„Schweinfurt” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kékít
link
6. sor: 6. sor:
|térkép = Schweinfurt-position.png
|térkép = Schweinfurt-position.png
|tartomány = [[Bajorország]]
|tartomány = [[Bajorország]]
|kormkerület = Alsó-Frankföld
|kormkerület = [[Alsó-Frankföld]]
|alapítás =
|alapítás =
|szélességi fok=50 |szélességi ívperc=3 |koordn=N
|hosszúsági fok=10 |hosszúsági ívperc=14 |koorde=E
|terület = 35,71
|terület = 35,71
|népesség = 53 481
|népesség = 53 481
20. sor: 18. sor:
|rendszám = SW
|rendszám = SW
|weboldal = www.schweinfurt.de
|weboldal = www.schweinfurt.de
|polgármester = Gudrun Grieser
|polgármester = Sebastian Remelé ([[CSU]])
}}
}}
{{lektor}}
{{lektor}}
'''Schweinfurt''' járásszabad város [[Németország]]ban, [[Bajorország]]ban.
'''Schweinfurt''' járásszabad város [[Németország]]ban, [[Bajorország]]ban.
Lakossága [[2007]]-es adatok szerint: 53 481 fő. Jelentős számú török és orosz lakossággal rendelkezik. Schweinfurt a harmadik legnagyobb város [[Würzburg]] és [[Aschaffenburg]] után Unterfrankenben (Alsó-Frankföldön).Bár Schweinfurt [[Bajorország]]ban fekszik, ők magukat mégsem mint bajorok definiálják, hanem mint frankok. Egész pontosan Alsó-frankok. A város mottója: Ipar és művészet.
Lakossága [[2007]]-es adatok szerint: 53 481 fő. Jelentős számú török és orosz lakossággal rendelkezik. Schweinfurt a harmadik legnagyobb város [[Würzburg]] és [[Aschaffenburg]] után Alsó-Frankföldön. Bár Schweinfurt [[Bajorország]]ban fekszik, ők magukat mégsem mint bajorok definiálják, hanem mint frankok. Egész pontosan Alsó-frankok. A város mottója: Ipar és művészet.


== Nevének eredete ==
== Nevének eredete ==
32. sor: 30. sor:
A város neve szó szerinti fordításban ''Disznógázló''. A városban nagyon sok helyen található disznót ábrázoló szobor. Ezeket általában cégek helyezik ki, a cégre jellemző egyenruhában, viseletben.
A város neve szó szerinti fordításban ''Disznógázló''. A városban nagyon sok helyen található disznót ábrázoló szobor. Ezeket általában cégek helyezik ki, a cégre jellemző egyenruhában, viseletben.
== Fekvése ==
== Fekvése ==
Schweinfurt [[Bajorország]] északi részén található, [[Unterfranken]] (Alsó-Frankföld) tartományban. A [[Majna]] partján fekszik, [[Würzburg]]tól mintegy 30 km-re. A lakóövezetek a város északnyugati (Bergl), északi (Haard, Hochfeld, Steinberg, Eselshöhe) és északkeleti (Deutschhof) részén találhatóak. Az ipari területek a város nyugati, délnyugati részein találhatóak. Schweinfurtnál fordul a [[Majna]] általános kelet-nyugati folyásiránya elsőként délre. Ez az úgy nevezett [[Majnaháromszög]] ([[Maindreieck]]).
Schweinfurt [[Bajorország]] északi részén található, [[Alsó-Frankföld]] (kormányzati) kerületben. A [[Majna (folyó)|Majna]] partján fekszik, [[Würzburg]]tól mintegy 30 km-re. A lakóövezetek a város északnyugati (Bergl), északi (Haard, Hochfeld, Steinberg, Eselshöhe) és északkeleti (Deutschhof) részén találhatóak. Az ipari területek a város nyugati, délnyugati részein találhatóak. Schweinfurtnál fordul a [[Majna (folyó)|Majna]] általános kelet-nyugati folyásiránya elsőként délre. Ez az úgy nevezett Majnaháromszög (Maindreieck).


== Városrészei ==
== Városrészei ==
64. sor: 62. sor:
A legerősebb politikai erő 40 éven át az [[Németország Szociáldemokrata Pártja|SPD]] volt. Hosszú időn át abszolút többségben voltak a városi tanácsban. 1920 és 1933 között illetve 1946-tól 1992-ig ők adták a polgármestert is.
A legerősebb politikai erő 40 éven át az [[Németország Szociáldemokrata Pártja|SPD]] volt. Hosszú időn át abszolút többségben voltak a városi tanácsban. 1920 és 1933 között illetve 1946-tól 1992-ig ők adták a polgármestert is.


