„Hubble űrtávcső” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Műhold infobox |
|||
|név =Hubble űrtávcső |
|||
|kép =Hubble 01.jpg |
|||
|képméret = |
|||
|képaláírás = |
|||
|ország ={{Amerikai Egyesült Államok}}<br />[[Európa]] |
|||
|űrügynökség ={{fj|NASA|1}} {{fj|ESA|1}} |
|||
|gyártó = |
|||
|tudományos vezető = |
|||
|összköltség = |
|||
|nssdc id =1990-037B |
|||
|típus =[[csillagászati műhold|csillagászati]] |
|||
|rendeltetés = |
|||
|személyzet = |
|||
|indítás dátuma =[[1990]]. [[április 24.]] |
|||
|indítás helye = [[Kennedy Űrközpont]] |
|||
|hordozórakéta =[[Discovery űrrepülőgép|Discovery]], [[STS–31]] |
|||
|visszatérés dátuma = |
|||
|élettartam = ~ 28 év |
|||
|tömeg =11 110 kg (induláskor) |
|||
|energiaellátás =2800 watt, 2 db [[napelem]]ből |
|||
|műholdplatform = |
|||
|pálya = |
|||
|pályamagasság =569 km |
|||
|excentricitás = |
|||
|inklináció =28,5 fok |
|||
|periódus =96 perc |
|||
|weboldal =www.spacetelescope.org/ |
|||
|rss hírek = [http://hubblesite.org/newscenter/newscenter_rss.php] |
|||
}} |
|||
A '''Hubble űrtávcső''' ([[angol nyelv|angolul]] ''Hubble Space Telescope'', HST) [[csillagászati műhold]], az amerikai [[Nagy obszervatóriumok]] sorozat első tagja, amely [[Infravörös sugárzás|közeli infravörös]], [[Látható spektrum|látható fény]] és [[Ibolyántúli sugárzás|ultraibolya]] tartományban végez észleléseket. Nevét [[Edwin Hubble]] huszadik századi csillagászról kapta, aki az elsők között érvelt amellett, hogy a távoli galaxisok vöröseltolódását a világegyetem tágulása okozza. Fő alkatrésze egy 2,4 méter átmérőjű [[Ritchey–Chrétien-távcső]], mely négy, a távcső élettartama alatt többször cserélt műszerbe továbbítja az összegyűjtött fényt. Az egyik legnépszerűbb és legismertebb [[űreszköz]], angol nyelvterületen gyakran csak a „Nép távcsövének” ''(The People's Telescope)'' nevezik. Tervezett utódja a [[James Webb űrtávcső]], bár az csak az infravörös tartományban fog dolgozni, látható fényben nem. A programot a [[NASA]] vezeti az [[Európai Űrügynökség]] (ESA) részvételével. |
|||
== Küldetés == |
== Küldetés == |
||
A HST-t [[1990]]. [[április 24.|április 24]] |
A HST-t [[1990]]. [[április 24.|április 24]] |
A lap 2014. december 31., 17:49-kori változata
Küldetés
A HST-t 1990. április 24
dították a Kennedy Űrközpontból a Discovery űrrepülőgéppel az STS–31 küldetés keretében. Az első képet az NGC 3532 nyílthalmazról készítette, 1990. május 20-án. A felbocsátást követő években hibák jelentkeztek: valahányszor a HST belépett a Föld árnyékába, vagy kilépett onnan, a napelemtáblák beremegtek, és a vibráció zavarta a távcső működését. A beállítást szolgáló 6 giroszkóp közül 3 meghibásodott, s ez már veszélyeztette a HST programját.
Ennek ellenére az első másfél évben 900 csillagászati célpontról 1900 megfigyelés született, köztük olyanok, mint a Plútó/Charon rendszer felbontása, az SN 1987A szupernóva körüli gázgyűrű felfedezése, a Szaturnuszon egy óriási légköri vihar fényképezése stb.
