„Northeast Corridor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
|||
| 20. sor: | 20. sor: | ||
{{BS3|HST|STR|||[[Hartford (Connecticut)|Hartford]]}} |
{{BS3|HST|STR|||[[Hartford (Connecticut)|Hartford]]}} |
||
{{BS3|STRl|ABZg+r||}} |
{{BS3|STRl|ABZg+r||}} |
||
{{BS|BHF||[[New Haven]]}} |
{{BS|BHF||[[New Haven (Connecticut)|New Haven]]}} |
||
{{BS|BHF||[[Stamford]]}} |
{{BS|BHF||[[Stamford]]}} |
||
{{BS|BHF||[[New York|New York City]]|}} |
{{BS|BHF||[[New York|New York City]]|}} |
||
| 35. sor: | 35. sor: | ||
|} |
|} |
||
A '''Northeast Corridor''' az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] keleti partján futó 720 km hosszú, 25 kV 60 Hz-cel [[villamos vontatás|villamosított]] [[vasút]]i fővonal. Összekapcsolja a keleti-part legnagyobb, legnépesebb városait [[Boston (Massachusetts)|Boston]]tól [[Washington (főváros)|Washington]]ig. Egyike Amerika legrégebbi vasútvonalainak: első szakasza [[Camden (New Jersey)|Camden]]ig [[1834 a vasúti közlekedésben|1834]]-ben nyílt.<ref>{{citlib |szerző=Hindle Brooke |szerző2=Lubar Steve |cím=Engines of Change: The American Industrial Revolution 1790-1860|év=1986 |kiadó=Smithsonian Institution |hely=Washington, DC and London}}</ref> |
A '''Northeast Corridor''' az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] keleti partján futó 720 km hosszú, 25 kV 60 Hz-cel [[villamos vontatás|villamosított]] [[vasút]]i fővonal. Összekapcsolja a keleti-part legnagyobb, legnépesebb városait [[Boston (Massachusetts)|Boston]]tól [[Washington (főváros)|Washington]]ig. Egyike Amerika legrégebbi vasútvonalainak: első szakasza [[Camden (New Jersey)|Camden]]ig [[1834 a vasúti közlekedésben|1834]]-ben nyílt.<ref>{{citlib |szerző=Hindle Brooke |szerző2=Lubar Steve |cím=Engines of Change: The American Industrial Revolution 1790-1860|év=1986 |kiadó=Smithsonian Institution |hely=Washington, DC and London}}</ref> |
||
Jelentős elővárosi, távolsági személy-, és teherforgalom zajlik rajta. A távolsági járatokat az [[Amtrak]] üzemelteti az [[Acela Express|Acela expresszekkel]]. A vonal végig [[villamos vontatás|villamosított]], [[kétvágányú vasúti pálya|kettő]]-négy vágányú. Az USA jelenlegi egyetlen [[nagysebességű vasút|nagysebességű]] vonala. A vonatok maximális sebessége bizonyos szakaszokon 240 km/h. |
Jelentős elővárosi, távolsági személy-, és teherforgalom zajlik rajta. A távolsági járatokat az [[Amtrak]] üzemelteti az [[Acela Express|Acela expresszekkel]]. A vonal végig [[villamos vontatás|villamosított]], [[kétvágányú vasúti pálya|kettő]]-négy vágányú. Az USA jelenlegi egyetlen [[nagysebességű vasút|nagysebességű]] vonala. A vonatok maximális sebessége bizonyos szakaszokon 240 km/h. |
||
A lap 2019. július 25., 15:51-kori változata
Northeast Corridor
| |
|---|---|
 | |
 | |
| Hossz: | 720 km |
| Nyomtávolság: | 1435 mm |
| Feszültség: | 25 kV, 60 Hz ~ |
| Üzemeltető: | Amtrak |
| Maximális sebesség: | 240 km/h |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Northeast Corridor témájú médiaállományokat. | |
A Northeast Corridor az USA keleti partján futó 720 km hosszú, 25 kV 60 Hz-cel villamosított vasúti fővonal. Összekapcsolja a keleti-part legnagyobb, legnépesebb városait Bostontól Washingtonig. Egyike Amerika legrégebbi vasútvonalainak: első szakasza Camdenig 1834-ben nyílt.[1]
Jelentős elővárosi, távolsági személy-, és teherforgalom zajlik rajta. A távolsági járatokat az Amtrak üzemelteti az Acela expresszekkel. A vonal végig villamosított, kettő-négy vágányú. Az USA jelenlegi egyetlen nagysebességű vonala. A vonatok maximális sebessége bizonyos szakaszokon 240 km/h.
Érdekességek
- 1993-ban a vonalon próbázott a Siemens AG egyik ICE 1 vonata,[2]
- A Microsoft Train Simulator videojátékban a hat alappálya egyike a Northeast Corridor Washington DC és Philadelphia közötti szakasza,[3]
- A Railworks 2 videojátékban pedig egy 90 mérföldes (kb. 145 km) szakaszt modellez le, amely Philadelphia 30. utca állomást és New York Pennsylvania pályaudvart köti össze[4]
Források
- ↑ Hindle Brooke – Lubar Steve: Engines of Change: The American Industrial Revolution 1790-1860. Washington, DC and London: Smithsonian Institution. 1986.
- ↑ ICE makes U.S. debut on Amtrak's northeast corridor - InterCity Express train - Brief Article | Railway Age | Find Articles at BNET. findarticles.com, 2011 [last update]. [2012. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 1.)
- ↑ Microsoft Train Simulator - Screenshots - Northeast Corridor Route. microsoft.com, 2011 [last update]. [2013. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 1.)
- ↑ vonatmagazin.hu » Blog Archive » Kenyérpirítók, felhőkarcolók, gyorsvasút. vonatmagazin.hu, 2011 [last update]. [2011. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 1.)
Irodalom
- Middleton, William D. (1974) When The Steam Railroads Electrified (1st ed.). Milwaukee, Wisconsin: Kalmbach Publishing Co. ISBN 0-89024-028-0
Külső hivatkozások
- PRR Chronology (Christopher T. Baer)
- Amtrak Northeast Corridor mileposts
- PRR New York Division track profiles
