, 1221-ben már említették. Érdekessége, hogy a török idők alatt végig fenállot, csak 1685 után pusztult el, főleg a császári csapatok "jóvoltából". 1728-ban ismét benépesítették, de egy későbbi pestisjárvány majdnem az egész falut elpusztította. A túlélőket Körösladányba költöztették, azóta lakatlan. |
||
* [[Furta]], Zsáka mellet található. Első, megbízható írásos emléke 1552-ből való. |
* [[Furta]], Zsáka mellet található. Első, megbízható írásos emléke 1552-ből való. |
||
* Füregyháza, Füzesgyarmat közelében volt, első emléke 1216-ból való, de már a tatárjáráskor elpusztult. |
* Füregyháza, Füzesgyarmat közelében volt, első emléke 1216-ból való, de már a tatárjáráskor elpusztult. |
||
* Füss, Szeghalom közelében volt, pontos helye nem ismert. 1283-ban egy örökösödési oklevélben |
* Füss, Szeghalom közelében volt, pontos helye nem ismert. 1283-ban egy örökösödési oklevélben említették, valószínűleg a török idők alatt pusztult el. |
||
== Források == |
== Források == |
A lap 2009. december 20., 11:12-kori változata
Fekvése
A Nagy-, illetve Kissárrét, Hajdú-Bihar déli, és Békés megye északi, északkeleti részén terült el. Nevét a Berettyó és a Körösök álltal táplált mocsaras, ingoványos területről kapta. Területe valamikor kb 150 ezer hold lehetett. A vizek lecsapolásával ma már szinte semmi nyoma nem maradt az egykori ingoványoknak.
Története
Települések
- Aka, Bakonszeg mellett volt. Első írásos emléke 1283-ból való, a török pusztítás után nem építették újjá
- Apróhalomháza, Gyomától északra. 1321-ben említik mint a Barsa család birtokát, 1598-ban a török csapatok véglek elpusztították.
- Bakonszeg, Berettyóujfalutól délnyugatra a Berettyó mellett, a XII. sz-ban Apa-Kovácsi néven szerepelt, de a területén jelentős népvándorlás korabeli sírokat is találtak. Ma is létező település, itt temették el Bessenyei Györgyöt.
- Balkány, Szeghalomtól északnyugatra feküdt. 1598-ban pusztult el.
- Bálintelke, Berettyóújfalutól délnyugatra. Első emléke 1291-ből való, 1470-ben már csak mint pusztát említették.
- Báránd, Püspökladánytól keletre. Első írásos emléke egy IV. László által kiadott oklevél.
- Barsa, Csökmőtől északra volt. Első említése 1216-ban volt, a török pusztítása után nem épült ujjá.
- Bélmegyer,Vésztőtől délnyugatra fekszik, először 1346-ban említették
- Berttyószentmárton, ma Berettyóújfaluhoz tartozik, annak déli részén a Berettyó bal partján. Első említése 1213-ból származik.
- Berettyóújfalu, először 1285-ben mint Nova Villa említették.
- Biharnagybajom, Füzesgyarmattól északra fekszik, 1216-ban szerepel először a váradi regestrumban, de a történészek szerint a honfoglalás előtt jelentős földvár lehetett a területén
- Bihartorda, Berettyóújfalutól nyugatra fekszik, első említése 1221-ből való.
- Bócshida, (Bócs), Berettyóújfalutól délnyugatra, 1274-ben említették először, ma már csak egy tanya áll a helyén.
- Bozsód, Csökmőtől északkeletre feküdt, először 1220-ban említették, a török idők alatt pusztult el.
- Bökény, szintén Csökmő közelében volt, 1214-ben említették először, és 1588-ban még lakták. Pontos helye nem ismert.
- Bucsa, Karcag és Füzegyarmat között található.
- Cséfány, Szeghalom közelében, 1336-ban már egyháza volt, 1598-ban a tatárok elpusztították.
- Csekehida, Zsákától nyugatra lévő falu volt. 1322-ben már írásban említették, a török pusztítás után nem építették újjá.
- Csiff, 1229-ben Cheph néven említették, kis lélekszámú település volt, ma Darvashoz tartozik, Csiff-major néven.
- Csolt, Vésztőtől nyugatra a mai mágori dombon állt. 1220-ban említették először, a XVI.-ik sz.ban Mágor faluhoz csatolták.
- Csökmő, neve több változatban is előfordult. 1219-ben már szerepelt a váradi regestrumban.
- Csudabala, Gyomától északra volt, először 1325-ben említették, 1703-ban végleg elpusztult.
- Darvas, Csökmő, Zsáka és Füzesgyarmat szomszédságában található, 1396-ban már mai nevén szerepelt.
- Déter, Berettyóujfalu közelében volt egykori falu, 1252-ben írásban említették, 1477 után viszont már nem tettek róla említést.
- Dévaványa, első írásos emléke 1334-ből való.
- Ecsegfalva, Dévaványától északra található, 1475-ben már mint virágzó falut említették.
- Enyed (Ösvény), Füzesgyarmat közelében volt, 1219-ben említették először, 1598-ban a tatárok pusztították el.
- Fás, Vésztőtől nyugatra volt, 1221-ben már említették. Érdekessége, hogy a török idők alatt végig fenállot, csak 1685 után pusztult el, főleg a császári csapatok "jóvoltából". 1728-ban ismét benépesítették, de egy későbbi pestisjárvány majdnem az egész falut elpusztította. A túlélőket Körösladányba költöztették, azóta lakatlan.
- Furta, Zsáka mellet található. Első, megbízható írásos emléke 1552-ből való.
- Füregyháza, Füzesgyarmat közelében volt, első emléke 1216-ból való, de már a tatárjáráskor elpusztult.
- Füss, Szeghalom közelében volt, pontos helye nem ismert. 1283-ban egy örökösödési oklevélben említették, valószínűleg a török idők alatt pusztult el.
Források
Sárréti írások (Néprajzi és helytörténeti antológia) Szerkesztette: Miklya Jenő (1965)