„Henri Berthelot” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
26. sor: | 26. sor: | ||
==Élete== |
==Élete== |
||
=== Származása és korai pályafutása === |
=== Származása és korai pályafutása === |
||
Henri Mathias Berthelot [[1861]]. [[december 7.|december 7]]-én született [[Feurs]]-ben, a franciaországi [[Loire (megye)|Loire Megyében]]. Szerény, katonai környezetben nevelkedett. Édesapja [[csendőrség|lovascsendőrként]] szolgált. Tehetsége már korai tanulmányai során kitűnt. 1883. szeptember 21-én, ösztöndíjasként elvégezte a Saint-Cyr katonai iskolát, ahol alhadnagyi rendfokozatot szerzett. A cselekvést előnyben részesítve a gyarmati szolgálat mellett döntött és [[Algéria|Algériában]] csatlakozott az egységéhez. 1885-ben, a [[tonkini hadjárat]] során esett át a tűzkeresztségen és fény derült parancsnoki képességeire is. Mivel felfigyeltek rá 1888-ban engedélyezték számára a katonai felsőoktatásban való részvételt a [[École Spéciale Militaire de Saint-Cyr|Saint-Cyr]] hallgatójaként és ezt követően kinevezték vezérkari tisztnek.<ref name="Életrajza">{{cite web|url=http://www.verdun-meuse.fr/index.php?qs=fr/ressources/biographie-du-mois---avril-2012---le-general-|title=Romain Sertelet: Henri Mathias Berthelot|language=francia|accessdate=2012-11-11}}</ref> |
Henri Mathias Berthelot [[1861]]. [[december 7.|december 7]]-én született [[Feurs]]-ben, a franciaországi [[Loire (megye)|Loire Megyében]]. Szerény, katonai környezetben nevelkedett. Édesapja [[csendőrség|lovascsendőrként]] szolgált. Tehetsége már korai tanulmányai során kitűnt. 1883. szeptember 21-én, ösztöndíjasként elvégezte a Saint-Cyr katonai iskolát, ahol alhadnagyi rendfokozatot szerzett. A cselekvést előnyben részesítve a gyarmati szolgálat mellett döntött és [[Algéria|Algériában]] csatlakozott az egységéhez. 1885-ben, a [[tonkini hadjárat]] során esett át a tűzkeresztségen és fény derült parancsnoki képességeire is. Mivel felfigyeltek rá 1888-ban engedélyezték számára a katonai felsőoktatásban való részvételt a [[École Spéciale Militaire de Saint-Cyr|Saint-Cyr]] hallgatójaként és ezt követően kinevezték vezérkari tisztnek.<ref name="Életrajza">{{cite web|url=http://www.verdun-meuse.fr/index.php?qs=fr/ressources/biographie-du-mois---avril-2012---le-general-|title=Romain Sertelet: Henri Mathias Berthelot|language=francia|accessdate=2012-11-11}}</ref><ref name="Claude Brezinski, Dominique Tournès">{{cite book|last=Spencer Tucker és Priscilla Mary Roberts|first=|title=[https://books.google.co.uk/books?id=2YqjfHLyyj8C&pg=PA203&dq=henri+berthelot+paris+1931&hl=en&sa=X&ved=0ahUKEwjb5N3c_5fnAhUbRBUIHZ8kBqgQ6AEIQTAD#v=onepage&q=henri%20berthelot%20paris%201931&f=false The Encyclopedia of World War I: A Political, Social, and Military History]|publisher=ABC-CLIO|year=2005|pages=203|isbn=1851094202}}</ref> |
||
Az 1890-es évek elején találkozott a becsvágyó és ravasz politikus hírében álló [[Joseph Brugère|Brugère]] tábornokkal, akire nagy hatást tett. Ezt követően segédtisztként számos állomáshelyre elkísérte újdonsült felettesét, akit 1900 júliusában kineveztek a hadügyi felsőtanács alelnökének.<ref name="Életrajza" /> |
Az 1890-es évek elején találkozott a becsvágyó és ravasz politikus hírében álló [[Joseph Brugère|Brugère]] tábornokkal, akire nagy hatást tett. Ezt követően segédtisztként számos állomáshelyre elkísérte újdonsült felettesét, akit 1900 júliusában kineveztek a hadügyi felsőtanács alelnökének.<ref name="Életrajza" /> |
