„I. Henrik brabanti herceg” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
− 2 kategória; + 3 kategória (a HotCattel)
javítások
2. sor: 2. sor:
| név = I. Henrik brabanti herceg
| név = I. Henrik brabanti herceg
| állam =
| állam =
| megnevezés = [[Brabanti Hercegség|Brabant hercege]],<br />[[Lotaringia uralkodóinak listája|Alsó-Lotaringia hercege]],<br />[[Leuveni Grófság|Leuven hercege]],<br />[[Antwerpeni Őrgrófság|Antwerpen őrgrófja]]
| megnevezés = Brabant hercege,<br/>Alsó-Lotaringia hercege,<br/>Leuven hercege,<br />Antwerpen őrgrófja
| kép = 20091015 leuven stpierre06.JPG
| kép = 20091015 leuven stpierre06.JPG
| képaláírás = I. Henrik síremléke a leuveni Szt. Péter templomban
| képaláírás = I. Henrik síremléke a leuveni Szt. Péter templomban
11. sor: 11. sor:
| előd = [[III. Gottfried leuveni gróf|III. Gottfried]]
| előd = [[III. Gottfried leuveni gróf|III. Gottfried]]
| utód = [[II. Henrik brabanti herceg]]
| utód = [[II. Henrik brabanti herceg]]
| házastárs = 1) Flamand Matilda boulogne-i grófnő 2) [[Franciaországi Mária brabanti hercegné|Franciaországi Mária]]
| házastárs = 1) Flamand Matilda boulogne-i grófnő</br>2) [[Franciaországi Mária brabanti hercegné|Franciaországi Mária]]
| gyermekei = 1) [[Brabanti Mária német-római császárné|Mária]], Henrik, Adalbert 2) Vilmos, Gottfried
| gyermekei = 1) [[Brabanti Mária német-római császárné|Mária]], Henrik, Adalbert 2) Vilmos, Gottfried
| uralkodóház =
| uralkodóház =
18. sor: 18. sor:
| születési dátum = [[1165]] körül
| születési dátum = [[1165]] körül
| születési hely = Leuven
| születési hely = Leuven
| halálozási dátum = [[1235]]. [[szeptember 5.]] (kb. 70 évesen)
| halálozási dátum = [[1235]]. [[szeptember 5.]] (kb. 70 évesen)
| halálozási hely = Köln
| halálozási hely = Köln
| nyughelye = Leuven, Szt. Péter templom
| nyughelye = Leuven, Szt. Péter templom
24. sor: 24. sor:
|}}
|}}


'''I. (Bátor) Henrik''' ([[1165]] körül – [[1235]]. [[szeptember 5.]]) középkori nemesúr, 1180-tól IV. Henrik néven [[Alsó-Lotaringia]] [[Lotaringia uralkodóinak listája|hercege]], 1183-tól [[Leuveni Grófság|Leuven hercege]], 1191-től haláláig [[Brabanti Hercegség|brabanti herceg]].
'''I. ''Bátor'' Henrik''' ([[1165]] körül – [[1235]]. [[szeptember 5.]]) középkori nemesúr, 1180-tól '''IV. Henrik''' néven [[Alsó-Lotaringia]] [[Lotaringia uralkodóinak listája|hercege]], 1183-tól [[Leuveni Grófság|Leuven hercege]], 1191-től haláláig [[Brabanti Hercegség|brabanti herceg]].


== Élete ==
== Élete ==
Henrik apja [[III. Gottfried leuveni gróf]] és alsó-lotaringiai herceg, anyja Limburgi Margit hercegnő. 1180-ban, házassága után kinevezték Alsó-Lotaringia hercegének. Ebben az évben vette feleségül Matilda boulogne-i grófnőt. 1183-ban megkapta a leuveni hercegi címet, majd 1191-ben [[I. Frigyes német-római császár|''Barbarossa'' Frigyes német-római császár]] kinevezte Brabant hercegének.
Henrik apja [[III. Gottfried leuveni gróf]] és alsó-lotaringiai herceg, anyja Limburgi Margit hercegnő. 1179-ben feleségül vette Matilda boulogne-i grófnőt. 1180-ban kinevezték Alsó-Lotaringia hercegének. 1183-ban megkapta a leuveni hercegi címet, majd 1191-ben [[I. Frigyes német-római császár|''Barbarossa'' Frigyes német-római császár]] kinevezte Brabant hercegének.


