Mátraderecske

Mátraderecske
Mátraderecske címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Kistérség	Pétervásárai
Jogállás	község
Polgármester	Forgó Gábor (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	3246
Körzethívószám	36
Népesség
Teljes népesség	1706 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	138,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	13,99 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 57′ 00″, k. h. 20° 05′ 10″47.95, 20.086
Mátraderecske Pozíció Heves vármegye térképén
Mátraderecske weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátraderecske témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mátraderecske község Heves megye Pétervásárai kistérségében.

Fekvése

Pétervására déli szomszédjában, Mátraballa és Recsk között, a Mátra északi lábánál található kiránduló- és gyógyfürdőhely.

Története

Mátraderecske nevét már az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék is említette De Reske néven, tehát ekkor már egyháza is volt. Később, 1479-ben pedig Derechke néven említették.

Az 1546-ban végzett adóösszeírás szerint Perényi Péter, 1549-ben pedig Perényi Gáboré volt, ekkor 5 adóköteles és 4 elszegényedett jobbágytelket írtak itt össze.

1571-ben-ben Recsky Zsigmond és György birtoka volt, de anyja után Rédey Pál is igényt tartott az itteni Recsky-féle birtokokra.

1684-ben Erdődy György és Rákóczi László birtoka volt, 1693-ban pedig Erdődy György grófnak 3, Vay Ádámnak pedig 7 jobbágytelke volt itt, 1741-ben pedig báró Grassalkovich Antal személynök birtoka volt.

A 19. század elején a Grassalkovich, Orczy, Bay, Balogh, Kubinyi, Ondrekovics, Recsky, Ivády, Liszkay, Gomba és Kecskeméti és Ullmann családok birtoka volt, a 20. század elején pedig báró Barkóczy Sándorné volt a nagyobb birtokosa.

E község határában állanak Kanázsvár romjai is.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

Kanázsvár toronycsonkja

A vár légifotója

• Római katolikus temploma - 1804-ben épült.

• A községtől délre egy 260 méter magas dombhát nyugati végén magasodik Kanázsvár toronycsonkja és néhány falmaradványa. Feltehetően a török veszély növekedése miatt építették a falu birtokosai a 16. század második felében, Sirok megerősítésével azonos időben. Még ugyanebben az évszázadban, valószínűleg Eger elestének évében (1596) elpusztult a kis erősség. A várnak okleveles említése nem ismert. A vár teljes északnyugati oldala a II. világháború előtt állt. (Forrás: egy helyi lakos 1985-ös elbeszélése alapján.)

• Magyarországon Mátraderecskén található az ország egyetlen szén-dioxidos gázfürdője (Mofetta), a Mátraderecskei Széndioxid Gyógygázfürdő.

• A község első állandó kiállítása 2008 szeptemberében nyílt meg, PALÓC ÉLET ÉS SZENTKÉP KIÁLLÍTÁS címmel. Az új Faluházban megtekinthető egy tisztaszoba - gyönyörű textíliákkal, egy 18. századi konyha - stelázsival, kenyérfiókos asztallal, karos lócával, és gyikóval. A komra egy igazi éléstár, szebbnél szebb kiállított tárggyal.

Megtekinthető még a kenderfeldolgozás minden kelléke, a törő, tiló, gereben, guzsaly és eszváta is.

A kiemelt helyen vannak felsorakoztatva az ősi palócság gazdasági szerszámai, a lószerszámok, és a mindennapi életben használt, ma már nemigen ismert dolgai.

A hatalmas, magas falakon a mai és ősi tisztaszobák falairól levett különböző méretű szentképek láthatóak. Fő dísze a teremnek a helyi templom plébánosától, Csaba atyától, és a harangozó Aranykától kapott gyönyörű régi miseruhák, melyek a vallás ihletét adják.

Bem út 3. sz. alatt található egy magángyűjtemény, melyet 2000-től gyarapít egy rokkantnyugdíjas házaspár. A tisztaszobában kitűnik a nyoszolyában a négynyüstös dunyha és vánkoshuzat. Köszönti a kedves betérő vendégeket Józsi bácsi és Ilus néni ősi palóc öltözetben. A bőcsőben ring két gyerek, melyet a szentkép vigyázó tekintete óv.

Ismert emberek

• Itt született 1924. október 22-én Faluvégi Lajos közgazdász, pénzügyminiszter.

Források

• Borovszky Samu: Heves vármegye

Külső hivatkozások

• Képes bemutatkozó
• Légifotók a várról
• L. Csépányi Katalin: A gyógyító mofetta - Hetedhéthatár