„Keresztes Szent Terézia Benedikta” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Nemzetközi katalógusok. |
a Removing Link GA template (handled by wikidata) |
||
112. sor: | 112. sor: | ||
[[Kategória:1942-ben elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1942-ben elhunyt személyek]] |
||
[[Kategória:Zsidó származású németek]] |
[[Kategória:Zsidó származású németek]] |
||
{{Link GA|fr}} |
A lap 2014. szeptember 23., 22:57-kori változata
Keresztes Szent Terézia Benedikta | |
Emlékbélyeg | |
Emlékbélyeg | |
Születése | |
1891. október 12. Wrocław | |
Halála | |
1942. augusztus 9. Auschwitz | |
Tisztelete | |
Boldoggá avatása | 1987. május 1., Köln Boldoggá avatta: II. János Pál pápa |
Szentté avatása | 1998. október 11. Szentté avatta: II. János Pál pápa |
Ünnepnapja | augusztus 9. |
A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztes Szent Terézia Benedikta témájú médiaállományokat. |
Keresztes Szent Terézia Benedikta, Edith Stein (latinul: Sancta Teresia Benedicta a Cruce; született: Edith Stein (Wrocław, 1891. október 12. – Auschwitz, 1942. augusztus 9.) zsidó származású német filozófus, kármelita apáca, katolikus szent (Európa társvédőszentje, az árvák és a mártírok védőszentje).
Élete
Edith Stein ortodox zsidó családban született, az akkor Németországhoz tartozó Wrocławban. 1904-ben kitért a judaizmusból és ateista lett. A Göttingeni Egyetemen Edmund Husserl tanítványa lett, majd Husserl freiburgi kinevezése után elkíséri őt a Freiburgi Egyetemre. Itt szerzett doktorátust 1916-ban, és a továbbiakban 1918 februárjáig Edmund Husserl asszisztenseként dolgozott Freiburgban.
Noha korábban is volt kapcsolata a katolicizmussal, az áttérését többek között az okozta, hogy 1921-ben elolvasta Avilai Szent Teréz misztikus önéletrajzát. Miután 1922. január 1-jén megkeresztelték, és akkori gyóntatója, Schwindt prelátus közreműködésével a speyeri dominikánus leányiskolában lett nevelő és tanár. Amíg itt tanított (1922-1932), Erich Przzywara megbízásából németre fordította Henry Newman bíboros leveleinek és naplójának egy kötetét, Aquinói Szent Tamás De veritate (Az igazságról) című művét és a katolikus filozófiát tanulmányozta. 1932-ben a Münsteri Pedagógiai Intézetben docensi állást kapott, de a náci kormányzat által hozott antiszemita törvények arra kényszerítették, hogy 1933-ban lemondjon állásáról.
1933-ban belépett a karmeliták kölni rendházába és felvette a Teresa Benedicta a Cruce (Keresztről nevezett Terézia Benedicta) nevet. Itt írta meg Endliches und ewiges Sein (Véges és örök lét) című könyvét, amelyben próbálja összeegyeztetni Aquinoi Szent Tamás és Husserl filozófiáját. A növekvő náci fenyegetés miatt a rendje áthelyezte Hollandiába, az echti karmelita kolostorba. Itt írta meg a Studie über Joannes a Cruce: Kreuzeswissenschaft ("Tanulmányok Keresztes Szent Jánosról: A kereszt tudománya) című könyvét.
Hollandiában sem volt biztonságban: a holland püspöki konferencia 1942. július 20-án nyilvánosan elítélte a náci fajelméletet; az állásfoglalást az ország összes templomában felolvasták. Válaszként 1942. július 26-án Hitler elrendelte Hollandiában is az áttért zsidók letartóztatását, akiket addig megkíméltek. Edithet és Rosa nővérét letartóztatták és az auschwitzi koncentrációs táborba szállították. 1942. augusztus 9-én haltak meg.
1987. május 1-jén Kölnben boldoggá avatták. 1998. október 11-én II. János Pál pápa szentté avatta Teresa Benedicta a Cruce' néven.
Egyes zsidó csoportok, beleértve a Simon Wiesenthal Központot, ellenezték a boldoggá avatást. Rámutattak, hogy a katolikus doktrína szerint az a vértanú, aki a hitéért halt meg; ezzel szemben Steint zsidó származása miatt ölték meg. A katolikus egyház álláspontja mindazonáltal az, hogy Edith Steinnek azért kellett meghalnia, mert a holland egyház elítélte a náci fajelméletet. Más szavakkal, azért halt meg, hogy az egyház erkölcsi tartását erősítse, tehát mártír.
Ünnepe:augusztus 9.
