„Surányi Miklós” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a tataroz |
a →Élete és munkássága: bőv. |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
==Élete és munkássága== |
==Élete és munkássága== |
||
Surányi Miklós 1882. február 16-án született a [[Baranya megye|Baranya megyében]] lévő Felsőmindszenten, mai nevén [[Mindszentgodisa|Mindszentgodisán]]. [[ |
Surányi Miklós 1882. február 16-án született a [[Baranya megye|Baranya megyében]] lévő Felsőmindszenten, mai nevén [[Mindszentgodisa|Mindszentgodisán]]. Gazdatiszti családból származott, a [[pécs]]i cisztercita gimnáziumban tanult; egy évvel előbb érettségizett, mint az ugyanoda járó [[Babits Mihály]]. Pécsen jogi tanulmányokat folytatott, majd sikerült feljutnia Budapestre és [[1903]]-ban a ''Magyarország'' című lap parlamenti tudósítója lett. [[1908]]-ban [[Máramarossziget]]re került, ahol a főispán kinevezte vármegyei allevéltárosnak. Egy évvel később a ''Máramaros'' című lap szerkesztésével bízták meg, később kinevezték vármegyei főlevéltárnokká. Hivatala mellett egy ideig a főispán titkáraként is dolgozott. |
||
Első regényével a világháború idején keltett figyelmet, 1917-ben a [[Petőfi Társaság]] tagja lett. 1918-ban nyugdíjazását kérte és a fővárosba költözött, ettől kezdve elsősorban az irodalomnak szentelte erejét. [[1922]]-ben a [[Kisfaludy Társaság]] tagjává választotta. 1924-től a [[Nemzeti Újság]] munkatársa volt, majd évekig szerkesztette a [[Budapesti Hírlap]]ot, később teljesen visszavonult az újságírástól. |
|||
Konzervatív szellemben számos vezércikket és kritikát írt. Regényei nagyobbrészt történelmi tárgyúak. |
|||
==Főbb művei== |
==Főbb művei== |
||
A lap 2012. május 18., 22:31-kori változata
 |
Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik – lásd a cikk vitalapját! Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre! Legutóbbi módosítás: 2012. május 18. |
Surányi Miklós (Felsőmindszent, 1882 február 16. – Budapest, 1936. június 23.) újságíró, író.
Élete és munkássága
Surányi Miklós 1882. február 16-án született a Baranya megyében lévő Felsőmindszenten, mai nevén Mindszentgodisán. Gazdatiszti családból származott, a pécsi cisztercita gimnáziumban tanult; egy évvel előbb érettségizett, mint az ugyanoda járó Babits Mihály. Pécsen jogi tanulmányokat folytatott, majd sikerült feljutnia Budapestre és 1903-ban a Magyarország című lap parlamenti tudósítója lett. 1908-ban Máramarosszigetre került, ahol a főispán kinevezte vármegyei allevéltárosnak. Egy évvel később a Máramaros című lap szerkesztésével bízták meg, később kinevezték vármegyei főlevéltárnokká. Hivatala mellett egy ideig a főispán titkáraként is dolgozott.
Első regényével a világháború idején keltett figyelmet, 1917-ben a Petőfi Társaság tagja lett. 1918-ban nyugdíjazását kérte és a fővárosba költözött, ettől kezdve elsősorban az irodalomnak szentelte erejét. 1922-ben a Kisfaludy Társaság tagjává választotta. 1924-től a Nemzeti Újság munkatársa volt, majd évekig szerkesztette a Budapesti Hírlapot, később teljesen visszavonult az újságírástól.
Konzervatív szellemben számos vezércikket és kritikát írt. Regényei nagyobbrészt történelmi tárgyúak.
Főbb művei
- A trianoni páva (regény, Budapest, 1917)
- A mindenható asszony (regény, Budapest, 1923)
- Káin és Ábel (regény, Budapest, 1924)
- A nápolyi asszony (regény, Budapest, 1924)
- Egyedül vagyunk (Széchenyi István életrajzi regénye, Budapest, 1936) - csak az I. rész készült el.
- Miért van ez így? (regény, Budapest, 1943)
Források és irodalom
- Magyar Életrajzi Lexikon
- Schöpflin Aladár: Surányi Miklós (Nyugat, 1925)
- Vajthó László: Surányi Miklós (Prot. Szemle, 1934)
- Brisits Frigyes: Surányi Miklós (Napkelet, 1936)
- Gulyás Pál: Surányi Miklós (Irodalom tört. 1936)
- Supka Géza: Surányi Miklós(Literatura, 1936)
- Pusztai József: Surányi Miklós és Pécs (Jelenkor, 1962. 5. szám)
- Csathó Kálmán: Surányi Miklós (Írótársak között, Budapest, 1965.)