„Székely Kinga” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
feltámadunk! (ticket:2018042510011614)
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
1. sor: 1. sor:
{{Életrajz infobox
{{Személy infobox
|típus= tudós
| nemzetiség = magyar
|név= Székely Kinga
| díjak = [[Herman Ottó-érem]], [[Schönvisner István-emlékérem]]
|kép= <!-- Wikidata: p18; A WP:NEMSZABAD szerint nem helyezhető el jogvédett kép (filmkocka, poszter stb) élő személy esetén -->
| kitüntetés = Életmentő kormánykitüntetés, [[Magyar Arany Érdemkereszt|Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt]]
|képméret =
|képaláírás =
|születési dátum= [[1945]]. [[szeptember 27.]] {{Életkor-élő|1945|9|27}}
|születési hely= [[Pécs]]
|halál dátuma= <!-- Wikidata: p570 -->
|halál helye= <!-- Wikidata: p20 -->
|halál oka= <!-- Wikidata: p509 -->
|sírhely= <!-- Wikidata: p119 -->
|szakma = <!-- Wikidata: p106 -->
}}
}}
⚫
'''Székely Kinga''' ([[Pécs]], [[1945]]. [[szeptember 27.]] –) barlangkutató, [[geográfus]], térképész.

⚫
'''Székely Kinga''' ([[Pécs]], [[1945]]. [[szeptember 27.]]) barlangkutató, geográfus, térképész.


== Élete ==
== Élete ==

A [[budapest]]i Móricz Zsigmond Gimnáziumban [[1964]]-ben érettségizett. Az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] TTK-án [[1976]]-ban földrajz-térképész diplomát szerzett. [[1973]]-ban egy tanévet a [[krakkó]]i Jagelló egyetemen töltött, ahol karsztgeomorfológiát hallgatott. [[1968]]-[[1978]]-ig a [[Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat]] titkáraként tevékenykedett. [[1978]]-tól a Természetvédelmi Hivatal keretein belül működő Barlangtani Intézet (Osztály) munkatársa, [[1986]]-tól annak vezető helyettese, [[1990]]-től nyugdíjba vonulásáig ([[2002]]) vezetője volt. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatnak [[1960]] óta tagja.
A [[budapest]]i Móricz Zsigmond Gimnáziumban [[1964]]-ben érettségizett. Az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] TTK-án [[1976]]-ban földrajz-térképész diplomát szerzett. [[1973]]-ban egy tanévet a [[krakkó]]i Jagelló egyetemen töltött, ahol karsztgeomorfológiát hallgatott. [[1968]]-[[1978]]-ig a [[Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat]] titkáraként tevékenykedett. [[1978]]-tól a Természetvédelmi Hivatal keretein belül működő Barlangtani Intézet (Osztály) munkatársa, [[1986]]-tól annak vezető helyettese, [[1990]]-től nyugdíjba vonulásáig ([[2002]]) vezetője volt. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatnak [[1960]] óta tagja.


