„Władysław Reymont” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Élete: - bővítés |
Niza (vitalap | szerkesztései) →Élete: Pálos rend |
||
23. sor: | 23. sor: | ||
== Élete == |
== Élete == |
||
Reymont apja kántor volt, a fiát szabóinasnak adta Varsóba. A fiú azonban a segédlevél megszerzése után otthagyta az iparosmesterséget. 18 éves korában megszökött otthonról, és beállt vándorszínésznek. Később egy évig a |
Reymont apja kántor volt, a fiát szabóinasnak adta Varsóba. A fiú azonban a segédlevél megszerzése után otthagyta az iparosmesterséget. 18 éves korában megszökött otthonról, és beállt vándorszínésznek. Később egy évig a Varsó–[[Bécs]] vasútvonalon dolgozott, majd [[Németország]]ban tagja lett egy spiritiszta körnek. Innen ismét egy vándorszínész társulathoz szegődött el, azután egy Krosnova nevű faluban vasúti gyakornok lett, ezt követően pedig a [[Częstochowa|chenstochowa]]i [[Pálos rend|pálos]] kolostorban novíciusnak<ref>Kovács Endre: Utószó. In. ''Reymont:'' Parasztok. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1976. 535. o.</ref> állt. Ezek az évek adták számára azt az élettapasztalatot, azt a valóságismeretet, amelyeket aztán a műveiben is felhasznált. |
||
Első novelláit Krosnovából küldte a varsói liberális Prawdába és a nemzeti demokrata Glosba. 1893-ban Varsóba költözött. 1899-ben vasúti balesetet szenvedett, ezért élete végéig kártérítést kapott. Irodalmi munkássága révén is egyre jobb anyagi körülmények közé került. Többször járt [[Olaszország]]ban és [[Franciaország]]ban. 1919-től 1920-ig az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban is élt. Az [[első világháború]] után a Kolaczkowo nevű kis tanyát megvásárolta, s ott élt élete végéig. Varsóban halt meg. |
Első novelláit Krosnovából küldte a varsói liberális Prawdába és a nemzeti demokrata Glosba. [[1893]]-ban Varsóba költözött. [[1899]]-ben vasúti balesetet szenvedett, ezért élete végéig kártérítést kapott. Irodalmi munkássága révén is egyre jobb anyagi körülmények közé került. Többször járt [[Olaszország]]ban és [[Franciaország]]ban. [[1919]]-től [[1920]]-ig az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban is élt. Az [[első világháború]] után a Kolaczkowo nevű kis tanyát megvásárolta, s ott élt élete végéig. Varsóban halt meg. |
||
== Művei == |
== Művei == |
A lap 2016. január 4., 19:09-kori változata
Władysław Stanisław Reymont | |
Született | Stanisław Władysław Rejment 1867. május 7. Kobiele Wielkie |
Elhunyt | 1925. december 5. (58 évesen) Varsó |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | lengyel |
Házastársa | Aurelia Szacnajder Szabłowska |
Foglalkozása | író |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Powązki temető (1925. december 9. – ) |
Władysław Stanisław Reymont aláírása | |
Władysław Stanisław Reymont | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Władysław Stanisław Reymont témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Władysław Stanisław Reymont, eredeti nevén Stanisław Władysław Rejment (Kobiele Wielkie, 1867. május 7. – Varsó, 1925. december 5.) – lengyel író. Az Ifjú Lengyelország kritikai realizmusának egyik legfőbb képviselője, munkásságát naturalista elemek jellemzik. Négy kötetes Parasztok című regényéért, a „paraszti eposzért” 1924-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.[3]
Élete
Reymont apja kántor volt, a fiát szabóinasnak adta Varsóba. A fiú azonban a segédlevél megszerzése után otthagyta az iparosmesterséget. 18 éves korában megszökött otthonról, és beállt vándorszínésznek. Később egy évig a Varsó–Bécs vasútvonalon dolgozott, majd Németországban tagja lett egy spiritiszta körnek. Innen ismét egy vándorszínész társulathoz szegődött el, azután egy Krosnova nevű faluban vasúti gyakornok lett, ezt követően pedig a chenstochowai pálos kolostorban novíciusnak[4] állt. Ezek az évek adták számára azt az élettapasztalatot, azt a valóságismeretet, amelyeket aztán a műveiben is felhasznált.
Első novelláit Krosnovából küldte a varsói liberális Prawdába és a nemzeti demokrata Glosba. 1893-ban Varsóba költözött. 1899-ben vasúti balesetet szenvedett, ezért élete végéig kártérítést kapott. Irodalmi munkássága révén is egyre jobb anyagi körülmények közé került. Többször járt Olaszországban és Franciaországban. 1919-től 1920-ig az Amerikai Egyesült Államokban is élt. Az első világháború után a Kolaczkowo nevű kis tanyát megvásárolta, s ott élt élete végéig. Varsóban halt meg.
Művei
- A csaló (1896)
- Az ígéret földje (Ziemia obiecana) (1898)
- Parasztok (Chłopi) (1904-1909)
- Az álmodó (1910)
- A vámpír (Wampir) (1911)
- Az 1794. év (Rok 1794) (1911-1916)
- I. Az utolsó lengyel országgyűlés (Ostatni Sejm Rzeczypospolitej)
- II. Csillag az éjszakában (?) (Nil desperandum)
- III. A Kościuszko-felkelés (Insurekcja)
- A lázadás (Bunt) (1922)
- Legenda[5] (1924)
Irodalom
- Világirodalmi lexikon XI. (Pragm–Rizz). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1989. 663–664. o. ISBN 963-05-5225-6
Jegyzetek
- ↑ https://www.nobelprize.org/nobel_prizes/literature/laureates/1924/
- ↑ https://www.nobelprize.org/nobel_prizes/about/amounts/
- ↑ (angolul) „For his great national epic, The Peasants”, irodalmi Nobel-díj, 1924
- ↑ Kovács Endre: Utószó. In. Reymont: Parasztok. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1976. 535. o.
- ↑ Legenda - Cyfrowej Bibliotece Narodowej Polona
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Władysław Reymont című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
További információk
- Władysław Reymont életrajza és művei műfordításokban Bábel Web Antológia
- Władysław Reymont: Parasztok (MEK)