„Szamguk szagi” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Xia (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Xia (vitalap | szerkesztései) |
||
| 37. sor: | 37. sor: | ||
A könyv 50 kötetes, a kínai történetírás hagyományait veszi alapul. Modellje feltehetően a kínai [[Sze-ma Csien|{{kínai|Sima Qian|Sze-ma Csien}}]] ''[[A történetíró feljegyzései]]'' ({{kínai|Shiji|Si-cse}}, 史记) című műve volt. 28 kötetben kronológiai sorrendben évek szerinti lebontásban olvashatóak mindhárom királyság fontos eseményei. Három kötet a királyi udvar eseményeit sorolja fel időrendben, kilenc kötet a hivatalok leírásával, szokásokkal, helységnevekkel foglalkozik, tíz kötet pedig fontos személyek életrajzát tartalmazza. A kötetek jórészt [[Silla|Sillával]] foglalkoznak, és elfogultak is Silla tekintetében, például csak azokkal a [[Kogurjo|{{koreai|goguryeoi|kogurjói}}]] területekkel foglalkozik a könyv, amelyek később Silla uralma alá tartoztak, a többiről nem esik szó. |
A könyv 50 kötetes, a kínai történetírás hagyományait veszi alapul. Modellje feltehetően a kínai [[Sze-ma Csien|{{kínai|Sima Qian|Sze-ma Csien}}]] ''[[A történetíró feljegyzései]]'' ({{kínai|Shiji|Si-cse}}, 史记) című műve volt. 28 kötetben kronológiai sorrendben évek szerinti lebontásban olvashatóak mindhárom királyság fontos eseményei. Három kötet a királyi udvar eseményeit sorolja fel időrendben, kilenc kötet a hivatalok leírásával, szokásokkal, helységnevekkel foglalkozik, tíz kötet pedig fontos személyek életrajzát tartalmazza. A kötetek jórészt [[Silla|Sillával]] foglalkoznak, és elfogultak is Silla tekintetében, például csak azokkal a [[Kogurjo|{{koreai|goguryeoi|kogurjói}}]] területekkel foglalkozik a könyv, amelyek később Silla uralma alá tartoztak, a többiről nem esik szó. |
||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
==Források== |
==Források== |
||
* {{cite book|url=https://books.google.hu/books?id=8kJoAgAAQBAJ|title=The Oxford History of Historical Writing: Volume 2: 400-1400|author=Sarah Foot, Chase F. Robinson|publisher=Oxford University Press|year= 2012|isbn=9780191636936|pages=123–124}} |
* {{cite book|url=https://books.google.hu/books?id=8kJoAgAAQBAJ|title=The Oxford History of Historical Writing: Volume 2: 400-1400|author=Sarah Foot, Chase F. Robinson|publisher=Oxford University Press|year= 2012|isbn=9780191636936|pages=123–124}} |
||
A lap 2019. május 14., 16:28-kori változata
| Szamguk szagi () | |
 | |
| Szerző | Kim Busik (김부식) |
| Eredeti cím | 삼국사기 / 三國史記 |
| Ország | Korjo |
| Nyelv | klasszikus kínai |
| Téma | Korea történelme |
| Műfaj | ókori történelem |
| Kiadás | |
| Kiadó | nem ismert |
| Kiadás dátuma | 1145 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szamguk szagi () témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szamguk szagi (hangul: 삼국사기, handzsa: 三國史記, RR: Samguk Sagi; „A három királyság története”) klasszikus kínai nyelven írt, 50 kötetes könyv, amely három koreai királyság, Kogurjo (), Pekcse () és Silla történelmét dolgozza fel neokonfucianista stílusban. A dokumentumot 14 tudós Kim Busik (김부식) vezetésével gyűjtötte össze, jórészt kínai forrásokra hagyatkozva, és 1145-re készültek el vele. A Szamguk szagi () a legrégebbi történelemkönyv Koreában, minden korábbi hasonló dokumentum megsemmisült. A koreai három királyság történelmét szinte csak a Szamguk szagi ()ból, illetve a Szamguk juszából () ismerni. 2018 óta Dél-Korea egyik nemzeti kincse.[1]
Tartalma
A könyv 50 kötetes, a kínai történetírás hagyományait veszi alapul. Modellje feltehetően a kínai Sze-ma Csien () A történetíró feljegyzései (Si-cse (), 史记) című műve volt. 28 kötetben kronológiai sorrendben évek szerinti lebontásban olvashatóak mindhárom királyság fontos eseményei. Három kötet a királyi udvar eseményeit sorolja fel időrendben, kilenc kötet a hivatalok leírásával, szokásokkal, helységnevekkel foglalkozik, tíz kötet pedig fontos személyek életrajzát tartalmazza. A kötetek jórészt Sillával foglalkoznak, és elfogultak is Silla tekintetében, például csak azokkal a kogurjói () területekkel foglalkozik a könyv, amelyek később Silla uralma alá tartoztak, a többiről nem esik szó.
Jegyzetek
- ↑ 국보 제322-1호 삼국사기 (三國史記) (koreai nyelven). Cultural Heritage Administration. (Hozzáférés: 2019. május 14.)
Források
- Sarah Foot, Chase F. Robinson. The Oxford History of Historical Writing: Volume 2: 400-1400. Oxford University Press, 123–124. o. (2012). ISBN 9780191636936
- Ki-mun Yi, S. Robert Ramsey. A History of the Korean Language. Cambridge University Press, 37. o. (2011). ISBN 9781139494489