További művei
- Psychische Kausalität, in: Jahrbuch für Philosophie und phänomenologische Forschung 5, 1922; In: ESGA 6
- Individuum und Gemeinschaft, in: Jahrbuch für Philosophie und phänomenologische Forschung 5, 1922 In: ESGA 6
- Was ist Phänomenologie?, in: Wissenschaftliche Beilage zur Neuen Pfälzischen Landeszeitung 5, 15.5.1924; In: ESGA 9
- Eine Untersuchung über den Staat, in: Jahrbuch für Philosophie und phänomenologische Forschung 7, 1925, 1-123 In: ESGA 7
- Briefe und Tagebücher von John Henry Newman bis zu seinem Übertritt zur Kirche 1801-1845, übersetzt von E. Stein, 1926; In: ESGA 21/22
- Der Eigenwert der Frau und seiner Bedeutung für das Leben des Volkes, Vortrag gehalten in der 15. Hauptversammlung des kath. bayerischen Lehrerinnenvereins am 12.4.1926 in Ludwigshafen, in: Zeit und Schule, Jugendnr. 5 Juli 1928, 107-110;
- Husserls Phänomenologie und die Philosophie des hl. Thomas von Aquino, in: Festschrift E. Husserl zum 70. Geburtstag gewidmet, Ergänzungsband zum Jahrbuch für Phänomenologie und phänomenologische Forschung, 1929 In: ESGA 9
- Die Typen der Psychologie und ihre Bedeutung für die Pädagogik, in: Zeit und Schule, Jugendnr. 2, 26, 1929
- Zum Kampf um den kath. Lehrer, in: Zeit und Schule 26, 1929
- Die Mitwirkung der klösterlichen Anstalten an der religiösen Bildung der Jugend, Klerusblatt, Organ des Diözesanpriestervereins Bayern und ihres wirtschaftlichen Verbandes, 48/49, 1929;
- Die theoretischen Grundlagen der sozialen Bildungsarbeit, in: Zeit und Schule 27, 1930
- Zur Idee der Bildung, in: Zeit und Schule 27, 1930
- Eucharistische Erziehung, in: Der Pilger. Katholische Kirchenzeitung für das Bistum Speyer, 27.10.1930;
- Grundlagen der Frauenbildung, in StZ 129, 1931
- Das Ethos der Frauenberufe, in: Der katholische Gedanke, H. 4, 1930
- Der Intellekt und die Intellektuellen, in: Das heilige Feuer 16, 1931
- Elisabeth von Thüringen. Natur und Übernatur in der Formung einer Heiligengestalt, in: Das neue Reich 13, 1931
- Wege zur inneren Stille, in: Monatsbrief für die Societas Religiosa, 1932
- Die Frau als Führerin zur Kirche, in: Kath. Sonntagsblatt für die Diözese Augsburg 6, 1932
- Die Aufgabe der Frau als Führerin der Jugend zur Kirche, in: Blätter der weißen Rose 5, Werkblätter des süddeutschen Verbandes der kath. Jungmädchenvereine, 1932
- Natur und Übernatur in Goethes Faust, in: Zeit und Schule 29, 1932
- Beruf des Mannes und der Frau nach Natur und Gnadenordnung, in: Die christliche Frau 30, 1932
- Metaphysik der Gemeinschaft, in: Mädchenbildung auf christlicher Grundlage, H. 24, 1932
- Des hl. Thomas von Aquino Untersuchungen über die Wahrheit, I-II, mit einem Geleitwort von M. Grabmann, 1932
- Theresia von Jesus, 1934; Die Deutsche Summa, in: Die christliche Frau, 1934
- Die Deutsche Summa, in Die christliche Frau, 1935
- Über Geschichte und Geist des Karmel, in: Zu neuen Ufern, Sonntagsbeilage der Postzeitung, Augsburg 31.3.1935
- Eine Meisterin der Erziehungs- und Bildungsarbeit-Teresia von Jesus, in: Kath. Frauenbildung im deutschen Volke, 48. Jg. 1935, Nachdruck in ESW, Bd. XII;
- Das Gebet der Kirche, in: Ich lebe und ihr lebet, 1937
- Eine deutsche Frau und große Karmeliterin: Mutter Franziska von den unendlichen Verdiensten Jesu Christi OCD (Katharina Esser), 1804-1866, in: Die in deinem Hause wohnen, hrsg. E. Lense OCit, 1938
- Ein klösterlicher Reformator: P. Andreas vom hl. Romvald OCD (1819-1883), in: Stimmen unserer Lieben Frau vom Berge Karmel. Monatsschrift zur Förderung der Marienverehrung, Provinzleitung Karmelitenkloster (Hrsg.) 15. Jg. 1938/39, H. 4;
- Nachruf für Sr. Maria Gertrudis Theresia a. Agnete OCD, Selbstverlag der Karmeliterinnen, 1940;
Emlékezete
- Emléktábla a speyeri dóm Katalin-kápolnájának belső falán; Leopold Hafner szobrász alkotása
- Wachenheim an der Weinstraße-ban a katolikus templom új épületét Edith Steinról nevezték el.
- Lambrechtben a Toni Schröer-házban egy Edith Stein-emlékhelyet alakítottak ki
- A Bad Bergzaberni St. Martin községben, ahol Edith Steint megkeresztelték, a községházát Edith Stein-háznak nevezik
- Saarbrückenben az egyetem Hl. Edith Stein egyházközségét és templomát róla nevezték el
- Németországban és Hollandiában több iskola viseli a nevét.
- 2006 októberében Rómában, a Szent Péter Székesegyházban a szent 5,80 m magas szobrát állították fel fehér carrarai márványból.
- Plauen-ben 2001-ben utcát neveztek el róla.
- Tübingenben található a katolikus Edith Stein Diákotthon.
- Emléktábla az egykori kölni karmel helyén a Dürrenerstr-ban
- www.edith-stein-archiv.de
Hivatkozások
Források
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Edith Stein című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Edith Stein című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kapcsolódó szócikkek
- Richard Courant (unokaöcs)