Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-46-1

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
< Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A Szent József-templom a világháborús emlékművel
A Szent József-templom
a világháborús emlékművel
A Radnóti Miklós-emlékmű a költő kivégzésének helyszínén, az Öreg-Rábca töltésének oldalában
A Radnóti Miklós-emlékmű
a költő kivégzésének helyszínén, az Öreg-Rábca töltésének oldalában

Abda község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri járásban, Győr központjától légvonalban 8 km-re nyugatra. A jó közúti és vasúti helyzetű, Győr agglomerációjához tartozó 3026 fős (2011) település 2013 óta a Börcsöt és Ikrényt is magában foglaló közös önkormányzat székhelye. A település szomorú irodalomtörténeti nevezetessége, hogy 1944 novemberében határában gyilkolták meg az erőltetett menetben nyugatra tartó Radnóti Miklós költőt és munkaszolgálatos társait. A kivégzés Rábca-parti helyszínén található a költő emlékműve, a település jelentősebb építészeti-művelődéstörténeti értékei a Szeplőtelen Szűz Mária-szobor (1700), a Szent József-templom (1845, klasszicista) és a főutca 19. századi parasztbarokk népi lakóházai. A község folyó- és állóvizei horgászásra, a Holt-Rábca vidéke és az ártéri erdők természetjárásra alkalmasak.

Abda a Mosoni-sík és a Csornai-sík találkozásánál, a Rábca és a Mosoni-Duna által közrezárt síksági területen fekszik. A mai település elődje a „bécsi nagyúton” vámszedő helyként létesített Rábca-híd mellett alakult ki az Árpád-korban. Az először 1153-ban Obda néven említett falut a török hódoltság időszakában több ízben feldúlták, ezért 1588-ban kisebb tarisznyavár épült a Rábca-hídnál, amelyet a Rákóczi-szabadságharc során romboltak le. Az egyre gyakoribb árvizek elől 1830-ban a falu a Rábca-partról mai helyére költözött, itt épült fel 1845-ben a már 1739-ben önállósult egyházközség Szent József-temploma. A jobbágyfelszabadítás, a bécsi országút és a vasútvonal kiépülése, majd a folyamszabályozások következtében a 19. század második felétől Abda megerősödött. A paraszti kisbirtokok mellett három uradalom határozta meg a falu gazdasági életét (Káptalanmajor, Pillingérpuszta, Szentkeresztpuszta), megjelentek az első ipari kisüzemek is a településen. Az 1930-as évektől a lakosság egyre nagyobb része a közeli nagyváros, Győr ipari létesítményeiben talált munkát, de az 1955-ben létesített gépállomás, az 1959-ben megalakult termelőszövetkezet, az 1960-as évektől alapított termelőszövetkezeti melléküzemek és győri középvállalatok telephelyei is adtak munkát a helyieknek. A nagy nemzetközi forgalommal rendelkező településen az 1980-as évek végétől kiépült a híres-hírhedt abdai bazársor. Virágzásának az M1-es autópályaszakasz 1996. évi átadásának következményeként az átmenőforgalom csökkenése vetett véget.

A 21. században lakosságszámában és infrastruktúrájában fejlődő község, általános iskolával, óvodával és bölcsődével, művelődési házzal, könyvtárral, egészségházzal, postával, takarékszövetkezettel, több vendéglátó és szállásadó hellyel. A határban folyó szántóművelés és a melegházi virágkertészet mellett az ipari tevékenység helyi zászlóshajói a gépgyár, a húsüzem és a kavicsbánya.