„Dobrudzsa” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a →Története: clean up, replaced: [[Második világháború → [[második világháború AWB |
|||
31. sor: | 31. sor: | ||
== Lásd még == |
== Lásd még == |
||
* |
* Duna-delta |
||
* |
* Duna–Fekete-tenger csatorna |
||
* |
* Kígyó-sziget |
||
* =)) |
|||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
A lap 2011. december 20., 19:54-kori változata
Dobrudzsa (románul Dobrogea, bolgárul és ukránul Добруджа [Dobrudzsa]) történelmi régió a Balkánon. Ma nagyobbrészt Romániához, kisebb részben Bulgáriához, egy aprócska része pedig Ukrajnához tartozik.
Földrajz
Nyugaton a Duna, keleten a Fekete-tenger határolja.
A romániai rész két megyéből áll:
Legnagyobb városa Konstanca kikötőváros (2002-ben 310 471 lakosa volt). Más fontosabb városok: Tulcsa (Tulcea), Mangalia, Medgidia, Cernavodă, Năvodari, Szulina (Sulina).
A bulgáriai rész az ún. Kvadriláter avagy Dél-Dobrudzsa (Cadrilater = „négyszögű”), ami termékeny, sztyeppeszerű síkság.
Itt található Balcsik, Dobrics és Szilisztra városa.
Története
Az ókorban Dobrudzsa neve Scythia Minor (Kis-Szkítia) volt.
Az 1913–1918 és 1919–1940 között teljes egészében Romániához tartozott.
Wass Albert műveiben gyakorta emlegetett hely, ahová a székely népet hurcolták el a második világháború után kényszermunkára. Az 1956-os budapesti magyar forradalom után az elhurcolt székelység egyik legnagyobb munka- és átnevelőtáborai itt működtek. Erről szóló hiteles dokumentumok igen ritkák.
Lásd még
- Duna-delta
- Duna–Fekete-tenger csatorna
- Kígyó-sziget
- =))