„Sanhszi” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
jav |
jav |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
| Név eredete = 山 shān – hegy <br />西 xī – nyugat <br />"A (Taihang) hegyektől nyugatra" |
| Név eredete = 山 shān – hegy <br />西 xī – nyugat <br />"A (Taihang) hegyektől nyugatra" |
||
| Közigazgatási szint = Tartomány |
| Közigazgatási szint = Tartomány |
||
| Székhely = |
| Székhely = Tajjüen |
||
| Titkár = Zhang Baoshun<br />张宝顺 |
| Titkár = Zhang Baoshun<br />张宝顺 |
||
| Kormányzó = Yu Youjun<br />于幼军 |
| Kormányzó = Yu Youjun<br />于幼军 |
A lap 2015. július 25., 16:51-kori változata
Shanxi (山西省 Shānxī Shěng) | |
Rövidítés: 晋 pinjin rövidítés: Jìn | |
Név eredete | 山 shān – hegy 西 xī – nyugat "A (Taihang) hegyektől nyugatra" |
Közigazgatás | |
Ország | Kína |
Közigazgatási szint | Tartomány |
Székhely | Tajjüen |
Prefektúrák (地区) | 11 |
Megyék (县) | 119 |
Járások (乡) | 1388 |
A KKP tartományi bizottságának titkára | Zhang Baoshun 张宝顺 |
Kormányzó | Yu Youjun 于幼军 |
Terület | 156 800 km², 19. a rangsorban |
ISO 3166-2 | 14 |
Népesség | |
Teljes népesség | 34 915 616 fő (2020)[1] |
Népsűrűség | 213 fő/km² |
Főbb nemzetiségek | Han – 99,7% Hui – 0,2% |
GDP 2004 | |
GDP | 304,2 milliárd CNY, 18. a rangsorban |
GDP per fő | 9120 CNY, 17. a rangsorban |
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek. | |
Shanxi weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sanhszi témájú médiaállományokat. |
Shanxi ⓘ (kínai: 山西, pinjin: Shānxī, magyar átírás: Sanhszi[2]) a Kinai Népköztársaság északi tartománya. Tartományi székhelye és legnagyobb városa Tajjüen.
Sanhszi Kína széntermelésének központja, ám a környezetszennyezés miatt ebben a tartományban a legmagasabb a születési rendellenességgel világra jövők aránya.[3]
Történelem
A tartomány ősidők óta Kína része, de önálló tartománnyá csak a Ming-dinasztia idején szervezték. Számtalanszor vált harctérré a különböző kínai belharcokban, illetve az északi nomádok támadásai idején. Földrajzi helyzete és természeti viszonyai miatt korán kereskedelmi és pénzügyi központtá vált. Az utolsó császári dinasztia, a Csing-dinasztia idején Kína pénzügyi központja a tartományban fekvő Pingyao város volt. Az aránylag épen fennmaradt várost az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
A 20. század első felében Kína más részeihez viszonyítva nyugodt hely volt a tartomány. A II. világháborúban megszállták a japánok. A japán kapituláció után területének nagy része a kínai kommunisták kezébe került. A rákövetkező polgárháború (kínai polgárháború) négy évig tartott. A Kuomintang oldalán hadifogságba esett japán katonákat is bevetettek a harcokban, de végül 1949-ben a tartomány a Kínai Népköztársaság része lett.
Jegyzetek
- ↑ http://www.stats.gov.cn/english/PressRelease/202105/t20210510_1817188.html
- ↑ Csongor Barnabás és Ferenczy Mária: A kínai nevek és szavak magyar átírása. (Akadémiai Kiadó, Bp. 1993), 10. o., ill. Keleti nevek magyar helyesírása (szerk. Ligeti Lajos; Akadémiai Kiadó, Bp. 1981), 395. o.
- ↑ Kína: egyre több születési rendellenesség a környezetszennyezés miatt (Transindex, 2007. november 3.)