„Ungváry Krisztián” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Tőzsér6804 (vitalap | szerkesztései)
1 564 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Tőzsér6804 (vitalap | szerkesztései)
1 564 szerkesztés
55. sor: 55. sor:
Diplomájának megszerzése után az ELTE BTK-n volt történelemtudományi doktori hallgató, ebben az időszakban az egyetem oktatója. 1999-ben (jeles eredménnyel) védte meg PhD-disszertációját. A [[Budapest története#Budapest világháborús ostroma|Budapest 1944-45-ös ostromát]] feldolgozó doktori disszertációja könyv alakban is megjelent. A mű hat magyar, négy német, két angol és két amerikai kiadást élt meg. 2000-től az [[1956-os Intézet]] tudományos munkatársa. Emellett az egri [[Eszterházy Károly Főiskola]] doktori képzésén témavezető. Emellett 2007 és 2009 között a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem]]en is tanított. 2005 és 2008 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában tevékenykedett szakértőként, ahol az Emlékezet és Szolidaritás Alapítvány német-magyar-lengyel ügyeiben vett részt. 2005-ben lett tagja a német elűzések elleni központ tudományos tanácsának. Kutatási témái Magyarország 20. századi hadtörténetét, 1945 utáni politikatörténetét és állambiztonsági szolgálatatinak történetét öleli át, valamint foglalkozik [[falerisztika]]i (kitüntetéstani) kutatásokkal is. 2015-ben a Horthy-korszak politikai rendszeréről szóló monográfiájával MTA doktora fokozatot szerzett.
Diplomájának megszerzése után az ELTE BTK-n volt történelemtudományi doktori hallgató, ebben az időszakban az egyetem oktatója. 1999-ben (jeles eredménnyel) védte meg PhD-disszertációját. A [[Budapest története#Budapest világháborús ostroma|Budapest 1944-45-ös ostromát]] feldolgozó doktori disszertációja könyv alakban is megjelent. A mű hat magyar, négy német, két angol és két amerikai kiadást élt meg. 2000-től az [[1956-os Intézet]] tudományos munkatársa. Emellett az egri [[Eszterházy Károly Főiskola]] doktori képzésén témavezető. Emellett 2007 és 2009 között a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem]]en is tanított. 2005 és 2008 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában tevékenykedett szakértőként, ahol az Emlékezet és Szolidaritás Alapítvány német-magyar-lengyel ügyeiben vett részt. 2005-ben lett tagja a német elűzések elleni központ tudományos tanácsának. Kutatási témái Magyarország 20. századi hadtörténetét, 1945 utáni politikatörténetét és állambiztonsági szolgálatatinak történetét öleli át, valamint foglalkozik [[falerisztika]]i (kitüntetéstani) kutatásokkal is. 2015-ben a Horthy-korszak politikai rendszeréről szóló monográfiájával MTA doktora fokozatot szerzett.


