Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-32-1

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A kisvasút volt állomásépülete Békéscsabán, a Kossuth téren
A kisvasút volt állomásépülete Békéscsabán, a Kossuth téren

Az Alföldi Kisvasút (régebbi nevén Alföldi Első Gazdasági Vasút, AEGV) egy kisvasúti hálózat volt Békés megyében. 1894 és 1971 között üzemelt, legnagyobb kiterjedését 1956-ra érte el, amikor 152 kilométernyi vágányhálózattal rendelkezett. Több más kisvasúti és nagyvasúti vonal csatlakozott hozzá. A hálózat központja Békéscsaba volt.

Első szakaszát Alföldi Első Gazdasági Vasút (AEGV) néven az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak leányvállalataként építették 1894-ben a mai Mezőkovácsháza és Kupapuszta között. A forgalom két gőzmozdonnyal indult meg, 1900-ig csak a környező földbirtokosok terményeit fuvarozták. A KovácsházaCsaba-vasútvonal már közforgalmú vasútvonalként épült 1899-ben. Ezzel a kialakulóban lévő hálózat elérte későbbi központját, Békéscsabát. 1903-ban átadták a CsabaBékés-vonalat, melyet (hazánkban először) teljesen motoros üzeműre terveztek. A forgalmat benzin-villamos és gőzmotoros motorkocsik, illetve mozdonyok bonyolították le. 1904-ben átadták az utolsó szakaszt, BékésVésztő között.

1925-ben a Géza megállóOrosháza vonal kiépülésével a vasút elérte Orosházát. 1926-ban megépült a Gyopárosfürdőt bekötő vonal is, ezzel kialakult az AEGV teljes hálózata. Az AEGV önálló vállalattá vált. A második világháborús hadműveletek és bombázások során a vasút komoly károkat szenvedett, de a forgalmat 1945. november 23-áig még fenn tudták tartani. Az államosítás után, 1948-ban megnyílt a forgalomnak a TótkomlósBékéssámson vonalszakasz, majd 1949-ben a Ludad és Vizesfás közötti szakaszt tették közforgalmúvá, végül megépült a GyopárosfürdőRákóczitelep vonal és a pusztaföldvári szárnyvonal is.

Az 1960-as évek végétől, az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció a vasúti forgalom közútra terelését tűzte ki. Az Alföldi Kisvasút sem tudta elkerülni a megszüntetést. 1960 és 1971 között hálózatát felszámolták, a következő években pedig a hozzá kapcsolódó gazdasági vasutak is megszűntek. 1969-ben az Orosházi vonal maradékát, 1971. október 30-án az utolsó vonalat, a Békéscsaba–Békéssámson közötti szakaszt is megszüntették, berendezéseit lebontották.