||
43. sor: | 43. sor: | ||
1919-1922 között ő volt [[Metz]], 1923-1926 között pedig [[Strasbourg]] katonai kormányzója. 1920 és 1926 között Berthelot tagja volt a Legfelsőbb Haditanácsnak és részese volt a [[Maginot-vonal]] létrehozásának. |
1919-1922 között ő volt [[Metz]], 1923-1926 között pedig [[Strasbourg]] katonai kormányzója. 1920 és 1926 között Berthelot tagja volt a Legfelsőbb Haditanácsnak és részese volt a [[Maginot-vonal]] létrehozásának. |
||
1931. január 29-én hunyt el Párizsban.<ref name="Claude Brezinski, Dominique Tournès" /> |
|||
1931. január 29-én hunyt el Párizsban.<ref name="Claude Brezinski, Dominique Tournès">{{cite book|last=Spencer Tucker és Priscilla Mary Roberts|first=|title=[https://books.google.co.uk/books?id=2YqjfHLyyj8C&pg=PA203&dq=henri+berthelot+paris+1931&hl=en&sa=X&ved=0ahUKEwjb5N3c_5fnAhUbRBUIHZ8kBqgQ6AEIQTAD#v=onepage&q=henri%20berthelot%20paris%201931&f=false The Encyclopedia of World War I: A Political, Social, and Military History]|publisher=ABC-CLIO|year=2005|pages=203|isbn=1851094202}}</ref> |
|||
==Romániai kultusza== |
==Romániai kultusza== |
A lap 2020. január 22., 22:37-kori változata
Henri Berthelot | |
Született | 1861. december 7. Feurs |
Meghalt | 1931. január 28. (69 évesen) Párizs |
Állampolgársága | |
Ország | Franciaország |
Fegyvernem | gyalogság |
Szolgálati ideje | 1883-1926 |
Rendfokozata | tábornok |
Egysége | Romániai francia misszió Ötödik hadsereg |
Csatái | első világháború |
Kitüntetései | Becsületrend Croix de guerre 1914-1918 Románia díszpolgára Chevalier commandeur de l'ordre de Saint-Michel et Saint-Georges Grand officier de l'ordre des Saints-Maurice-et-Lazare |
Iskolái | Saint-Cyr-i Katonaiskola |
A Wikimédia Commons tartalmaz Henri Berthelot témájú médiaállományokat. |
Henri Mathias Berthelot (Feurs, 1861. december 7. – Párizs, 1931. január 28.) francia tábornok, az első világháborúban a romániai francia katonai misszió vezetője.
Élete
Származása és korai pályafutása
Henri Mathias Berthelot 1861. december 7-én született Feurs-ben, a franciaországi Loire Megyében. Szerény, katonai környezetben nevelkedett. Édesapja lovascsendőrként szolgált. Tehetsége már korai tanulmányai során kitűnt. 1883. szeptember 21-én, ösztöndíjasként elvégezte a Saint-Cyr katonai iskolát, ahol alhadnagyi rendfokozatot szerzett. A cselekvést előnyben részesítve a gyarmati szolgálat mellett döntött és Algériában csatlakozott az egységéhez. 1885-ben, a tonkini hadjárat során esett át a tűzkeresztségen és fény derült parancsnoki képességeire is. Mivel felfigyeltek rá 1888-ban engedélyezték számára a katonai felsőoktatásban való részvételt a Saint-Cyr hallgatójaként és ezt követően kinevezték vezérkari tisztnek.[1][2]
Az 1890-es évek elején találkozott a becsvágyó és ravasz politikus hírében álló Brugère tábornokkal, akire nagy hatást tett. Ezt követően segédtisztként számos állomáshelyre elkísérte újdonsült felettesét, akit 1900 júliusában kineveztek a hadügyi felsőtanács alelnökének.[1]
1907-ben a francia vezérkarhoz helyezték át, ahol Joseph Joffre tábornok vezetése alatt közreműködött a Németország elleni háborús terv, a XVII. terv kidolgozásában.