Nagyjavítások
Servicing Mission 1
Az első űrbéli javítására 1993 decemberében került sor, amikor az STS–61 küldetés során az Endeavour űrrepülőgép űrhajósai a HSP (High Speed Photometer) helyére beépítették a COSTAR (Corrective Optics Space Telescope Axial Replacement) korrekciós optikát, a Wide Field and Planetary Camera (WFPC) helyére pedig a beépített korrektorral rendelkező WFPC2 kamerát építették be.
Servicing Mission 2
1997 februárjában (STS–82, Discovery) a Goddard High-Resolution Spectrograph (GHRS) és a Faint Object Spectrograph (FOS) helyére a Space Telescope Imaging Spectrograph (STIS) és a Near Infrared Camera and Multi-Object Spectrometer (NICMOS) került.
Servicing Mission 3A
1999 decemberében (STS–103, Discovery) kicserélték a tervezettnél gyorsabban tönkre menő és emiatt a távcső működését lehetetlenné tevő meghibásodott giroszkópokat (miattuk kellett az SM–3 egy részét a tervezettnél jóval korábban, a cserére szánt összes berendezés elkészülte elé hozni), és a központi számítógépet.
Servicing Mission 3B
2002 februárjában (STS–109, Columbia) a Faint Object Camera (FOC) helyére az Advanced Camera for Surveys (ACS) került, a NICMOS infravörös kamerát, mely kifogyott a hűtőközegből, új hűtőrendszerrel látták el.
A 2003-as Columbia-katasztrófa után életbe léptetett biztonsági előírások szerint ha a felbocsátás után az űrrepülőgép megsérül, akkor lehetővé kell tenni, hogy a legénység eljusson a Nemzetközi Űrállomásra. Ezért a NASA akkori igazgatója törölte a már előre betervezett Hubble szervizeléseket. Ennek eredményeként egymás után hibásodtak meg a fedélzeti műszerek. 2006-ban az űrtávcső fő megfigyelő-berendezése, az Advanced Camera for Surveys (ACS) kétszer is leállt, júniusban és szeptemberben. A hiba egy nagy felbontású csatorna (High Resolution Channel, HRC) áramellátásában lépett fel.[1] Miután egy új megoldást találtak az űrhajósok vészhelyzetbeni kimentésére, Mike Griffin, a NASA akkori igazgatója engedélyezett még egy negyedik szervizküldetést, 2008-ban.[2]
Servicing Mission 4
Az ötödik nagyjavítás, az STS–125 küldetés keretében jelentős halasztással, 2009. május 11-én indult.
Az obszervatórium ezzel a küldetéssel elérte a tudományos teljesítménye csúcsát. Az STS–125 küldetés után elért eredmények meggyőző bizonyítékai a küldetés sikerének.
Két új eszköz, a Wide Field Camera 3 és a Cosmic Origins Spectrograph lettek telepítve, és két másik, az Advanced Camera for Surveys és a Space Telescope Imaging Spectrograph javítva lettek áramköri szinten. Továbbá cserélve lettek a Hubble-t működtető akkumulátorok is, mert a NASA tudósai szerint már veszélyeztették a Hubble megbízható működését.
A küldetés tudósai azt is bejelentették 2009. szeptember 9-én [3][4], hogy a közeli infravörös kamera (Near Infrared Camera) és a Multi-Object spektrométer (Multi-Object Spectrometer (NICMOS)) három hónapon át tartó kalibrálás és tesztelés után újra üzemelnek.
Az űrtávcső felépítése
A Hubble űrtávcső egy 2,4 méter átmérőjű Ritchey-Chrétien-Cassegrain főtükörrel rendelkezik. Teljes hossza 13,2 méter, átmérője 4,2 méter, tömege 11,1 tonna. Az ultraviolától kezdve a látható tartományon keresztül az infravörösig képes érzékelni a beeső fényt (115–2500 nanométer között). A Napról és a Merkúrról a túl erős napfény miatt nem képes felvételt készíteni, ugyanis az tönkretenné érzékeny műszereit. Hetente 120 Gigabyte adatot állít elő.
Műszerei
A Hubble űrtávcsövet modulárisra tervezték, hogy a már pályán keringő műhold meglévő alkatrészeit idővel újabbakra cserélhessék, így követve a technika fejlődését. Az egyes fejlesztésekkel nem csak a berendezés megbízhatóságát növelték, de minden alkalommal jelentősen javult a tudományos adatok minősége is.