1197-ben [[VI. Henrik német-római császár]] keresztes hadjáratot hirdetett, amelynek egyik vezetője Henrik volt. A sereg 1197 közepén érkezett meg a [[Szentföld]]re. Henrik először [[Jaffa]] visszafoglalására indult, amit 1197 szeptemberében elfoglaltak a muzulmán seregek, amikor megtudta, hogy [[II. Henrik champagne-i gróf|Henrik jeruzsálemi király]] meghalt. Ekkor visszatért Akkába és a királyság régense volt 1198. januárig, amikor [[II. Amalric jeruzsálemi király|Amalric de Lusignan]] megérkezett Ciprusról. 1197 októberében visszafoglalta [[Bejrút]]ot. Ezt követően visszatért Európába.
1197-ben [[VI. Henrik német-római császár]] keresztes hadjáratot hirdetett, amelynek egyik vezetője Henrik volt. A sereg 1197 közepén érkezett meg a [[Szentföld]]re. Henrik először [[Jaffa]] visszafoglalására indult – amit 1197 szeptemberében elfoglaltak a muzulmán seregek – amikor megtudta, hogy [[II. Henrik champagne-i gróf|Henrik jeruzsálemi király]] meghalt. Ekkor visszatért [[Akko (település)|Akkóba]] és a királyság régense volt 1198 januárjáig, amikor [[Imre jeruzsálemi király|Amalric de Lusignan]] megérkezett Ciprusról. 1197 októberében visszafoglalta [[Bejrút]]ot. Ezt követően visszatért Európába.


Amikor 1208-ban [[Fülöp német király]]t Bambergben meggyilkolták, apósa, [[II. Fülöp Ágost francia király]], Henriket javasolta a német királyi trónra. Henrik azonban vejével, [[IV. Ottó német-római császár]]ral tartott és megtámadták Fülöp Ágostot. 1214-ben a [[bouvines-i csata]] során azonban vereséget szenvedtek. 1222-től már nem alsó-lotaringiai herceg.
Amikor 1208-ban [[Fülöp német király]]t [[Bamberg]]ben meggyilkolták, apósa, [[II. Fülöp Ágost francia király]], Henriket javasolta a német királyi trónra. Henrik azonban vejével, [[IV. Ottó német-római császár]]ral tartott és megtámadták Fülöp Ágostot. 1214-ben a [[bouvines-i csata]] során azonban vereséget szenvedtek. 1222-től már nem alsó-lotaringiai herceg.


1235-ben [[Köln]]ben halt meg és [[Leuven]]ben, a Szt. Péter templomban temették el, ahol [[Romanika|késő román]] síremléke ma is látható. Utóda legidősebb fia, [[II. Henrik brabanti herceg|II. Henrik]] lett, aki összevonta apja címeit és mint brabanti herceg uralkodott.
1235-ben [[Köln]]ben halt meg és [[Leuven]]ben, a Szt. Péter templomban temették el, ahol [[Romanika|késő román]] síremléke ma is látható. Utóda legidősebb fia, [[II. Henrik brabanti herceg|II. Henrik]] lett, aki összevonta apja címeit és mint brabanti herceg uralkodott.