== Munkássága ==
== Munkássága ==

Többek között részt vett az [[alsó-hegy]]i zsombolyok 1960-as évekbeli feltárásában. 1968-ban egyike volt a [[Szabó-pallagi-zsomboly]]t felmérőknek. [[1981]]-ben kidolgozta, majd folyamatosan tovább fejlesztette az országos barlangnyilvántartás rendszerét, és több mint két évtizeden át irányította az adattár munkáját. Létrehozta a magyar barlangtani bibliográfia számítógépes adatbázisát, ami ma több mint tízezer irodalmat tartalmaz. Részt vett az [[1982]] óta megjelent, barlangvédelemmel foglalkozó jogszabályok szakmai előkészítésében, az [[Aggteleki-karszt]] és a [[Szlovák-karszt]] [[Világörökség]]gé nyilvánításához szükséges előterjesztés szakmai indoklásának elfogadtatásában. Szorgalmazta a védelmi célú barlangkiépítések jogosultságának elismerését, és a barlangokhoz kapcsolódó műszaki szabványok kidolgozását. Szakmailag felügyelte az idegenforgalom számára kiépített barlangok azonos alapelven történő rekonstrukcióját.
Többek között részt vett az [[alsó-hegy]]i zsombolyok 1960-as évekbeli feltárásában. 1968-ban egyike volt a [[Szabó-pallagi-zsomboly]]t felmérőknek. [[1981]]-ben kidolgozta, majd folyamatosan tovább fejlesztette az országos barlangnyilvántartás rendszerét, és több mint két évtizeden át irányította az adattár munkáját. Létrehozta a magyar barlangtani bibliográfia számítógépes adatbázisát, ami ma több mint tízezer irodalmat tartalmaz. Részt vett az [[1982]] óta megjelent, barlangvédelemmel foglalkozó jogszabályok szakmai előkészítésében, az [[Aggteleki-karszt]] és a [[Szlovák-karszt]] [[Világörökség]]gé nyilvánításához szükséges előterjesztés szakmai indoklásának elfogadtatásában. Szorgalmazta a védelmi célú barlangkiépítések jogosultságának elismerését, és a barlangokhoz kapcsolódó műszaki szabványok kidolgozását. Szakmailag felügyelte az idegenforgalom számára kiépített barlangok azonos alapelven történő rekonstrukcióját.


18. sor: 24. sor:


== Kitüntetései ==
== Kitüntetései ==

* Életmentő Érdemérem kormánykitüntetés ([[1969]]) a [[Barlangi Mentőszolgálat]]ban végzett munkáért
* Életmentő Érdemérem kormánykitüntetés ([[1969]]) a [[Barlangi Mentőszolgálat]]ban végzett munkáért
* [[Herman Ottó-érem]] ([[1978]])
* [[Herman Ottó-érem]] ([[1978]])
29. sor: 34. sor:


== Legjelentősebb ismeretterjesztő munkái ==
== Legjelentősebb ismeretterjesztő munkái ==

* Budapest – Vár-barlang. Tájak korok múzeumok kiskönyvtára 224. füzet (1985) (Tardy Jánossal közösen)
* Budapest – Vár-barlang. Tájak korok múzeumok kiskönyvtára 224. füzet (1985) (Tardy Jánossal közösen)
* A Baradla hazánk természeti csodája In: Baross Gábor: Aggteleki Nemzeti Park (1998)
* A Baradla hazánk természeti csodája In: Baross Gábor: Aggteleki Nemzeti Park (1998)
45. sor: 49. sor:


== Érdekesség ==
== Érdekesség ==

Székely Kinga nevének rövidítése alapján nevezte el a [[Széki-zsomboly]]t Szenthe István.
Székely Kinga nevének rövidítése alapján nevezte el a [[Széki-zsomboly]]t Szenthe István.


== Források ==
== Források ==

* Kraus Sándor: [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/barlangkutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9sek/2001/kraus_sandor_2001.pdf ''Beszámoló a 2001-ben végzett barlangtani tevékenységeimről.''] Kézirat, 2001. 52. old.
* Kraus Sándor: [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/barlangkutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9sek/2001/kraus_sandor_2001.pdf ''Beszámoló a 2001-ben végzett barlangtani tevékenységeimről.''] Kézirat, 2001. 52. old.
* Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: ''Magyar hegyisport és turista enciklopédia''. Bp. Kornétás Kiadó, 2005. 410. old. {{ISBN|963-9353-39-6}}
* Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: ''Magyar hegyisport és turista enciklopédia''. Bp. Kornétás Kiadó, 2005. 410. old. {{ISBN|963-9353-39-6}}
⚫
{{Portál|Földrajz||Pécs|-}}

⚫
{{portál|földrajz||Pécs|-}}

{{DEFAULTSORT:Szekely Kinga}}
{{DEFAULTSORT:Szekely Kinga}}


A lap 2018. április 25., 21:07-kori változata

Székely Kinga
Született1945. szeptember 27. (78 éves)
Pécs
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Sablon • Wikidata • Segítség

Székely Kinga (Pécs, 1945. szeptember 27. –) barlangkutató, geográfus, térképész.