A városi képviselőtestületben 44 képviselő kap helyet (2008-2014), a következő megoszlás szerint:
A városi képviselőtestületben 44 képviselő kap helyet (2014-2020), a következő megoszlás szerint:


* [[Bajor Keresztényszociális Unió|CSU]] 18
* [[Bajor Keresztényszociális Unió|CSU]] 21
* [[Németország Szociáldemokrata Pártja|SPD]] 9
* [[Németország Szociáldemokrata Pártja|SPD]] 10
* Schweunfurter Liste 4 (schweinfurti lista)
* Schweunfurter Liste 3 (schweinfurti lista)
* [[Baloldali Párt (Németország)|Die Linke]] 4 (baloldali párt)
* [[Baloldali Párt (Németország)|Die Linke]] 3 (baloldali párt)
* [[Szövetség ’90/Zöldek]] 3 (Bündnis 90/Die Grünen)
* Pro Schweinfurt 3
* Pro Schweinfurt 2
* [[FBU]] 2
* [[FBU]] 2
* [[Republikánusok (Németország)|Republikánusok]] 1 (Die Republikaner)
* [[Szövetség ’90/Zöldek]] 2 (Bündnis 90/Die Grünen)
* [[Német Szabaddemokrata Párt|FDP]] 1 (egyéni képviselő)
* [[Republikánusok (Németország)|Republikánusok]] 2 (Die Republikaner)
* [[Német Szabaddemokrata Párt|FDP]] und Freie Bürger 1 (egyéni képviselő)


== Története ==
== Története ==


791-ből származik az első említése mint ''Swinfurt'' illetve ''Suinfurtero''.
791-ből származik az első említése mint ''Swinfurt'' illetve ''Suinfurtero''.
A város 1240 és 1250 között először pusztult el. Birodalmi szabadvárosi státuszát először 1254-ben említik. A város 1542-ben tért át a [[protestantizmus|protestáns]] vallásra. 1554-ben második alkalommal is elpusztult (csak a városháza maradt meg). 1627 és 1650 között, a harmincéves háború alatt csapatok (pl. svédek) többször is átvonultak a városon. 1652-ben került sor a Leopoldina akadémia megalapítására. A város 1810 és 1814 között a würzburgi hercegséghez tartozott, majd 1814-ben véglgesen Bajorországhoz csatolták. A [[Bamberg]] felől Würzburg irányába haladó vasútvonal 1852-ben érte el a települést, majd 1854-ben Bad Kissingen és [[Meiningen (Németország)|Meiningen]] felé is kiépült a vasút.
A város 1240 és 1250 között először pusztult el. Birodalmi szabadvárosi státuszát először 1254-ben említik. A város 1542-ben tért át a [[protestantizmus|protestáns]] vallásra. 1554-ben második alkalommal is elpusztult (csak a városháza maradt meg). 1627 és 1650 között, a [[harmincéves háború]] alatt csapatok (pl. svédek) többször is átvonultak a városon. 1652-ben került sor a [[Leopoldina Német Természettudományos Akadémia|Leopoldina akadémia]] megalapítására.
[[1803]]-ban a birodalmi főrendi határozat (''Reichsdeputationshauptschluss'') alapján a település a [[Bajor Választófejedelemség|bajor választófejedelemséghez]] csatlakozott. A város 1810 és 1814 között a [[Würzburgi Nagyhercegség]]hez tartozott, majd 1814-ben véglgesen a [[Bajor Királyság]]hoz csatolták. A [[Bamberg]] felől Würzburg irányába haladó vasútvonal 1852-ben érte el a települést, majd 1854-ben [[Bad Kissingen]] és [[Meiningen (Németország)|Meiningen]] felé is kiépült a [[Bahnstrecke Schweinfurt–Meiningen|schweinfurt–meiningeni vasútvonal]].
* 1872: a Kugelfischer cég megalapítása.
* 1872: a Kugelfischer cég megalapítása.


133. sor: 133. sor:


== További információk ==
== További információk ==
{{commonskat|Schweinfurt}}
* [http://www.schweinfurt.de/ A város hivatalos oldala] {{de}}
* [http://www.schweinfurt.de/ A város hivatalos oldala] {{de}}
* [http://www.museumgeorgschaefer.de/ Georg Schäfer Múzeum weblapja] {{de}}
* [http://www.museumgeorgschaefer.de/ Georg Schäfer Múzeum weblapja] {{de}}