Az első világháború kitörése után Joffre tábornok törzsének főnöke volt az első marne-i csata során. 1914 novemberében Soissons-nál rábízták a tartalék vezetését, utána pedig megkapta előbb az 53. hadosztályt, majd a XXXII. hadtestet.
A romániai misszió
1916 augusztusában Románia az antant oldalán beszállt a háborúba és meglepetésszerű támadással megszállta Erdély egy részét. A központi hatalmak októberre kiszorították a román csapatokat, akiket délről a bolgár-német haderő is veszélyeztetett. Október 16-án Berthelot-t nevezték ki a romániai francia katonai misszió élére. A román hadsereg vereséget szenvedett Dobrudzsában és Munténiában is és a Duna-deltába húzódott vissza; a tábornok 1917 januárja ás júniusa között itt segítette az újjászervezést és kiképzést. A francia támogatás szerepet játszott abban, hogy 1917 nyarán Alexandru Averescu hadserege Mărăştinél sikeresen áttörte a frontot, majd a központ hatalmak ellentámadását Mărăşeştinél és Oituznál megállították. Decemberre azonban, a bolsevik forradalom után Oroszország kiesett a háborúból és a körbezárt román hadsereg megadta magát. Henri Berthelot és a francia tanácsadók visszatértek Párizsba.
1918 júliusában Foch marsall Berthelotra bízta az Ötödik hadsereget.
Miután a thesszaloniki offenzíva megadásra kényszerítette Bulgáriát, Románia november 10-én, egy nappal a háború vége előtt ismét hadat üzent a központi hatalmaknak. Berthelot visszatért az országba hogy segítse a bolsevik Vörös Hadsereg elleni harcot Besszarábiában, majd a Tanácsköztársaság ellen a magyar-román háborúban.
1919-1922 között ő volt Metz, 1923-1926 között pedig Strasbourg katonai kormányzója. 1920 és 1926 között Berthelot tagja volt a Legfelsőbb Haditanácsnak és részese volt a Maginot-vonal létrehozásának.
1931. január 29-én hunyt el Párizsban.[2]
Romániai kultusza
A háború után a hálás román parlament tiszteletbeli román állampolgárságot adományozott a francia tábornoknak, Ferdinánd király pedig az újonnan elcsatolt Erdélyben nekiadta a Nopcsa Ferenctől elkobzott alsófarkadini birtokokat (egy kastélyt, szántóföldeket, gyümölcsöst és erdőt). 1923-ban Alsófarkadint átkeresztelték General Berthelot-ra. A tábornok erdélyi birtokait a Román Akadémiára hagyta, melynek 1926-ban tiszteletbeli tagjává választották.
A kastélyt a kommunista hatalomátvétel utána helyi termelőszövetkezet silóként használta. A falut 1965-ben Unireára nevezték át, majd 2001-ben visszakapta a General Berthelot nevet.
Henri Berthelot nevét több iskola és utca őrzi Romániában.
Jegyzetek
- ↑ a b Romain Sertelet: Henri Mathias Berthelot (francia nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 11.)
- ↑ a b Spencer Tucker és Priscilla Mary Roberts. The Encyclopedia of World War I: A Political, Social, and Military History. ABC-CLIO, 203. o. (2005). ISBN 1851094202
Források
- Romain Sertelet: Henri Mathias Berthelot, Verdun-meuse.fr(franciául)
- Spencer Tucker, Priscilla Mary Roberts, The Encyclopedia of World War I: A Political, Social, and Military History. ABC-CLIO, 203. o. (2005). ISBN 1851094202
- Henri Berthelot firstworldwar.com