Sergio Cervato

	Sergio Cervato
	Személyes adatok
Teljes név	Sergio Cervato
Születési dátum	1929. március 22.
Születési hely	Carmignano di Brenta, Olaszország
Halálozási dátum	2005. október 9. (76 évesen)
Halálozási hely	Firenze, Olaszország
Állampolgárság	olasz; olasz;
Magasság	173 cm
Testtömeg	74 kg
Poszt	hátvéd
	Felnőtt klubok1
	Válogatottság
	Edzőség
Időszak	Klub
1966–1967	Pescara
1967–1968	Trani
1968–1970	Empoli
	1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. ;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sergio Cervato témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Sergio Cervato (Carmignano di Brenta, 1929. március 22. – Firenze, 2005. október 9.) olasz válogatott labdarúgó, később rövid ideig edző.

Pályafutása[szerkesztés]

Karrierjét alacsonyabb osztályú csapatokban kezdte. Még ifjúsági játékosként a hozzá legközelebb eső nagyobb csapatban, a Tombolóban kezdett játszani, majd első felnőttmeccsein a Bolzanóban kapott lehetőséget.

Egy idő után elégedetlen lett az alacsonyabb osztálybeli játékkal, ezért országjáró „körútra” indult, hogy próbajátékokon vegyen részt profi csapatoknál. Mivel a nagyujját egy mezőgazdasági baleset miatt amputálni kellett, emiatt a testi hátrány miatt elsőre kudarcot vallott a Sampdoriánál. Másodszorra a Fiorentinánál próbálkozott, ahol az elöljárók számára nem jelentett megoldhatatlan problémát Cervato hiányzó ujja, és azonnal le is csaptak a védőre.

Végül nem kevesebb, mint tizenegy évet töltött Firenzében, ezalatt több, mint háromszáz bajnokin lépett pályára a „Viola” mezében. Hogy mennyire gólerős volt, jól mutatja az a szám, hogy harmincegy gólt szerzett a firenzeiek mezében, vagyis átlagban minden tizedik összecsapáson betalált, többnyire szabadrúgásból vagy tizenegyesből. Részese volt 1956-ban a Fiorentina története első bajnoki címének, majd a következő idényben a BEK-ben is minden találkozón pályára lépett. A Fiorentina egészen a döntőig menetelt, csak ott sikerült megállítania a korszak egyeduralkodójának, a Real Madridnak.

1959-től két évig a Juventust erősítette, ahol egy igen sikeres időszakot töltött, ugyanis mindkét évben bajnoki címet ünnepelhetett a „zebrákkal”, sőt, 1959-ben a kupát is elhódította a Juvéval. Utolsó csapata a SPAL volt.

A válogatottban 1951-ben mutatkozhatott be, és az első adandó alkalommal, 1954-ben utazhatott is a csapattal a világbajnokságra. Bár utolsó meccsét a „squadra azzurrában” 1960-ban játszotta, az 1958-as vb-n már nem vett részt. 28 találkozón összesen négy gólt szerzett.

Játékospályafutása befejezése után rövid ideig edzősködött is, a Pescaránál, a Traninál és az Empolinál.