„Varga Béla (politikus)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
||
36. sor: | 36. sor: | ||
==Irodalom== |
==Irodalom== |
||
Magyar Nagylexikon, Magyar nagylexikon Kiadó, Budapest, 2004, p 203. ISBN |
Magyar Nagylexikon, Magyar nagylexikon Kiadó, Budapest, 2004, p 203. {{ISBN|963 9257 19 2}} (18. kötet) |
||
{{Magyar Örökség díj 1995–2000}} |
{{Magyar Örökség díj 1995–2000}} |
A lap 2017. szeptember 15., 06:53-kori változata
Varga Béla | |
Fájl:File:VargaBela.jpg | |
Született | 1903. február 18. Börcs |
Elhunyt | 1995. október 13. (92 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | pap politikus országgyűlési képviselő |
Tisztsége |
|
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Varga Béla témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Varga Béla (Börcs, 1903. február 18. – Budapest, 1995. október 13.) katolikus pap, pápai prelátus, politikus. Az országgyűlés elnöke, a második világháború utáni amerikai emigráns magyarság vezetője.
Életpályája
Tanulmányait Győrött és Veszprémben a Teológiai Akadémián végezte. Pappá szentelése után Somlóvásárhelyen, majd Várpalotán lett káplán. 1929-től plébános Balatonbogláron. Részt vett a Független Kisgazdapárt megalapításában, amelynek 1937-től országos alelnöke lett. 1939-1944 között országgyűlési képviselő. A második világháború alatt részt vett a Magyarországra menekült lengyelek, az üldözött francia katonatisztek támogatásában, a német megszállás után pedig segített a magyarországi zsidók megmentésében is. 1945 áprilisától az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, novembertől nemzetgyűlési képviselő. 1946. február 7-én az országgyűlés elnökévé választották. 1947. június 2-án letartóztatása elől elmenekült az országból. Az Egyesült Államokba emigrált, ahol a külföldi magyar emigráció vezetője lett. 1951-ben részt vett a Szabad Európa Rádió elindításában. 1990-ben, a szabadon választott magyar országgyűlés alakuló ülésén már itthon mondott beszédet, egy évvel később pedig végleg hazatelepült. 1991. augusztus 20-án megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét. Sírja a balatonboglári Szent Kereszt felmagasztalás-templomban található.[1]
Elismerései
- A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (1991)
- Magyar Örökség díj (1999) /posztumusz/
Emlékezete
Tiszteletére emléktáblát állítottak Veszprémben.[2]
Források
Irodalom
Magyar Nagylexikon, Magyar nagylexikon Kiadó, Budapest, 2004, p 203. ISBN 963 9257 19 2 (18. kötet)
- 1903-ban született személyek
- 1995-ben elhunyt személyek
- Az FKGP korábbi tagjai
- Magyar katolikus papok
- Országgyűlési képviselők (1939–1944)
- Országgyűlési képviselők (Ideiglenes Nemzetgyűlés)
- Országgyűlési képviselők (1945–1947)
- A Nemzetgyűlés elnökei
- Emigráns magyarok
- A francia Becsületrend magyar kitüntetettjei
- Magyar Örökség díjasok