Árvaváralja

Sablon:Szlovák település Árvaváralja (szlovákul: Oravský Podzámok) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Alsókubini járásában. Mintegy 1300 lakosa van. Alsólehota tartozik hozzá.

Fekvése

Alsókubintól 9 km-re északkeletre, az Árva-folyó bal partján fekszik.

Nevének eredete

A település Árva vára alatti fekvése alapján kapta a nevét.

A falu története

A falu temploma

A vár alatti folyóparton a bronzkorban a lausitzi kultúra, a vár területén pedig a puhói kultúra településének nyomait tárták fel. A későbbi, római korból is találtak itt leleteket. Bár a falu helye már a bronzkorban is lakott volt, de először csak 1559-ben említik, amikor a Thurzók vár alatti majorságából kifejlődött, lakói a vár szolgálónépei voltak, iparosok, uradalmi tisztek lakták. A 17. században vámszedőhely volt fűrészteleppel, serfőzővel, malmokkal, később a közbirtokossági hivatal is itt székelt. 1778-ban 114 háza volt, 1828-ban 65 házában 423 lakos élt. Lakói a 19. században főként kézművességgel és erdei munkákkal foglalkoztak. Árvaváralja volt az Árvai erdőgazdaság központja.

Fényes Elek szerint "Árva-Várallya, tót falu, Árva vm., az Árva jobb partján a hires meredek kõsziklán épült régi várának tövében: 290 kath., 90 evang., 3 zsidó lak., kik többnyire urasági tisztek és cselédek, s csinos házakban laknak. Kath. paroch. templom. "

1910-ben 359, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Vári járásához tartozott. 1940-től modern fűrészüzem kezdte meg itt működését, később konzervgyár is épült.

A vár története

Thomas Ender (1793–1875): Árva vára (1860 körül)

Árva várát 13. század első felében a Balassák ősei emelték. Először 1267-ben említik castrum Árva néven. Királyi vár, majd 1534-től Thurzó-birtok. Itt tartotta fogva Mátyás 1484 és 1490 között Várday Péter kalocsai érseket. A Thurzók 1556 és 1561 között teljesen átalakították és bővítették, mai alakját 1611-ben Thurzó György építkezései után nyerte el. A vár urai 1713-ig a vármegye örökös főispánjai is voltak. A 17. században többször ostromolták, 1670. december 10-én Heister tábornoknak két heti ostrom után feladták, miután a birtokos Thököly István az ostrom izgalmaiba december 3-án belehalt. 1672. október 20-án a Pika Gáspár vezette kuruc sereg a helyi szlovák felkelők támogatásával foglalta vissza, november 24-én azonban Spork tábornok újra elfoglalta és a felkelés vezetőit kivégeztette. A Rákóczi-szabadságharc alatt 1703. december 5-én került kuruc kézre, és csak 1709 áprilisában, kiéheztetéssel foglalták vissza a császáriak. Tulajdonosai szépen rendben tartották, és az 1800. évi tűzvész után is újjáépítették.

Nevezetességei

Árva vára

Árva vára madártávlatból

• Az Árva-folyó felett keskeny hegygerincen áll Árva vára, amely az egykori Magyarország legfestőibb sasfészke. A vár legkorábbi része a felsővár a 13. században, a középső rész 1483 és 1543 között, az alsóvár 1556 és 1611 között épült. A középső várban nagy károkat okozott az 1800-as tűzvész, de a 19. század végén a Pálffyak teljesen rendbehozták. A vár ma is teljesen ép, értékes bútorai, műkincsei, falfestményei vannak. 1868-óta múzeum.
• Nepomuki Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma a 19. század elején épült empire stílusban.
• A régi megyeháza épülete 1797-ben épült későbarokk stílusban.
• A településen több 19. századi épület is áll.
• Pável Országh Hviezdoslav emlékműve.

Külső hivatkozások

• Árva vára (szlovák nyelvű leírás)
• Orava.sk
• Skrz.sk
• Muzeum.sk
• Skonline.sk
• Községinfó
• Árvaváralja Szlovákia térképén
• Slovakiaturism.sk
• Hrady.sk
• Orava.sk – községinfó
• Légifotók a várról
• E-obce.sk