Országos ismertségre 2010-ben egy nagy port kavart ügy okán tett szert, amikor [[Kiss László (jogász)|Kiss László]] alkotmánybíró korábban több pert indított ellene egy, az [[Élet és Irodalom]]ban 2007-ben megjelent, a pécsi Dialógus-csoportról szóló tanulmánya miatt. A [[rágalmazás]] vádja alól felmentették Ungváryt, azonban a Legfelsőbb Bíróság hárommillió forintos [[nem vagyoni kártérítés]]re kötelezte Ungváryt és a lapot.<ref>[http://www.origo.hu/itthon/20100602-szemelyisegi-jogi-pert-vesztett-a-kiss-laszlo-alkotmanybiro-multjarol-iro.html Pert vesztett az alkotmánybíró múltjáról író történész], origo.hu, 2010. június 2.</ref> A [[Facebook]] nevű közösségi oldalon gyűjtést szerveztek Ungváry számára tőle függetlenül, ahol kétmillió forint gyűlt össze.<ref>[http://nol.hu/belfold/ketmillio_forintot_gyujtottek_ungvary_krisztian_tortenesznek_a_facebookon Kétmillió forintot gyűjtöttek Ungváry Krisztián történésznek a Facebookon], nol.hu, 2010. július 12.</ref>
Országos ismertségre 2010-ben egy nagy port kavart ügy okán tett szert, amikor [[Kiss László (jogász)|Kiss László]] alkotmánybíró korábban több pert indított ellene egy, az [[Élet és Irodalom]]ban 2007-ben megjelent, a pécsi Dialógus-csoportról szóló tanulmánya miatt. A [[rágalmazás]] vádja alól felmentették Ungváryt, azonban a Legfelsőbb Bíróság hárommillió forintos [[nem vagyoni kártérítés]]re kötelezte Ungváryt és a lapot.<ref>[http://www.origo.hu/itthon/20100602-szemelyisegi-jogi-pert-vesztett-a-kiss-laszlo-alkotmanybiro-multjarol-iro.html Pert vesztett az alkotmánybíró múltjáról író történész], origo.hu, 2010. június 2.</ref> A [[Facebook]] nevű közösségi oldalon gyűjtést szerveztek Ungváry számára tőle függetlenül, ahol kétmillió forint gyűlt össze.<ref>[http://nol.hu/belfold/ketmillio_forintot_gyujtottek_ungvary_krisztian_tortenesznek_a_facebookon Kétmillió forintot gyűjtöttek Ungváry Krisztián történésznek a Facebookon], nol.hu, 2010. július 12.</ref> Boér Zoltán, Fráter Olivér és Ungváry Krisztián kutatók 2011. március 2-án mutatták be a szigoruantitkos.hu weboldalt, ahol a kémelhárítás szigorúan titkos állományú (SZT) tisztjeinek adatai és életrajzaik szerepelnek.<ref>[https://hvg.hu/velemeny/20110311_ungvary_krisztian_szt Ungváry Krisztián: Kik voltak az SZT-tisztek? Miről tudhatott Schmitt Pál?], hvg.hu</ref><ref>[http://szigoruantitkos.hu/szt-tisztek/varga-laszlo-186.html?fbclid=IwAR3GWypa4YkB8GUJQuLD1qQoVCHL7BQn6NGYYlJj_sUXJpwLGLJf8FOD_nE Varga László Anyja neve: Szabó Ilona ], szigoruantitkos.hu</ref>
2013 decemberében az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy Ungvárynak történészként joga volt a kutatásokkal megalapozott szakmai véleménye közléséhez - Ungváry ezt úgy interpretálta, hogy Strassbourg neki adott igazat. Kiss László véleménye szerint azonban az ügynökvád jogerősen is elbukott Strassbourgban, emiatt újra beperelte Ungváryt.<ref>[https://index.hu/belfold/2013/12/03/ungvary_pert_nyert_strasbourgban/ Ungváry pert nyert Strasbourgban], index.hu, 2013.december 3.</ref>
2013 decemberében az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy Ungvárynak történészként joga volt a kutatásokkal megalapozott szakmai véleménye közléséhez - Ungváry ezt úgy interpretálta, hogy Strassbourg neki adott igazat. Kiss László véleménye szerint azonban az ügynökvád jogerősen is elbukott Strassbourgban, emiatt újra beperelte Ungváryt.<ref>[https://index.hu/belfold/2013/12/03/ungvary_pert_nyert_strasbourgban/ Ungváry pert nyert Strasbourgban], index.hu, 2013.december 3.</ref>


A lap 2019. november 30., 14:20-kori változata

Ungváry Krisztián
2014-ben
2014-ben
Életrajzi adatok
Született1969. október 30. (54 éves)
Budapest
Ismeretes mint
  • történész
  • egyetemi oktató
  • borász
SzüleiUngváry Rudolf
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		ELTE BTK (1989–1999)
Pályafutása
Szakterülettörténettudomány
Kutatási terület20. századi had- és politikatörténet; a kommunista időszak titkosszolgálatai és az állambiztonság története
Tudományos fokozatPhD (1999)
MTA doktori (2015)
Munkahelyek
ELTE BTKoktató (1995–1999)
Színház- és Filmművészeti Egyetemoktató (2007–2009)
1956-os Intézetkutató (2000-től)
Jelentős munkáiBudapest ostroma 1944–1945
A Horthy-rendszer mérlege
A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941–1944
Szakmai kitüntetések
a Német Szövetségi Köztársaság érdemrendje (2022)
Ungváry Krisztián weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ungváry Krisztián témájú médiaállományokat.

