„Virágállatok” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
valami |
a "asszem" nem illik egy szócikkbe ... |
||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
| wikicommonscat = Anthozoa |
| wikicommonscat = Anthozoa |
||
}} |
}} |
||
| ⚫ | A '''virágállatok''' vagy '''korallok''' ''(Anthozoa)'' [[osztály (rendszertan)|osztálya]] a [[csalánozók]] ''(Cnidaria)'' [[törzs (rendszertan)|törzsébe]] tartozó tengeri élőlények. A korallok közé tartoznak a trópusi [[óceán]]okban élő [[korallzátony]]okat alkotó organizmusok, amelyek [[kalcium-karbonát]]ot kiválasztva hoznak létre szilárd vázat. |
||
| ⚫ | |||
== Előfordulásuk == |
== Előfordulásuk == |
||
[[Fájl:Coral reef locations.jpg|bélyegkép|250px|balra|A korallzátonyok elterjedési területei]] |
[[Fájl:Coral reef locations.jpg|bélyegkép|250px|balra|A korallzátonyok elterjedési területei]] |
||
| 25. sor: | 25. sor: | ||
== Életmódjuk == |
== Életmódjuk == |
||
A virágállatok a tengerfenékbe kapaszkodnak, és egyesével vagy több ezer korallpolipból kolóniákban élnek. A korallok 20-200 méteres mélységben találhatók. Évente körülbelül 1cm-t nőnek. Táplálékuk állati [[plankton]], melyet [[tapogató]]ikkal fognak meg. A [[kőkorallok]] az [[alga|algákat]] és a bennük [[szimbiózis]]ban élő algák termékeit is fogyasztják. |
A virágállatok a tengerfenékbe kapaszkodnak, és egyesével vagy több ezer korallpolipból kolóniákban élnek. A korallok 20-200 méteres mélységben találhatók. Évente körülbelül 1cm-t nőnek. Táplálékuk állati [[plankton]], melyet [[tapogató]]ikkal fognak meg. A [[kőkorallok]] az [[alga|algákat]] és a bennük [[szimbiózis]]ban élő algák termékeit is fogyasztják. |
||
== Szaporodásuk == |
== Szaporodásuk == |
||
A lap 2014. október 21., 17:30-kori változata
 | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||
| ||||||
| Alosztályok | ||||||
| ||||||
| Hivatkozások | ||||||
 A Wikifajok tartalmaz Virágállatok témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Virágállatok témájú kategóriát. |
A virágállatok vagy korallok (Anthozoa) osztálya a csalánozók (Cnidaria) törzsébe tartozó tengeri élőlények. A korallok közé tartoznak a trópusi óceánokban élő korallzátonyokat alkotó organizmusok, amelyek kalcium-karbonátot kiválasztva hoznak létre szilárd vázat.
Előfordulásuk
A virágállatok minden trópusi és szubtrópusi tengerben, valamint a mérsékelt öv tengereiben megtalálhatók. Korallzátonyok főleg a kontinensek melegebb, keleti oldalán fordulnak elő, mert a nyugati részen hideg áramlatok vannak. A leghíresebb korallzátony az ausztráliai Queenslandtől északkeletre található Nagy-korallzátony. A vörös nemeskorall a Földközi-tengerben él. Előfordulnak még kisebb-nagyobb zátonyok pl: Floridai szigeteknél vagy a Bahama-szigeteknél. A korallok nagyon törékenyek. A hajók horgonyai és a gondatlan búvárok gyakran tesznek kárt bennük. Az emléktárgy-kereskedelem következtében sok faj a kihalás szélére sodródott.
Megjelenésük
Egyes korallpolipok 2 centiméter hosszúak, a kolóniák 3 méter átmérőjűek is lehetnek. A kolóniák, fajtól függően, néhány centimétertől két méterig nőhetnek évente.
Életmódjuk
A virágállatok a tengerfenékbe kapaszkodnak, és egyesével vagy több ezer korallpolipból kolóniákban élnek. A korallok 20-200 méteres mélységben találhatók. Évente körülbelül 1cm-t nőnek. Táplálékuk állati plankton, melyet tapogatóikkal fognak meg. A kőkorallok az algákat és a bennük szimbiózisban élő algák termékeit is fogyasztják.
Szaporodásuk
A virágállatok kétféleképpen szaporodhatnak. Az ivartalan szaporodás esetében, bimbózással új korallpolipok keletkeznek. Az ivaros szaporodás esetében, a korallpolipok spermiumot és petesejtet lövellnek ki. A megtermékenyített petékből létrejövő lárvák letelepednek és új kolóniákat alkotnak.
Rendszerezésük
A virágállatokat két alosztályba sorolják, a hatosztatú virágállatok (Hexacorallia) és a nyolcosztatú virágállatok (Octocorallia) alosztályaiba, alapvetően felépítésük szimmetrája szerint. A régebbi rendszertanok az Antipatharia és a Ceriantharia rendeket külön alosztályba sorolták (Ceriantipatharia), de a modern molekuláris genetikai vizsgálatok eredményei ezt nem támasztották alá, ezért ma ezt a két rendet a Hexacorallia alosztály részeinek tekintik.[1]
Az osztályba sorolt alosztályok és rendek:
- hatosztatú virágállatok (Hexacorallia)
- tengerirózsák (Actiniaria)
- feketekorallok (Antipatharia)
- csőanemónák (Ceriantharia)
- Corallimorpharia
- †Cothoniida
- †Heliolitida
- †Heterocorallia
- †Kilbuchophyllida
- †Numidiaphyllida
- †Rugosa
- kőkorallok (Scleractinia)
- †Tabulata
- †Tabuloconida
- Zoantharia
- nyolcosztatú virágállatok (Octocorallia)
- szarukorallok (Alcyonacea)
- Helioporacea
- tengeritollak (Pennatulacea)
- Stolonifera
- Telestacea
Jegyzetek
- ↑ France, S. C., P. E. Rosel, J. E. Agenbroad, L. S. Mullineaux, and T. D. Kocher (1996. March). „DNA sequence variation of mitochondrial large-subunit rRNA provides support for a two subclass organization of the Anthozoa (Cnidaria)”. Molecular Marine Biology and Biotechnology 5 (1), 15–28. o. PMID 8869515.
Források
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. november 13.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6