Semsey Andor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Semsey Andor
Portré Semsey Andorról
Portré Semsey Andorról
Született 1833. december 22.
Kassa
Elhunyt 1923. augusztus 14. (89 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása nagybirtokos, természetbúvár, mecénás
Sírhely Farkasréti temető
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Semsey Andor témájú médiaállományokat.

Semsey Andor (Kassa, 1833. december 22.Budapest, 1923. augusztus 14.) nagybirtokos, az MTA tagja, természetbúvár, a magyar tudomány mecénása.

Életpályája[szerkesztés]

Semsey Andor sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben.

A Magyaróvári Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet elvégzése után német, holland és skót főiskolákon folytatott gazdasági tanulmányokat. Mintegy negyvenezer holdnyi földbirtoka volt, de a gazdálkodásban nem lelte örömét, ezért 1866-ban bérbe adta összes birtokát, és Pestre költözött. Érdeklődése a természettudományokra, elsősorban az ásványtanra és a földtanra irányult. Felkereste Európa legfontosabb földtani intézeteit és múzeumait, s számos ásvány- és kőzetgyűjteményt vásárolt meg múzeumaink számára. Marseille-ben 1882-ben megvette az elhunyt Henri Coquand professzor huszonnyolcezer darabból álló ásványgyűjteményét, és a Földtani Intézetnek adományozta. Az ő jóvoltából került a Magyar Nemzeti Múzeumba a világ akkori leghíresebb gyűjteményei közül a Spindler-, a Béranger- és az Esterházy-féle kövületkollekció. A neves gyűjtők anyagának megvásárlásával világhírűvé fejlesztette a Nemzeti Múzeum meteoritgyűjteményét. Ezt a kollekciót ő maga rendszerezte, megadva a lehullás helyét, idejét és az egyes darabok jellemző adatait, mindezt A Magyar Nemzeti Múzeum meteorit gyűjteménye címmel közleményben adta ki. Gyakorlatilag teljes vagyonát, több mint kétmillió aranykoronát a hazai tudományos élet támogatására áldozta. Támogatta Herman Ottó kutatásait, Eötvös Loránd gravitációs kísérleteit, a geológusok és geográfusok kutatásait és külföldi útjait. Az ő támogatása tette lehetővé a Balaton-monográfia kiadását is. 1890-ben százezer forintos alapítványt hozott létre a Magyar Tudományos Akadémia szakkönyvkiadásának javára, és nagy összeggel járult hozzá az 1895-ben életre hívott Eötvös Kollégium alaptőkéjéhez. „Mindnyájunk kötelessége, hogy hazánk előrehaladásán közremunkálkodjunk” – írta és erre példát is mutatott.

Elismerései[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Semsey Andor szobra Balmazújvároson

Művei[szerkesztés]

  • Szilágysomlyó harmadrendű kövületei. 1877.
  • A Magyar Nemzeti Múzeum meteorit gyűjteménye. 1886.

Források[szerkesztés]

  • Ilosvay Lajos: Dr. Semsey Andor t. tag emlékezete. Bp.: MTA, 1925. (Akadémiai emlékbeszédek, 19/2.)
  • Ilosvay Lajos: Semsey Andor. Természettudományi Közlöny, 1925. ápr.
  • Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 721–722. o. ISBN 963-85433-5-3
  • Pozsonyi József: A semsei Semsey család története. Debrecen: Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2002. 127 p.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]