„Konodonták” változatai közötti eltérés

Conodonta
	Evolúciós időszak: 495–199,6 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N késő kambrium–késő triász
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Conodonta;
Szinonimák
	Conodontophorida;
Csoportok
	†Protoconodonta; †Paraconodonta; †Euconodonta;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Conodonta témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Conodonta témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2021. január 31., 15:34-kori változata

Conodonták a Mauch Chunk formáció Deer-völgyi részéből

A konodonták (Conodonta, illetve néha konodontoforidák) korai gerinchúros állatok egy kihalt osztálya, amely a kambrium földtörténeti időszak idején jelent meg először és a késő triász korig élt. Rendszertani besorolásuk vitatott. Valószínűleg úszó életmódot folytattak. Az állatok testfelépítésével kapcsolatban az 1980-as évekig csak feltételezések álltak rendelkezésre, mivel a lágy részekről nem találtak a fogszerű maradványokhoz kapcsolódó megőrződéseket.^[1] Egyes vélemények szerint félgerinchúros, mások szerint gerinces, de még több más állatkör is szóba jöhet. E kis maradványok fogalakúak, kalcitos kalciumfoszfát az építőanyaguk. Lehettek akár fogak is, de éppúgy pikkelyek, vagy valamilyen szilárd váz elemei. Hasonlíthatóak akár a puhatestűek radulájához (reszelőnyelv), vagy a sertelábú féreg állkapcsához. Sokszor kitűnő megtartásúnak gondolt leletekről is kiderül, hogy valójában a teljes szervezetnek csak kis részéről van szó.

Maradványaik kiváló korjelzők, mivel evolúciójuk gyors volt, mészapatit (kalcium-foszfát) vázuk gyakran fennmaradt az ősi kőzetrétegekben és változataik megjelenése vagy eltűnése alapján alkalmasak a különböző földtörténeti periódusok elkülönítésére.

Méretük általában apró, 0,2-6 milliméter volt (egy különösen nagy testű fajuk, a késő ordovícium időszak idején élt Promissum azonban elérhette a 40 centiméteres testnagyságot is). Kétoldali részarányos maradványaik lemez, fog, vagy fogsorszerűek. Egyes elméletek szerint a belülről kifelé való növekedés jeleit mutatják és a lágy részek beburkolták őket, mások szerint a lágy részek inkább belül helyezkedhettek el, a mészváz pedig védelemre szolgált.

Magyarországon is számos fosszíliájukat találták meg, ismertek például a Mecsek triász időszaki kőzeteiben talált Gondolella nem maradványai.

További információk

A halak portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

↑ (1983) „The conodont animal”. Lethaia 16 (1), 1–14. o. DOI:10.1111/j.1502-3931.1983.tb01993.x.

[Briggs-Lethaia-1] (1983) „The conodont animal”. Lethaia 16 (1), 1–14. o. DOI:10.1111/j.1502-3931.1983.tb01993.x.

[1]

@@ 17. sor: / 17. sor: @@
 }}
 [[Kép:Conodonts.jpg|thumb|250px|Conodonták a Mauch Chunk formáció Deer-völgyi részéből]]
-A '''''konodonták''''' ('''Conodonta''', illetve néha '''konodontoforidák''') korai [[gerinchúrosok|gerinchúros]] [[állatok]] egy kihalt [[osztály (rendszertan)|osztálya]], amely a [[kambrium]] [[földtörténet]]i [[időszak (földtörténet)|időszak]] idején jelent meg először és a [[késő triász]] [[kor (földtörténet)|korig]] élt. Rendszertani besorolásuk vitatott. Valószínűleg úszó életmódot folytattak. Az állatok testfelépítésével kapcsolatban valójában minden csak feltételezés. Egyes vélemények szerint [[félgerinchúrosok|félgerinchúros]], mások szerint [[gerincesek|gerinces]], de még több más állatkör is szóba jöhet. E kis maradványok fogalakúak, [[kalcit]]os [[kalciumfoszfát]] az építőanyaguk. Lehettek akár fogak is, de éppúgy pikkelyek, vagy valamilyen szilárd váz elemei. Hasonlíthatóak akár a [[puhatestűek]] radulájához ([[reszelőnyelv]]), vagy a [[sertelábú féreg]] állkapcsához. Sokszor kitűnő megtartásúnak gondolt leletekről is kiderül, hogy valójában a teljes szervezetnek csak kis részéről van szó.
+A '''''konodonták''''' ('''Conodonta''', illetve néha '''konodontoforidák''') korai [[gerinchúrosok|gerinchúros]] [[állatok]] egy kihalt [[osztály (rendszertan)|osztálya]], amely a [[kambrium]] [[földtörténet]]i [[időszak (földtörténet)|időszak]] idején jelent meg először és a [[késő triász]] [[kor (földtörténet)|korig]] élt. Rendszertani besorolásuk vitatott. Valószínűleg úszó életmódot folytattak. Az állatok testfelépítésével kapcsolatban az 1980-as évekig csak feltételezések álltak rendelkezésre, mivel a lágy részekről nem találtak a fogszerű maradványokhoz kapcsolódó megőrződéseket.<ref name="Briggs-Lethaia">{{Cite journal
+| last1 = Briggs
+| first1 = D. E. G.
+| last2 = Clarkson
+| first2 = E. N. K.
+| last3 = Aldridge
+| first3 = R. J.
+| title = The conodont animal
+| doi = 10.1111/j.1502-3931.1983.tb01993.x
+| journal = Lethaia
+| volume = 16
+| issue = 1
+| pages = 1–14
+| year = 1983}}</ref> Egyes vélemények szerint [[félgerinchúrosok|félgerinchúros]], mások szerint [[gerincesek|gerinces]], de még több más állatkör is szóba jöhet. E kis maradványok fogalakúak, [[kalcit]]os [[kalciumfoszfát]] az építőanyaguk. Lehettek akár fogak is, de éppúgy pikkelyek, vagy valamilyen szilárd váz elemei. Hasonlíthatóak akár a [[puhatestűek]] radulájához ([[reszelőnyelv]]), vagy a [[sertelábú féreg]] állkapcsához. Sokszor kitűnő megtartásúnak gondolt leletekről is kiderül, hogy valójában a teljes szervezetnek csak kis részéről van szó.
 Maradványaik kiváló [[korjelző fosszília|korjelzők]], mivel [[evolúció]]juk gyors volt, [[mészapatit]] ([[kalcium-foszfát]]) vázuk gyakran fennmaradt az ősi kőzetrétegekben és változataik megjelenése vagy eltűnése alapján alkalmasak a különböző földtörténeti periódusok elkülönítésére.