Sékerek
| sékerek (Krisztus Második Megjelenésében Hívők Egyesült Társasága) | |
| protestantizmus | |
 | |
| séker tánc és istentisztelet | |
| Kialakult | 18. század |
| Alapító | Ann Lee |
A sékerek (angol: Shakers) a protestáns kvékerek egyik ágának tagjai voltak, akik a 18. században „Krisztus második megjelenésében hívők egyesült társasága” (United Society of Believers in Christ's Second Appearing) néven jöttek létre. A millenarista, resztoránus szekta 1747-ben Angliában alakult, majd az 1780-as években az Egyesült Államokban szerveződött meg.
Jellemzők[szerkesztés]
Kezdetben „rázkódó kvékerek” néven ismerték őket, az istentiszteletek során tanúsított eksztatikus vallási táncaik miatt.[1]
A négy fő erényük: [1]
- a szűzi tisztaság vagy absztinencia;
- a keresztény kommunizmus;
- a bűnök megvallása, amely nélkül senki sem válhatott hívővé;
- és a világtól való elszakadás.
Így egyszerű életvitelükről is ismertek voltak. Szigorú szexuális önmegtartóztatásban éltek és ha gyermeket akartak, örökbefogadás révén tartották fenn a családjaikat.[1]
Dísztelen gyülekezeti házakban a szószékeket és a díszítéseket elkerülték, mint világi eredetű dolgokat. Az összejövetelekkor énekeltek, táncoltak, és néha rángatóztak. A legkorábbi istentiszteleteik kaotikusak voltak. Sok kívülálló helytelenítette vagy kigúnyolta az istentiszteleteiket anélkül, hogy megértették volna őket vagy a dalaik és megnyilvánulásaik tartalmát.[2]
Az ún. spirituális megnyilvánulások időszaka a hívők között 1837-ben kezdődött és 1847-ig tartott.[1] A hagyományuk szerint mennyei lények jöttek a Földre, a hívőknek látomásokat hoztak, akik gyakran nyelveken szóltak.[3][1] A nők prédikáltak és kinyilatkoztatásokat kaptak, amikor a Lélek leszállt rájuk. Egy korai megtért így nyilatkozott: „Útmutatásaik bölcsessége, tanaik tisztasága, Krisztushoz hasonló magatartásuk és viselkedésük egyszerűsége valóban apostolinak tűnt.” [4]
A közösség egy kicsi, de jelentős utópisztikus válasz volt az evangéliumra. A közösségeikben való prédikáció nem ismerte a nemi, társadalmi osztály vagy iskolai végzettség alapú korlátokat.[4]
A vallásuk egyenlően értékelte a nőket és a férfiakat. Az egyházuk hierarchikus volt, de minden szinten a nők és a férfiak osztoztak a vezetésben.[5] Otthonaikat nemek szerint különítették el, csakúgy, mint a nők és a férfiak munkaterületeit. A nők bent dolgoztak fonással, szövéssel, varrással, főzéssel, takarítással, mosással foglalkozva, valamint az eladásra szánt árut készítették vagy csomagolták. Jó időben gyakran a szabadban voltak, kertészkedtek és vadon termő gyógynövényeket gyűjtöttek eladásra vagy otthoni fogyasztásra. A férfiak a földeken dolgoztak, mezőgazdasági munkát végezve, vagy a kézműves műhelyeikben.[6]
Történet[szerkesztés]
Az üldözés elől menekülve a sékerek alapítója, Ann Lee (1736–1784) és nyolc követője 1774-ben kivándorolt az Egyesült Államokba és New York államban telepedett le.[7] Itt az Újvilágban új követőket vonzottak; terjesztették az evangéliumot Új-Angliában, az amerikai Közép-Nyugaton és délen,[7] hogy a maga teljességében megélhessék a hitüket. Erkölcsük különösen szigorú volt: kötelező nemi önmegtartóztatás (cölibátus), anyagi lemondás és a magántulajdon tilalma, tisztaság, tisztesség, takarékosság, pacifizmus, árvaházak alapítása stb.
A mozgalom az 1840-es években érte el csúcspontját, amikor körülbelül 6000 tagot jegyeztek be a gyülekezeteikbe.[8]
Az 1800-as évek végétől a számuk több okból is megcsappant. Az embereket a városok vonzották és sokan otthagyták a nehéz vidéki életet. A séker kézműves termékek nem tudták felvenni a versenyt a tömeggyártású termékekkel, amelyek sokkal alacsonyabb áron váltak elérhetővé. Továbbá a szigorú absztinencia miatt a sékereknek nem születtek gyermekeik.[1] 1905-ben már csak ezer tagjuk volt.[8]
A 21. század elején egy séker falu működött még, Sabbathday Lake, Maine államban. Ekkor már tíznél kevesebb tagjuk volt,[8] majd a 2020-as évek elejére mindössze három fő maradt.[9][10]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f Shakers - New World Encyclopedia. www.newworldencyclopedia.org. (Hozzáférés: 2023. október 31.)
- ↑ Glendyne R. Wergland, Visiting the Shakers, 1778–1849 (Clinton, N.Y.: Richard W. Couper Press, 2007).
- ↑ The Shakers. Shaker Historic Trail. National Park Service
- ↑ a b Michael Duduit, Handbook of Contemporary Preaching (Nashville, TN: Broadman Press, 1992). 32–33.
- ↑ Glendyne R. Wergland, Sisters in the Faith: Shaker Women and Equality of the Sexes (Amherst, University of Massachusetts Press, 2011), conclusions.
- ↑ Suzanne R. Thurman, "O Sisters Ain't You Happy?": Gender, Family, and Community among the Harvard and Shirley Shakers, 1781–1918 (Syracuse University Press, 2002), p. 262.
- ↑ a b Shakers | Encyclopedia.com. www.encyclopedia.com. (Hozzáférés: 2023. október 31.)
- ↑ a b c Shaker | Protestantism, Religious Practices & History | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com, 2023. szeptember 29. (Hozzáférés: 2023. október 31.)
- ↑ A 21st century Shaker story, 2021. július 4. (Hozzáférés: 2022. március 12.)
- ↑ Amerika egyik legnagyobb szektája volt, mára csak három tagja maradt | nlc (magyar nyelven), 2022. augusztus 14. (Hozzáférés: 2023. október 31.)