A lap 2017. augusztus 30., 08:58-kori változata

Schweinfurt
Schweinfurt címere
Schweinfurt címere
Schweinfurt zászlaja
Schweinfurt zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBajorország
KerületAlsó-Frankföld
JárásAlsó-Frankföld
Alapítás éve1254
PolgármesterSebastian Remelé (CSU)
Irányítószám97401–97424
Körzethívószám09721
RendszámSW
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség54 675 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1 531,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság202–343 m
Terület35,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 50° 03′, k. h. 10° 14′Koordináták: é. sz. 50° 03′, k. h. 10° 14′
Schweinfurt (Bajorország)
Schweinfurt
Schweinfurt
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Schweinfurt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Schweinfurt témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Schweinfurt járásszabad város Németországban, Bajorországban. Lakossága 2007-es adatok szerint: 53 481 fő. Jelentős számú török és orosz lakossággal rendelkezik. Schweinfurt a harmadik legnagyobb város Würzburg és Aschaffenburg után Alsó-Frankföldön. Bár Schweinfurt Bajorországban fekszik, ők magukat mégsem mint bajorok definiálják, hanem mint frankok. Egész pontosan Alsó-frankok. A város mottója: Ipar és művészet.

Nevének eredete

971 óta ismerjük a Swinfurt helységnevet, amely folyamatosan változott: Suinuurde, Suinfurte, Swinvordi, Sweinvort, Sweinfurt és végül Schweinfurt.

A város neve szó szerinti fordításban Disznógázló. A városban nagyon sok helyen található disznót ábrázoló szobor. Ezeket általában cégek helyezik ki, a cégre jellemző egyenruhában, viseletben.

Fekvése

Schweinfurt Bajorország északi részén található, Alsó-Frankföld (kormányzati) kerületben. A Majna partján fekszik, Würzburgtól mintegy 30 km-re. A lakóövezetek a város északnyugati (Bergl), északi (Haard, Hochfeld, Steinberg, Eselshöhe) és északkeleti (Deutschhof) részén találhatóak. Az ipari területek a város nyugati, délnyugati részein találhatóak. Schweinfurtnál fordul a Majna általános kelet-nyugati folyásiránya elsőként délre. Ez az úgy nevezett Majnaháromszög (Maindreieck).

Városrészei

Közlekedés

Csak autóbuszforgalom. Villamos, illetve földalatti nincs. A legtöbb buszvonal végállomása a Roßbrunnon található. Érdekesség, hogy a Roßbrunn leginkább egy sétálóutcára hasonlít, de mégsem forgalom elöl elzárt terület. Több vasúti megállóhely közül csak a főpályaudvar használatos a városok közötti utazásnál, a Schweinfurt-Hauptbanhof. Ezenkívül rendelkezik még két kisebb vasútállomással, de azokat csak a helyközi járatok használják.

Politika

A legerősebb politikai erő 40 éven át az SPD volt. Hosszú időn át abszolút többségben voltak a városi tanácsban. 1920 és 1933 között illetve 1946-tól 1992-ig ők adták a polgármestert is.

A városi képviselőtestületben 44 képviselő kap helyet (2014-2020), a következő megoszlás szerint:

Története

791-ből származik az első említése mint Swinfurt illetve Suinfurtero. A város 1240 és 1250 között először pusztult el. Birodalmi szabadvárosi státuszát először 1254-ben említik. A város 1542-ben tért át a protestáns vallásra. 1554-ben második alkalommal is elpusztult (csak a városháza maradt meg). 1627 és 1650 között, a harmincéves háború alatt csapatok (pl. svédek) többször is átvonultak a városon. 1652-ben került sor a Leopoldina akadémia megalapítására.

1803-ban a birodalmi főrendi határozat (Reichsdeputationshauptschluss) alapján a település a bajor választófejedelemséghez csatlakozott. A város 1810 és 1814 között a Würzburgi Nagyhercegséghez tartozott, majd 1814-ben véglgesen a Bajor Királysághoz csatolták. A Bamberg felől Würzburg irányába haladó vasútvonal 1852-ben érte el a települést, majd 1854-ben Bad Kissingen és Meiningen felé is kiépült a schweinfurt–meiningeni vasútvonal.

  • 1872: a Kugelfischer cég megalapítása.

Oktatás

Gazdaság

Schweinfurt Alsó-frankföld gazdasági központja, több mint 48 000 munkahellyel. Schweinfurtba naponta akár 40 km távolságról is járnak be dolgozni.

Kultúra és látnivalók

Színház

  • Schweinfurti városi színház
  • Babaszínház név nélkül
  • Kultúrműhely diszharmónia
  • Hans Sachs Gruppe

Múzeumok

  • Georg Schäfer múzeum

A múzeum a legfontosabb 19. századi német festők képeit állítja ki magánygyűjteményből.

  • Otto Schäfer múzeum
  • Régi gimnázium múzeuma

Ismert emberek

Fontosabb személyek, akik a városban születtek

Források

  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

További információk