Soós Ferenc (tanár)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a matematikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Soós Ferenc (egyértelműsítő lap).
Soós Ferenc
Életrajzi adatok
Született1935. április 5.
Miskolc
Elhunyt2021. június 17.[1] (86 évesen)
Miskolc
Ismeretes mint
Nemzetiségmagyar magyar
Állampolgárságmagyar
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		ELTE
Pályafutása
Munkahelyek
Miskolci Egyetemnyugalmazott egyetemi adjunktus
Szakmai kitüntetések
Kalmár-díj (1984)
Szent Gellért-díj (1999)

Soós Ferenc (Miskolc, 1935. április 5. – Miskolc, 2021. június 17.) aranydiplomás tanár, egyetemi adjunktus, természetjáró,[2] túraszervező és -vezető.

Életútja[szerkesztés]

Mandelbrot-halmaz[3]

Soós Ferenc Miskolcon született, középiskolai tanulmányait a miskolci Lévay József Református Gimnáziumban (1953-tól Földes Ferenc Gimnázium) végezte, ahol 1954-ben érettségizett,[4] 1958-ban matematika-fizika tanári diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Első munkahelye, a miskolci Kilián György Gimnáziumban volt (ma Diósgyőri Gimnázium), ahol nappali és esti tagozaton is tanított, közben egy ipari technikumban is dolgozott óraadóként.[5][6]

1965 és 1975 között egy miskolci ipari intézményben, a Tüzeléstechnikai Kutatóintézetben (TÜKI) dolgozott, amely az akkori Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozott. A miskolci Egyetemváros területén található intézetben írta meg a lángvizsgálatokról szóló doktori disszertációját, amit az Eötvös Loránd Tudományegyetemen védett meg 1972-ben.[7] A TÜKI-ben született meg a szabadalmaztatott találmánya – a digitális sokcsatornás hibajelképző (1971) –, amire 1973-ban kapta meg a szabadalmi oltalmat. A szabadalom nyugat-németországi együttműködésre adott lehetőséget; a magyar szakemberek integrált áramkörök segítségével automatizált, újdonságnak számító égőket készítettek, ezekből 80-90 darab állt üzembe világszerte.[8][9]

A TÜKI után Kazincbarcikán tanított a NME Vegyipari Automatizálási Főiskola irányítástechnikai tanszékén.[6] 1980-tól a Miskolci Egyetem Matematikai Intézetébe került, ahol nyugdíjazásáig oktatott (1995). Nyugdíjasként a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban, később a Lévay József Református Gimnáziumban tanított. A jezsuita gimnázium első tanári karának volt a tagja.[10] Nyugdíjasként, 2013-ban, egy évig újra a Lévayban tanított.

1984-ben megkapta a Kalmár-díjat, amely a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság második legnagyobb kitüntetése. A díj, amelyet 1976 óta adományoz a társaság, Kalmár Lászlóról a Szegedi Tudományegyetem professzoráról kapta a nevét, akit Magyarországon a kibernetikai tudományok atyjaként tartanak számon. A díjat a számítástudomány gyakorlati felhasználásában jeleskedő szakemberek kapják. Soós Ferenc „a számítástechnikai kultúrának a tanuló ifjúság körében való elterjesztéséért, az oktatás területén végzett munkájáért részesült Kalmár díjban.”[11]

1999-ben pedig Seregély István egri érsektől vehette át a Szent Gellért-díj arany fokozatát, a katolikus közoktatásban végzett kiemelkedő munkája elismeréseként. Az ELTE TTK Kari Tanácsának 2008. szeptember 24-én kelt határozata alapján jubileumi arany diplomát kapott mint matematika-fizika tanár.[12]

Természetjárás[szerkesztés]

Gerlachfalvi-csúcs (2655 m)

Sportéletének egyik meghatározó élménye volt az, amikor 1956 augusztusában az ELTE Tájfutó Szakosztályával három hetet töltött a Magas-Tátrában. Aktívan részt vett a Miskolci Pedagógus Természetjáró Szakosztály munkájában, eredményesen szerepelt a hagyományos Herman Ottó emlékversenyeken és a Pedagógus Természetjárók Országos Találkozóin megrendezett tájékozódási versenyeken.[13]