Indításkor (1990) | SM1 (1993) | SM2 (1997) | SM3-A (1999) | SM3-B (2002) | SM4 (2009) | |
---|---|---|---|---|---|---|
Wide Field and Planetary Camera WFPC (1) | Wide Field and Planetary Camera 2 WFPC 2 | Wide Field Camera 3 WFC 3 | ||||
Goddard High-Resolution Spectrograph GHRS | Near Infrared Camera and Multi-Object Spectrometer NICMOS | |||||
High Speed Photometer HSP | Corrective Optics Space Telescope Axial Replacement COSTAR | Cosmic Origins Spectrograph COS | ||||
Faint Object Camera FOC | Advanced Camera for Surveys ACS | |||||
Faint Object Spectrograph FOS | Space Telescope Imaging Spectrograph STIS |
Indulásakor a fedélzetén lévő műszerek:
- Wide Field and Planetary Camera (WFPC) – széles látószögű és planetáris kamera
- Faint Object Camera (FOC) – halvány objektumokra specializált kamera, az ESA-nál építették
- Faint Object Spectrograph (FOS) – spektrográf
- Goddard High-Resolution Spectrograph (GHRS) – spektrográf
- High Speed Photometer (HSP) – fotométer
Később beépített műszerek:
- Wide Field and Planetary Camera 2 - a WFPC egy fejlettebb változata
- Near Infrared Camera and Multi-Object Spectrograph (NICMOS) – spektrográf
- Corrective Optics Space Telescope Axial Replacement (COSTAR) – korrekciós optika, mely lehetővé tette, hogy a Hubble lélegzetelállítóan éles képeket készíthessen
- Space Telescope Imaging Spectrograph (STIS) - spektrográf és kamera egyben, széles hullámtartományban képes felvételt készíteni (a közeli infravöröstől egészen az ultraibolyáig)
- Near Infrared Camera and Multi-Object Spectrometer (NICMOS) - színképelemző
- Advanced Camera for Surveys (ACS) - széles látószögű felmérésekhez szükséges kamera
- Cosmic Origins Spectrograph (COS) - spektrográf
- Wide Field Camera 3 - a WFPC-2 egy fejlettebb változata
Kutatási eredmények
Feladat
Az űrtávcső feladata megegyezik a Földön alapított obszervatóriumok, vagyis megfigyelő-állomások feladatával, ami az égitestek és azok egymásra való hatásának megfigyelése, rájuk vonatkozó adatok mérése, vagy becslése. Ezt a feladatot a világűrbe helyezett távcsövek könnyebben és nagyobb pontossággal tudják elvégezni, mint a földi teleszkópok, mert az előbbiek esetén a sugárzásnak nem kell a torzító atmoszférán áthatolnia, de az utóbbiak előnye, hogy a távcsőátmérő nem akadály.
A Hubble első, talán legfontosabb vívmánya volt az igen távoli világűr megfigyelése, ami a világegyetem régebbi múltjának kutatásával egyenértékű.
Fontos eredmények
„Nagyon távoli galaxisok infravörös képe, a NICMOS felvétele” című kép a NASA felvétele. A NICMOS a „Közeli infravörös fényképezőgép” és a látható hullámhosszon működő több képalkotású spektrométeres „Fejlesztett (ang. advanced) fényképezőgép” együttes használatával dolgozik. Az előbbivel felvett kép 2003. november 27-én készült. A Földre alapozott megfigyelés az égnek a Hubble által itt bemutatott részén, ami a Fornax csillagzatban a telihold kb. 10%-ának megfelelő területét képviseli, csak 5-6 csillagot figyelhet meg. A kép a megfigyelés idejét az Ősrobbanás ideje utáni 400 és 800 millió év közötti korra korlátozza [5] A kép javított és nagyítható formában ismét megjelent 2012. szeptember 25-én (csak kattints a listán a megfelelő jegyzetre) [6]
Az angol Daily Mail újság Internet kiadásának, a DailyMailOnline-nak 2012. november 24-i száma jelenti[7] a két űrtávcső, a Hubble és a Spitzer együttműködéséből származó felfedezést, ami az eddig megfigyeltek közül a tőlünk legtávolabbi égitesteket mutatja be. A NASA által legutóbb megfigyelt[8] MACS0647-JD-nek elnevezett apró galaxis ide 13 300 millió fényévre van. Ez csak 420 millió évvel az Ősrobbanás utáni időszakból származik, amikor tehát a Világegyetem csak 420 millió éves volt, a csillagrendszerek gyors kialakulása időszakában. Ezt az időszakot a Világegyetem gyors expanziója, vagyis kiterjedése jellemzi ami magyarázata a galaxisok kis kiterjedésének a mai galaxisokhoz viszonyítva. A most felfedezett galaxis nagysága keresztbe például csak 600 fényév, amit a mi galaxisunk, a Tejút a 150 000 fényévnyi szélessége igen eltörpít.