Az 1200-as évek elején Henrik herceg adott utasítást a brüsszeli [[Szent Mihály- és Szent Gudula-székesegyház]] felépítésére.<ref>{{Cite web |url=http://www.cathedralestmichel.be/eng/cult_archi_vue.php?lang=eng |title=The Cathedral of St. Michael and St. Gudula - Overview |accessdate=2014-03-08 |archiveurl=https://archive.is/20120721071021/http://www.cathedralestmichel.be/eng/cult_archi_vue.php?lang=eng |archivedate=2012-07-21 }}</ref>
Az 1200-as évek elején Henrik herceg adott utasítást a brüsszeli [[Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyház]] felépítésére.<ref>{{Cite web |url=http://www.cathedralestmichel.be/eng/cult_archi_vue.php?lang=eng |title=The Cathedral of St. Michael and St. Gudula - Overview |accessdate=2014-03-08 |archiveurl=https://archive.is/20120721071021/http://www.cathedralestmichel.be/eng/cult_archi_vue.php?lang=eng |archivedate=2012-07-21 }}</ref>


== Családja ==
== Családja ==
Első felesége Flamand Matilda boulogne-i grófnő (1170 - 1210. október 16.), I. Mátyás boulogne-i gróf és Marie de Blois lánya, akit 1180-ban vett el. Házasságukból hét gyermek született:
Első felesége Flamand Matilda boulogne-i grófnő (1170 – 1210. október 16.), I. Mátyás boulogne-i gróf és Marie de Blois lánya, akit 1180-ban vett el. Házasságukból hét gyermek született:
*[[Brabanti Mária német-római császárné|Mária]] (1190 - 1260), 1214-ben [[IV. Ottó német-római császár]] felesége lett. Ottó halála után, 1220-ban második férje [[I. Vilmos holland gróf]] lett.
*[[Brabanti Mária német-római császárné|Mária]] (1190 – 1260), 1214-ben [[IV. Ottó német-római császár]] felesége lett, majd Ottó halála után, 1220-ban második férje [[I. Vilmos holland gróf]] lett.
*Margit (? - 1231), 1206. után III. Gerhard, Gelderland grófjának felesége.
*Margit (? – 1231), 1206 után III. Gerhard, Gelderland grófjának felesége.
*Aleidis (? - 1261/67), első férje (1206) Arnold, Looz grófja. Második férje (1225 előtt) XI. Vilmos, Auvergne grófja. Harmadik férje (1253 után) III. Arnold, Wesemaal ura.
*Aleidis (? – 1261/67), első férje (1206) Arnold, Loon grófja. Második férje (1225 előtt) XI. Vilmos, Auvergne grófja. Harmadik férje (1253 után) III. Arnold, Wesemaal ura.
*Matilda (? - 1267. december 22.), első férje II. Henrik rajnai palotagróf (1212 novemberétől). Második férje (1224-től) [[IV. Flórián holland gróf]], I. Vilmos holland gróf és első felesége, Adelheid van Gelderland fia.
*Matilda (? – 1267. december 22.), első férje (1212 novemberétől) II. Henrik rajnai palotagróf. Második férje (1224-től) [[IV. Flórián holland gróf]], I. Vilmos holland gróf és első felesége, Adelheid van Gelderland fia.
*Henrik (1207 - 1248), apja halála után [[II. Henrik brabanti herceg]]
*[[II. Henrik brabanti herceg|Henrik]] (1207 – 1248), apja halála után II. Henrik néven brabanti herceg.
*Gottfried (1209 - 1254), Gaesbeek (1236), Baucignies (1246) és Herstal (1247) ura.
*Gottfried (1209 – 1254), Gaesbeek (1236), Baucignies (1246) és Herstal (1247) ura.
*ismeretlen
*ismeretlen


Második felesége 1213. április 22. után [[Franciaországi Mária brabanti hercegné|Franciaországi Mária]], (1197 - 1238. augusztus 15.), [[II. Fülöp Ágost francia király]] lánya, [[I. Fülöp namuri őrgróf]] özvegye. A házasságból két gyermek született:
Második felesége 1213. április 22. után [[Franciaországi Mária brabanti hercegné|Franciaországi Mária]], (1197 – 1238. augusztus 15.), [[II. Fülöp Ágost francia király]] lánya, [[I. Fülöp namuri őrgróf]] özvegye. A házasságból két gyermek született:
*Erzsébet (? - 1260 v. 1266), első férje (1233) Dietrich, Kleve grófja. Második férje (1246) IV. Gerhard von Wassenberg, de ezt a házasságot a pápa 1247-ben érvénytelennek nyilvánította, mivel "''Gerardi avum et preæfatæ Elisabeth aviam''" túl közeli rokonok voltak.
*Erzsébet (? – 1260 v. 1266), első férje (1233) Dietrich, Kleve grófja. Második férje (1246) IV. Gerhard von Wassenberg, de ezt a házasságot a pápa 1247-ben érvénytelennek nyilvánította, mivel "''Gerardi avum et preæfatæ Elisabeth aviam''" túl közeli rokonok voltak.
*Mária (? - ?)
*Mária (? – ?)