A nyolcvanas és kilencvenes években a Miskolci Egyetem Természetjáró Szakosztályát vezette. Ebben a két évtizedben három-négyhetente, fáradhatatlanul szervezte a kirándulásokat a Bükk-vidékre vagy az ország távolabbi pontjaira, pl. a Mátrába, a Zemplénbe. Számos nyári túrát szervezett a Tátrába (1988, 1991, 1994, 1997, 2003), Erdélybe (1987, 1990, 1993, 1996) és az Alpokba (1986, 1989, 1992, 1995, 1998, 2001, 2004), főleg a Kelet-Tirolban található Hohe Tauern Nemzeti Parkba (Großvenediger (3662 m), Großglockner (3798 m)). Több száz egyetemi hallgató, kolléga, illetve azok családtagjai, ismerősei vettek részt ezeken a felejthetetlen nyári túrákon.[14][15] Nyugdíjasként, miközben miskolci gimnáziumokban tanított, továbbra is vezetett túrákat.[16] A miskolci jezsuita gimnáziumban ő teremtette meg a Tátra-túra hagyományát.

45 éves koráig aktív tájékozódási futó versenyző volt.[17]

Karitatív tevékenysége[szerkesztés]

Soós Ferenc a Magyar Máltai Szeretetszolgálat miskolci csoportjának tagja.[18] Elkészítette a csoport számítógépes nyilvántartását és rendszeresen közreműködik az egész Kárpát-medencei magyarságot segítő akciókban.[19]

Egyéb[szerkesztés]

A Magyar Nemzeti Levéltár B.-A.-Z. Megyei Levéltárának „Velünk élő emlékezők” beszélgetés sorozatának vendégeként 2018. október 4-én osztotta meg emlékeit a Kádár-korszak hétköznapjairól. Ezeket az évtizedeket tanárként élte meg, a hatalom képviselőivel számos konfliktusa volt a magyarsága felvállalásáért. A beszélgetés során a hallgatóság megtudhatta, hogy miként ellenőriztek egy egyetemi oktatót, aki ellenzéki volt a múlt század 70-es és 80-as éveiben, rendszeresen túrákat vezetett Felvidékre és Erdélybe.[20][21]

Halála[szerkesztés]

Sírja

Életének 87. esztendejében hunyt el. 2021. június 23-án a miskolci Mindszenti temető katolikus részében helyezték örök nyugalomra (4. parcella 18/6. sír).[22]

Ars vitae[szerkesztés]

„ Megtanultam, hogy mit jelent nincstelennek, éhesnek, többszörösen kiszolgáltatottnak lenni. Ráadásul mindezt elfogadtam és átéltem, mint elkerülhetetlent, de nem beletörődéssel, nem tragédiaként, hanem sokszor egy nagy kalandként, nem véres küzdelemként, és soha, de soha nem adva fel. ”
– Soós Ferenc: Az életem tizedik éve, 1944-45

Díjak[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • A rendszerszervezés matematikai alapjai 1. Budapest, Tankönyvkiadó, 1978
  • A modellanalízis alapjai. Budapest, Tankönyvkiadó, 1979
  • Rendszerszervezési ismeretek. Budapest, Tankönyvkiadó, 1980
  • Számítástechnikai alapismeretek. Budapest, Tankönyvkiadó, 1985
  • Számítástechnika 1. Budapest, Tankönyvkiadó, 1985
  • Számítástechnika 2. Budapest, Tankönyvkiadó, 1986
  • Számítástechnika 3. Budapest, Tankönyvkiadó, 1986
  • FORTRAN-nyelv: numerikus eljárások (példatár). Budapest, Tankönyvkiadó, 1988
  • Fraktálok. Miskolci Egyetem, 1992
  • Számítástechnika az 5. osztályos tanulók részére. Miskolc, 1998
  • Rekurziós kísérletek. 2017

Cikkei[szerkesztés]