Élete

A budapesti Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1964-ben érettségizett. Az ELTE TTK-án 1976-ban földrajz-térképész diplomát szerzett. 1973-ban egy tanévet a krakkói Jagelló egyetemen töltött, ahol karsztgeomorfológiát hallgatott. 1968-1978-ig a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat titkáraként tevékenykedett. 1978-tól a Természetvédelmi Hivatal keretein belül működő Barlangtani Intézet (Osztály) munkatársa, 1986-tól annak vezető helyettese, 1990-től nyugdíjba vonulásáig (2002) vezetője volt. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatnak 1960 óta tagja.

Munkássága

Többek között részt vett az alsó-hegyi zsombolyok 1960-as évekbeli feltárásában. 1968-ban egyike volt a Szabó-pallagi-zsombolyt felmérőknek. 1981-ben kidolgozta, majd folyamatosan tovább fejlesztette az országos barlangnyilvántartás rendszerét, és több mint két évtizeden át irányította az adattár munkáját. Létrehozta a magyar barlangtani bibliográfia számítógépes adatbázisát, ami ma több mint tízezer irodalmat tartalmaz. Részt vett az 1982 óta megjelent, barlangvédelemmel foglalkozó jogszabályok szakmai előkészítésében, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt Világörökséggé nyilvánításához szükséges előterjesztés szakmai indoklásának elfogadtatásában. Szorgalmazta a védelmi célú barlangkiépítések jogosultságának elismerését, és a barlangokhoz kapcsolódó műszaki szabványok kidolgozását. Szakmailag felügyelte az idegenforgalom számára kiépített barlangok azonos alapelven történő rekonstrukcióját.

1968-tól 1993-ig a Karszt és Barlang szerkesztője volt. Szerkesztette a Speleotéka című kiadványt is, amely 1990-ben jelent meg először és csak egy száma látott napvilágot (szerkesztőtársa Hadobás Sándor volt). Hazánk barlangjaival, a barlangok védelmével, a barlangkutatás történetével, valamint a barlangkutatók életrajzával foglalkozó ismeretterjesztő és szakanyagainak száma megközelíti a kétszázat. Barlangok a művészetekben címmel 1989-ben a Kiscelli Múzeumban kiállítást rendezett hazánk, Csehország és Szlovákia neves művészei által készített rajzokból, festményekből. Tagja volt több nemzetközi barlangkutató expedíciónak (Bajkál-tó 1988, Kirgizisztán 1989, Távol-Kelet 1990).

Kitüntetései

Legjelentősebb ismeretterjesztő munkái

  • Budapest – Vár-barlang. Tájak korok múzeumok kiskönyvtára 224. füzet (1985) (Tardy Jánossal közösen)
  • A Baradla hazánk természeti csodája In: Baross Gábor: Aggteleki Nemzeti Park (1998)
  • Abaligeti-barlang (2001)
  • Szerkesztője volt a Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvnek (2003)
  • Az Aggteleki-karszt barlangjai CD (2003)
  • István-barlang (2003)
  • Anna-barlang (2003)
  • Magyarország barlangjai (2003)
  • Baradla-barlang (2004)
  • Baradla-barlang, időutazás a cseppkövek birodalmában (2005)
  • Egyik szerzője a Magyar hegyisport és turista enciklopédiának (2005)
  • Kessler Hubert a barlangkutató. ANPI Jósvafő, 2008. ISBN 978-963-87082-6-7
  • Kadić Ottokár, a magyar barlangkutatás atyja. Magyar Állami Földtani Intézet, 2010. 191 old.

Érdekesség

Székely Kinga nevének rövidítése alapján nevezte el a Széki-zsombolyt Szenthe István.

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Székely_Kinga&oldid=19871018”