Ungváry Krisztián (Budapest, 1969. október 30. –) magyar történész, egyetemi oktató, borász[1], az MTA doktora. Kutatási területe a 20. századi had- és politikatörténet, valamint a kommunista időszak titkosszolgálatai és az állambiztonság. Ungváry Rudolf könyvtáros, publicista és Monspart Éva újságíró fia.

Életpályája

1984-ben kezdte meg középiskolai tanulmányait a budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban, ahol 1988-ban érettségizett. Ezt követően fél évig a Hadtörténeti Múzeumban dolgozott. 1989-ben felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar német-történelem szakára. Egyetemi időszaka alatt A miskolci Egyetemi Diákparlament története 1956-ban című pályaművével elnyerte a Magyar Történészhallgatók Egyesülete által kiírt pályázatot és az Országos Tudományos Diákkörök konferenciájának első díját. Diplomáját 1995-ben szerezte meg. 1991 és 1994 között az ELTE BTK tudományos ösztöndíjasa. 1993-ban német ösztöndíjjal Freiburgban tanult és kutatott a Katonai Levéltárban, valamint a koblenzi Szövetségi Levéltárban.

Diplomájának megszerzése után az ELTE BTK-n volt történelemtudományi doktori hallgató, ebben az időszakban az egyetem oktatója. 1999-ben (jeles eredménnyel) védte meg PhD-disszertációját. A Budapest 1944-45-ös ostromát feldolgozó doktori disszertációja könyv alakban is megjelent. A mű hat magyar, négy német, két angol és két amerikai kiadást élt meg. 2000-től az 1956-os Intézet tudományos munkatársa. Emellett az egri Eszterházy Károly Főiskola doktori képzésén témavezető. Emellett 2007 és 2009 között a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is tanított. 2005 és 2008 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában tevékenykedett szakértőként, ahol az Emlékezet és Szolidaritás Alapítvány német-magyar-lengyel ügyeiben vett részt. 2005-ben lett tagja a német elűzések elleni központ tudományos tanácsának. Kutatási témái Magyarország 20. századi hadtörténetét, 1945 utáni politikatörténetét és állambiztonsági szolgálatatinak történetét öleli át, valamint foglalkozik falerisztikai (kitüntetéstani) kutatásokkal is. 2015-ben a Horthy-korszak politikai rendszeréről szóló monográfiájával MTA doktora fokozatot szerzett.

Országos ismertségre 2010-ben egy nagy port kavart ügy okán tett szert, amikor Kiss László alkotmánybíró korábban több pert indított ellene egy, az Élet és Irodalomban 2007-ben megjelent, a pécsi Dialógus-csoportról szóló tanulmánya miatt. A rágalmazás vádja alól felmentették Ungváryt, azonban a Legfelsőbb Bíróság hárommillió forintos nem vagyoni kártérítésre kötelezte Ungváryt és a lapot.[2] A Facebook nevű közösségi oldalon gyűjtést szerveztek Ungváry számára tőle függetlenül, ahol kétmillió forint gyűlt össze.[3] Boér Zoltán, Fráter Olivér és Ungváry Krisztián kutatók 2011. március 2-án mutatták be a szigoruantitkos.hu weboldalt, ahol a kémelhárítás szigorúan titkos állományú (SZT) tisztjeinek adatai és életrajzaik szerepelnek.[4][5] 2013 decemberében az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy Ungvárynak történészként joga volt a kutatásokkal megalapozott szakmai véleménye közléséhez - Ungváry ezt úgy interpretálta, hogy Strassbourg neki adott igazat. Kiss László véleménye szerint azonban az ügynökvád jogerősen is elbukott Strassbourgban, emiatt újra beperelte Ungváryt.[6]

