„Vármegyeháza (Balassagyarmat)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
egyért2 |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Épület infobox |
{{Épület infobox |
||
| |
|név = Vármegyeháza |
||
| |
|más név = |
||
| |
|kép = |
||
| |
|képaláírás = |
||
| |
|képméret = |
||
| |
|becenév = |
||
| |
|korábbi nevek = |
||
| |
|cím = [[Balassagyarmat]],<br />Civitas Fortissima tér 2. |
||
| |
|építés éve = 1832–1835 |
||
| |
|megnyitás = |
||
| |
|rekonstrukciók évei = |
||
| |
|lebontás éve = |
||
| |
|lebontás oka = |
||
| |
|stílus = |
||
| |
|felhasznált anyagok = |
||
| |
|védettség = [[műemlék]]i védelem<br />történelmi emlékhely |
||
| |
|tervező = Kasselik Ferenc |
||
| |
|építész = |
||
| |
|vállalkozó = |
||
| |
|kivitelező = |
||
| |
|építési költség = |
||
| |
|felhasználási terület = közigazgatási épület |
||
| |
|tulajdonos = Balassagyarmat Város Önkormányzata |
||
| |
|bérlő = |
||
| |
|tengerszint feletti magasság = |
||
| |
|magassága = |
||
| |
|tető magassága = |
||
| |
|torony magassága = |
||
| |
|alaprajz = U alakú |
||
| |
|alapterület = |
||
| |
|teljes terület = |
||
| |
|hosszúsága = |
||
| |
|szélessége = |
||
| |
|emeletek száma = 2 |
||
| |
|liftek száma = |
||
| |
|nevezetességei = |
||
| |
|különlegességek = |
||
| |
|pozíciós térkép = Balassagyarmat |
||
| szélesség = É |
|||
| szélességi fok = 48.076975 |
|||
| hosszúság = K |
|||
| hosszúsági fok = 19.290377 |
|||
| szöveg pozíciója = |
|||
}} |
}} |
||
{{egyért2|a balassagyarmati vármegyeházáról|Megyeháza (egyértelműsítő lap)}} |
{{egyért2|a balassagyarmati vármegyeházáról|Megyeháza (egyértelműsítő lap)}} |
A lap 2016. június 19., 19:38-kori változata
Vármegyeháza | |
Település | Balassagyarmat |
Cím | Balassagyarmat, Civitas Fortissima tér 2. |
Építési adatok | |
Építés éve | 1832–1835 |
Megnyitás | 1835 |
Építési stílus | klasszicizmus |
Védettség | műemléki védelem történelmi emlékhely |
Tervező | Kasselik Ferenc |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | közigazgatási épület |
Tulajdonos | Balassagyarmat Város Önkormányzata |
Alapadatok | |
Alaprajz | U alakú |
Egyéb jellemzők | |
Emeletek száma | 2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 04′ 37″, k. h. 19° 17′ 26″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 37″, k. h. 19° 17′ 26″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vármegyeháza témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A balassagyarmati (volt) Vármegyeháza Nógrád vármegyének volt a központja az 1950-es megyerendezésig, amikor a megyeszékhely átkerült Salgótarjánba. Ma az épületben a Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola és a Fidesz helyi irodája működik.
Története
Balassagyarmat 1790-től székhelye Nógrád vármegyének. Az új vármegyeháza építését 1832-ben kezdték el a 18. századi császári laktanya helyére Kasselik Ferenc Tervei Alapján. Az építkezést 1835-re fejezték be, az elkészült épület mögé 1842-ben elkezdték építeni a vármegyei börtönt, amit 1845-ben adtak át.
Az 1950-es megyerendezés után Balassagyarmattól elvették a megyeszékhelyi címed, de a Nógrád Megyei Tanács ebben az épületben alakult meg, mert Salgótarjánban nem voltak meg a feltételek a tanács alapítására. Végül 1952-ben, ahogy meglettek a feltételek a tanács is átköltözött Salgótarjánba, és csak a Megyei Bíróság maradt a városban a megyei hivatalok közül.
A régi Vármegyeházára ezek után elvesztette eredeti szerepét. Épületében működött egy ideig a városi Finomkötött, a MH. 6.sz. Bottyán János Középiskolai Honvéd Kollégium, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ, a Városi Levéltár és a Horváth Endre Galéria, a Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Hétvezér úti főépületén kívül itt is vannak tantermei a mai napig.
A városi önkormányzat 2014-ben pályázatot nyújtott be a volt Vármegyeháza épületének felújítására. További fejlesztési tervekben van még a börtön kiköltöztetése a város szélére, az épületet a Vármegyeházával összevonva kulturális komplexumot, börtönmúzeumot és börtönhotelt hozzanak létre.
Érdekességek
- Petőfi Sándor városban tett látogatásakor meglátogatta a Vármegyeházát és az akkor épülő börtönt.
„ | A nagy hőség miatt késő délután indulván Losoncról, éjfél lett, mire Gyarmatra értünk. Szép csillagos, holdas éj volt. Az egész város fölött némaság lengett (mondaná Sujánszky), a város fölött tehát némaság lengett, csak egy pár kocsmából hallatszott hegedű- és bőgőszó s az ivók egy-egy kurjantása… másnap vásár volt. A vásár legkedvesebb látványaim egyike… átaljában mindazon hely és alkalom, hol minél több embert láthatok. Én a természetnek is meleg barátja vagyok; de hiába, egy szép hölgyet, egy részeg embert stb. mégis sokkal nagyobb gyönyörűséggel szemlélek, mint akármi tájat. Gyarmaton megnézvén az igen szép megyeházat, s a most épülő roppant börtönt s a vásárban egyet fordulván, elindultam Vácra. Kocsisom egy váci molnár volt, ki lisztet hozott a vásárra… |
” |
– Petőfi Sándor: Útirajzok |
- Madách Imre 1842 és 1848 között, Mikszáth Kálmán 1871 és 1873 között volt itt vármegyei aljegyző.
- I. Ferenc József 1894-es látogatása során itt szállt meg, a kísérete a Magyar Királyi Szállón, a mai Városházán.