  • Tüzelőberendezések folyamatos szabályozása. Ipari energiagazdálkodás. – 11. (1970) 1. , p. 11-18.
  • Villamos modellezés a tüzelőberendezések kialakításának szolgálatában. Ipari energiagazdálkodás. – 11. (1970) 12. , p. 572-576.
  • Tüzelőberendezések vezérlése integrált elektronikával. Ipari energiagazdálkodás. – 14. (1973) 2. , p. 66-70.
  • Az iskolai kirándulások, Honismeret, 2008, 1. szám, 16-26. Honismeret
  • Tanulmányi kirándulások szerepe a katolikus középiskolában, Miskolc, 2002[32]
  • Gondolatok a tehetségről és a tehetséggondozásról, Fényi Gyula Miskolci Jezsuita Gimnázium évkönyve 2000/2001, 24-28.[33]

Nyári túrák[szerkesztés]

Kelet-Tirol

  • Großglockner délről
    Großglockner délről
  • Großvenediger
    Großvenediger
  • Csúcsélmény (Venediger)
    Csúcsélmény (Venediger)
  • Venediger
    Venediger
  • Lienz
    Lienz

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Elhunyt Dr. Soós Ferenc nyugalmazott egyetemi adjunktus, a JEZSU első tanári karának tagja. [2021. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
  2. ↑ Soós Ferenc (Miskolci Egyetem, Természetjáró Szakosztály) (kép)
  3. ↑ A Mandelbrot-halmaz (a feketén színezett terület a képen) rajzolata egy ismert példa a fraktálokra.
  4. ↑ Digitális tabló 1954., 4/A, osztályfőnök: Halász Ilona. [2013. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 28.)
  5. ↑ Az oktatásról (Diósgyőri Gimnázium). [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 2.)
  6. ↑ a b NJSZT
  7. ↑ NOX emisszió csökkentése 900-1300°C térhőmérsékleten OTKA T-7451, Miskolc, 1996
  8. ↑ Rövid összefoglaló: „A találmány digitális sokcsatornás hibajelképző, biztonsági feltételekkel üzemelő berendezéseknél a hibaforrások ellenőrzésére, azok állapotának megfelelő fény és hang jelzésére, valamint a hibafeltételek állapotától függően logikai szintek formájában üzemet megengedő, vagy tiltó információ szolgáltatására.” (Lajstromszám: KO-2452)
  9. ↑ A szabadalom részletesebb leírása
  10. ↑ 'Elhunyt Dr. Soós Ferenc nyugalmazott egyetemi adjunktus...'. [2021. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 25.)
  11. ↑ 'Kalmár László emlékérmesek: Soós Ferenc'. [2019. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 17.)
  12. ↑ Javaslat jubileumi diplomák adományozására.
  13. ↑ 100 éves a szervezett Miskolci Természetjárás 1892-1992 (részlet)
  14. ↑ 80 év
  15. ↑ A túrák időpontjával, pontos útvonalával kapcsolatos adatokat a Természetjárás a Miskolci Egyetemen: '80-as és '90-es évek (2001) c. könyvben lehet megtalálni.
  16. ↑ Újévi túra a Nyavalyásra (2014). [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 2.)
  17. ↑ Magyar tájfutó jelvények dr. Soós Ferenc gyűjteményéből
  18. ↑ A kép bal oldalán látható.. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 1.)
  19. ↑ Miskolci elismerés
  20. ↑ Emlékeim a Kádár-korszak hétköznapjairól (2018)
  21. ↑ Velünk élő emlékezők - Soós Ferenc
  22. ↑ Soós Ferenc gyászjelentése. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
  23. ↑ Kalmár-díj
  24. ↑ Emlékérmesek (1989-2009)
  25. ↑ Korábbi évek Szent Gellért díjazottai (1996-tól). [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 29.)
  26. ↑ Egy teljes és boldog életút elismerése[halott link]
  27. ↑ Miskolc város kitüntetettjei (kereshető)
  28. ↑ 'Magas-Tátra (könyvborító). [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 26.)
  29. ↑ OSZK Katalógus
  30. ↑ OSZK Katalógus
  31. ↑ CD: Képek a Lengyel-Tátráról, Bélai-havasokról és Magas-Tátráról.
  32. ↑ A Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet honlapján. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 30.)
  33. ↑ Jezsuita Gimnázium évkönyve. [2014. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 17.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK):

Videók[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Soós_Ferenc_(tanár)&oldid=26898520”