További tervek
- A megfigyelések között szerepelnek a Kuiper-öv objektumai a Naprendszerünk peremén, bolygók születése más csillagok körül, és a Naprendszeren kívüli bolygók légköri összetételének és szerkezetének „szondázása”.
- Vannak nagyra törő tervek, hogy elkészítsék a legmélyebb univerzum közeli infravörös portréját, hogy felfedjék korábban soha nem látott, születő galaxisok létezését, amik akkor léteztek, amikor a világegyetem kevesebb mint 500 millió éves volt.
- További tervek megkísérlik megvilágítani a sötét energia problémáját.[9]
A Hubble űrtávcső zászlóshajó szerepét 2014-ben a James Webb űrtávcső veszi át, majd a jelenlegi tervek szerint 2018-ban a Hubble-t a Csendes-óceánba irányítva megsemmisítik.
Jegyzetek
- ↑ Ismét Hubble-gondok (2006. október 1.)
- ↑ Öt év hosszabbítás a Hubble Űrtávcsőnek, hirek.csillagaszat.hu, 2006. november 2.
- ↑ Képek a csúcsformában levő Hubble-től. (Hozzáférés: 2010. augusztus 4.)
- ↑ Rebirth of an icon: Hubble's first images since Servicing Mission 4. (Hozzáférés: 2010. augusztus 4.)
- ↑ http://hubblesite.org/newscenter/archive/releases/2004/07/image/b/
- ↑ http://hubblesite.org/newscenter/archive/releases/2012/37/image/a/format/zoom/
- ↑ http://www.dailymail.co.uk/sciencetech/article-2233883/The-furthest-object-seen-Record-breaking-image-shows-galaxy-13-3-BILLION-light-years-Earth.html
- ↑ http://www.nasa.gov/mission_pages/hubble/main/index.html
- ↑ http://science.nasa.gov/headlines/y2009/09sep_hubbleimages.htm?list1076597 Spectacular First Images from the Rejuvenated Hubble Space Telescope - 2009-09-08
Források
- HUBBLE INSTRUMENTS. (Hozzáférés: 2010. augusztus 3.)
További információk
- Így készülnek a Hubble-fotók - a nyers képtől a magazinokig. Knights of Cydonia Region, 2009. március 1. (Hozzáférés: 2009. március 5.)
- Így készülnek a Hubble-fotók - a színek és a tudomány. Knights of Cydonia Region, 2009. március 5. (Hozzáférés: 2009. március 5.)
- Dancsó, Béla: A nagy túlélő: 20 éves a Hubble-űrtávcső (1. rész). Űrvilág.hu, 2010. április 24. (Hozzáférés: 2010. május 2.)
- Dancsó, Béla: A nagy túlélő: 20 éves a Hubble-űrtávcső (2. rész). Űrvilág.hu, 2010. április 25. (Hozzáférés: 2010. május 2.)
- Dancsó, Béla: A nagy túlélő: 20 éves a Hubble-űrtávcső (3. rész). Űrvilág.hu, 2010. április 26. (Hozzáférés: 2010. május 2.)
- Németh, Péter: STS-144.... Űrvilág.hu, 2009. szeptember 14. (Hozzáférés: 2010. május 21.)