== Kapcsolódó szócikkek ==
== Kapcsolódó szócikkek ==
57. sor: 57. sor:
|előző=[[III. Gottfried leuveni gróf|VIII. Gottfried]]
|előző=[[III. Gottfried leuveni gróf|VIII. Gottfried]]
|következő=[[II. Henrik brabanti herceg|V. Henrik]]
|következő=[[II. Henrik brabanti herceg|V. Henrik]]
|évek=[[1180]] – [[1235]]}}
|évek=[[1180]] – [[1235]]
}}

{{Brabanti herceg
{{Brabanti herceg
|előző=''nem volt''
|előző=''nem volt''
78. sor: 78. sor:


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
<references/>


== Fordítás ==
== Fordítás ==
84. sor: 84. sor:


== Források ==
== Források ==
*[http://fmg.ac/Projects/MedLands/BRABANT,%20LOUVAIN.htm#HenriILotharingiaBrabantdied1235B Charles Crawley: Medieval Lands]
*[http://fmg.ac/Projects/MedLands/BRABANT,%20LOUVAIN.htm#HenriILotharingiaBrabantdied1235B Charles Cawley: Medieval Lands]


{{nemzetközi katalógusok}}
{{nemzetközi katalógusok}}

A lap 2021. január 3., 22:59-kori változata

I. Henrik brabanti herceg
I. Henrik síremléke a leuveni Szt. Péter templomban
I. Henrik síremléke a leuveni Szt. Péter templomban
Brabant hercege,
Alsó-Lotaringia hercege,
Leuven hercege,
Antwerpen őrgrófja
Uralkodási ideje
1191 – 1235 (Brabant hercege)
ElődjeIII. Gottfried
UtódjaII. Henrik brabanti herceg
Életrajzi adatok
UralkodóházBrabanti-ház
Született1165 körül
Leuven
Elhunyt1235. szeptember 5. (kb. 70 évesen)
Köln
NyughelyeLeuven, Szt. Péter templom
ÉdesapjaIII. Gottfried
ÉdesanyjaLimburgi Margit hercegnő
Testvére(i)Albert of Louvain
Házastársa1) Flamand Matilda boulogne-i grófnő
2) Franciaországi Mária
Gyermekei1) Mária, Henrik, Adalbert 2) Vilmos, Gottfried
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Henrik brabanti herceg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. Bátor Henrik (1165 körül – 1235. szeptember 5.) középkori nemesúr, 1180-tól IV. Henrik néven Alsó-Lotaringia hercege, 1183-tól Leuven hercege, 1191-től haláláig brabanti herceg.

Élete

Henrik apja III. Gottfried leuveni gróf és alsó-lotaringiai herceg, anyja Limburgi Margit hercegnő. 1179-ben feleségül vette Matilda boulogne-i grófnőt. 1180-ban kinevezték Alsó-Lotaringia hercegének. 1183-ban megkapta a leuveni hercegi címet, majd 1191-ben Barbarossa Frigyes német-római császár kinevezte Brabant hercegének.