Nemcsak történészként tevékenykedik, hanem gyűjtő is. Rákosi Mátyáshoz köthető, 1941 és 1970 között keletkezett dokumentumok – hivatalos papírok, fogalmazványok, levelek -, összesen 264 darabból álló irathagyaték került Ungváry Krisztián birtokába, melyet egy meg nem nevezett embertől vásárolt meg. Az iratokat állítólag Cipruson egy szállodai szoba ruhásszekrényében levő táskában találták meg.[7] Az Ungváry Krisztián birtokában maradt iratok digitalizált másolatgyűjteményét 2019-ben teljes egészében elérhetővé tette Budapest Főváros Levéltára.[8]

Történészi munkája mellett borászattal foglalkozik. Mezőgazdasági őstermelőként Olaszliszka határában, a Vayi-dűlőben két hektárnyi területen saját szőlészetet és borászatot is üzemeltet. Emellett okleveles borbíráló és borszakíró. A cserkész mozgalomban is aktív: 1988. október 15-én a Magyar Cserkészszövetség egyik alapító tagja volt, valamint a 293. Szent Kapisztrán cserkészcsapat tagja.

Főbb publikációi

  • Budapest ostroma 1944–1945 (Corvina Kiadó, 1998) ISBN 963135377X
  • A magyar honvédség a második világháborúban (Osiris, 2004) ISBN 9789633896853
  • A második világháború; szerk. Ungváry Krisztián, A közéleti és irodalmi emlékezet fej. dokumentumvál., jegyz. Tabajdi Gábor; Osiris, Bp., 2005 (Nemzet és emlékezet)
  • Budapest 1945 (Corvina, 2006) Tamási Miklóssal. ISBN 9789631355048
  • Elhallgatott múlt. A pártállam és a belügy. A politikai rendőrség működése Magyarországon 1956–1990 (Corvina, 2008) Tabajdi Gáborral. ISBN 9789631357172
  • Magyarország a második világháborúban (Magyarország története, 19., főszerk. Romsics Ignác); Kossuth, Bp., 2010 (Metropol könyvtár)
  • Budapest a diktatúrák árnyékában. Titkos helyszínek, szimbolikus terek és emlékhelyek (Jaffa, 2012) Tabajdi Gáborral. ISBN 9786155235344
  • Stern Rózsi: Budapesttől Bergen-Belsenig. Egy füzet 1944-ből; szerk. Zágoni Zsolt, tan. Ungváry Krisztián; Zágoni Zsolt, Bp., 2012
  • A Horthy-rendszer mérlege. Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon (Jelenkor, 2012) ISBN 9789636765224
  • Búvópatakok. A jobboldal és az állambiztonság, 1945-1989; szerk. Ungváry Krisztián; 1956-os Intézet Alapítvány–Jaffa, Bp., 2013
  • Tettesek vagy áldozatok? Feltáratlan fejezetek a XX. század történelméből; Jaffa, Bp., 2014
  • A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941–1944 (Osiris, 2015) ISBN 9789632762654
  • A Horthy-rendszer és antiszemitizmusának mérlege – Diszkrimináció és társadalompolitika Magyarországon, 1919–1944, (Jelenkor Kiadó Kft., 2016), ISBN 9789636766528, 735 p
  • Az ostromlott Budapest két titka. A gettó megmentése. A szovjet hadikövetek; Kossuth, Bp., 2016 (A magyar történelem rejtélyei)
  • A szembenézés hiánya. Felelősségre vonás, iratnyilvánosság és átvilágítás Magyarországon 1990-2017; magánkiad., Bp., 2017
  • A Horthy-rendszer és antiszemitizmusának mérlege. Diszkrimináció és társadalompolitika Magyarországon, 1919-1944; 3. jav., bőv. kiad.; Jelenkor, Bp., 2017
  • Ungváry Krisztián–Meruk József: Rákosi Mátyás eltitkolt szolgálatai. Egy sztálinista diktátor börtönben, jólétben és száműzetésben; Jaffa, Bp., 2018

Jegyzetek

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ungváry_Krisztián&oldid=21987415”