„Schulek János (építészmérnök)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Főbb művei: Bocs', fentebb már „megkékült”! |
|||
12. sor: | 12. sor: | ||
* [[Kelenföld]]i evangélikus templom ([[1926]]-[[1928]]) |
* [[Kelenföld]]i evangélikus templom ([[1926]]-[[1928]]) |
||
* [[1933]] és [[1944]] között a [[Mátyás-templom]] renoválását irányította |
* [[1933]] és [[1944]] között a [[Mátyás-templom]] renoválását irányította |
||
* [[1947]] – [[1948]]-ban ő vezette a [[második világháború]]ban megrongálódott |
* [[1947]] – [[1948]]-ban ő vezette a [[második világháború]]ban megrongálódott Halászbástya helyreállítását |
||
==Főbb írásai== |
==Főbb írásai== |
A lap 2013. április 26., 18:16-kori változata
Schulek János (Pest, 1872. december 26. – Budapest, 1948. július 7.) építészmérnök. Schulek Frigyes építész fia, Schulek Vilmos szemészorvos unokaöccse.
Életpályája
A budapesti Műegyetemen végezte tanulmányait, majd ott lett tanársegéd 1894-ben. Ezután édesapjával dolgozott. Apja egyik főművének, a Halászbástyának volt az építésvezetője 1899 és 1902 között. 1903-tól kisebb megszakítással magánpraxist folytatott. Ő fedezte fel, majd tárta fel 1934-ben több méteres földhordalék alól Hunyadi Mátyás visegrádi palotáját. Ezen dolgozott haláláig. 1942-től a Magyar Mérnök és Építész Egylet igazgatója volt.
Főbb művei
- Evangélikus Gimnázium, Aszód
- Internátus, Sárospataki internátus
- Református templom, Szada
- Kelenföldi evangélikus templom (1926-1928)
- 1933 és 1944 között a Mátyás-templom renoválását irányította
- 1947 – 1948-ban ő vezette a második világháborúban megrongálódott Halászbástya helyreállítását
Főbb írásai
- Kassa és a bányavárosok műemlékei (Historia, 1928);
- Visegrád problémái és feldatai (Bp., 1936);
- A visegrádi ásatások (Építészet, 1941); Visegrád, Mátyás király palotája (Építészet, 1941. 2. sz.).
Külső hivatkozás
- Magyar életrajzi lexikon