1197-ben VI. Henrik német-római császár keresztes hadjáratot hirdetett, amelynek egyik vezetője Henrik volt. A sereg 1197 közepén érkezett meg a Szentföldre. Henrik először Jaffa visszafoglalására indult – amit 1197 szeptemberében elfoglaltak a muzulmán seregek – amikor megtudta, hogy Henrik jeruzsálemi király meghalt. Ekkor visszatért Akkóba és a királyság régense volt 1198 januárjáig, amikor Amalric de Lusignan megérkezett Ciprusról. 1197 októberében visszafoglalta Bejrútot. Ezt követően visszatért Európába.

Amikor 1208-ban Fülöp német királyt Bambergben meggyilkolták, apósa, II. Fülöp Ágost francia király, Henriket javasolta a német királyi trónra. Henrik azonban vejével, IV. Ottó német-római császárral tartott és megtámadták Fülöp Ágostot. 1214-ben a bouvines-i csata során azonban vereséget szenvedtek. 1222-től már nem alsó-lotaringiai herceg.

1235-ben Kölnben halt meg és Leuvenben, a Szt. Péter templomban temették el, ahol késő román síremléke ma is látható. Utóda legidősebb fia, II. Henrik lett, aki összevonta apja címeit és mint brabanti herceg uralkodott.

Az 1200-as évek elején Henrik herceg adott utasítást a brüsszeli Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyház felépítésére.[1]

Családja

Első felesége Flamand Matilda boulogne-i grófnő (1170 – 1210. október 16.), I. Mátyás boulogne-i gróf és Marie de Blois lánya, akit 1180-ban vett el. Házasságukból hét gyermek született:

  • Mária (1190 – 1260), 1214-ben IV. Ottó német-római császár felesége lett, majd Ottó halála után, 1220-ban második férje I. Vilmos holland gróf lett.
  • Margit (? – 1231), 1206 után III. Gerhard, Gelderland grófjának felesége.
  • Aleidis (? – 1261/67), első férje (1206) Arnold, Loon grófja. Második férje (1225 előtt) XI. Vilmos, Auvergne grófja. Harmadik férje (1253 után) III. Arnold, Wesemaal ura.
  • Matilda (? – 1267. december 22.), első férje (1212 novemberétől) II. Henrik rajnai palotagróf. Második férje (1224-től) IV. Flórián holland gróf, I. Vilmos holland gróf és első felesége, Adelheid van Gelderland fia.
  • Henrik (1207 – 1248), apja halála után II. Henrik néven brabanti herceg.
  • Gottfried (1209 – 1254), Gaesbeek (1236), Baucignies (1246) és Herstal (1247) ura.
  • ismeretlen

Második felesége 1213. április 22. után Franciaországi Mária, (1197 – 1238. augusztus 15.), II. Fülöp Ágost francia király lánya, I. Fülöp namuri őrgróf özvegye. A házasságból két gyermek született:

  • Erzsébet (? – 1260 v. 1266), első férje (1233) Dietrich, Kleve grófja. Második férje (1246) IV. Gerhard von Wassenberg, de ezt a házasságot a pápa 1247-ben érvénytelennek nyilvánította, mivel "Gerardi avum et preæfatæ Elisabeth aviam" túl közeli rokonok voltak.
  • Mária (? – ?)

Kapcsolódó szócikkek


Előző uralkodó:
VIII. Gottfried
Alsó-Lotaringia hercege
1180 – 1235		Alsó-Lotaringia címere
 Következő uralkodó:
V. Henrik
Előző uralkodó:
nem volt
Brabant hercege
1191 – 1235		A brabanti hercegek címere
 Következő uralkodó:
II. Henrik brabanti herceg
Előző uralkodó:
III. Gottfried leuveni gróf
Leuveni gróf
1183 – 1235		A leuveni grófok címere
 Következő uralkodó:
II. Henrik brabanti herceg
Előző uralkodó:
III. Gottfried leuveni gróf
Antwerpeni őrgróf
1211 – 1235		Antwerpen város jelenlegi címere
 Következő uralkodó:
II. Henrik brabanti herceg

Jegyzetek

  1. ↑ The Cathedral of St. Michael and St. Gudula - Overview. [2012. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 8.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Henry I, Duke of Brabant című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Henrik_brabanti_herceg&oldid=23416301”