Trencsénpéteri
| Trencsénpéteri (Petrovice) | |
 | |
| A templom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Nagybiccsei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1312 |
| Polgármester | Anton Pláňavský |
| Irányítószám | 013 53 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | BY |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1614 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 49,61 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 371 m |
| Terület | 32,536 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 16′, k. h. 18° 32′Koordináták: é. sz. 49° 16′, k. h. 18° 32′ | |
| Trencsénpéteri weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Trencsénpéteri témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Trencsénpéteri (1899-ig Petrovicz, szlovákul Petrovice) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Nagybiccsei járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Nagybiccsétőltól 4 km-re északnyugatra, a Petrovicska patak partján fekszik. Visszhang tartozik hozzá.
Története[szerkesztés]
A falut a zsolnai német jog alapján alapították. 1312-ben "Petry villa" alakban említik először. 1468-ban "Petrovecz", 1592-ben "Petrowicze" néven szerepel a korabeli forrásokban. A nagybiccsei uradalom része volt. 1784-ben 150 házában 900 lakos élt. 1828-ban 160 háza és 725 lakosa volt, akik erdei munkákkal, mezőgazdasággal, drótos mesterséggel foglalkoztak.
Vályi András szerint " PETRÓCZ. Petrovicze. Tót falu Trentsén Vármegyében, 89földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bitséhez 3/4 mértföldnyire, határjának minéműségéhez képest, második osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint " Petrovicz, tót falu, Trencsén vmegyében, a hegyek közt: 896 kath., 12 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Van fűrészmalma és tágas fenyves, és bikkes erdeje. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott. A háború után lakói a mezőgazdaság mellett kosárfonásból, seprűkötésből éltek. 1944-ben a németek a Magale településrészt felgyújtották.
A hozzá tartozó Visszhang (Szetechó) település Trencsénpéteri határában keletkezett, 1592-ben "Szetechow" alakban említik először. A nagybiccsei uradalomhoz tartozott. 1598-ban 8 ház állt a településen. 1784-ben 134 házában 692 lakos élt. 1828-ban 128 háza és 539 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1960-ban csatolták Trencsénpéterihez.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 1005, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1443 lakosából 1424 szlovák volt.
2011-ben 1518 lakosából 1475 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma a 18. század közepén épült klasszicista stílusban.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Nagybiccsei járás települései | ||
|---|---|---|
Nagybiccse (Bytča) Almásfalu (Jablonové) · Fűrészfalu (Hvozdnica) · Kolaróc (Kolárovice) · Kotessó (Kotešová) · Marsófalva (Maršová) · Mélyesd (Hlboké nad Váhom) · Nagyróna (Veľké Rovné) · Peredmér (Predmier) · Szulyóváralja (Súľov–Hradná) · Trencsénpéteri (Petrovice) · Trencsénselmec (Štiavnik) |  | |
