Rubinarcú nektármadár
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Chalcoparia singalensis (Gmelin, 1788) | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Rubinarcú nektármadár témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Rubinarcú nektármadár témájú kategóriát. |
A rubinarcú nektármadár (Chalcoparia singalensis) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a nektármadárfélék (Nectariniidae) családjába tartozó Chalcoparia nem egyetlen faja.[1][2]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1788-ban, a Motacilla nembe Motacilla singalensis néven. Sorolták az Anthreptes nembe Anthreptes singalensis néven is.[3]
Alfajai[szerkesztés]
- Chalcoparia singalensis assamensis (Kloss, 1930) - India északkeleti része, Nepál, Bhután, Banglades, észak-Mianmar, észak-Thaiföld és Kína délnyugati része
- Chalcoparia singalensis koratensis (Kloss, 1918) - Thaiföld keleti része, Laosz, Kambodzsa és Vietnám
- Chalcoparia singalensis internota (Deignan, 1955) - a Maláj-félsziget északi része
- Chalcoparia singalensis interposita (Robinson & Kloss, 1921) - a Maláj-félsziget középső része
- Chalcoparia singalensis singalensis (Gmelin, 1789) - a Maláj-félsziget déli része
- Chalcoparia singalensis sumatrana (Kloss, 1921) - Szumátra középső és keleti része
- Chalcoparia singalensis panopsia Oberholser, 1912 - Szumátra nyugati része
- Chalcoparia singalensis pallida (Chasen, 1935) - Natuna sziget (Borneó északnyugati partvidéke mentén)
- Chalcoparia singalensis borneana (Kloss, 1921) - Borneó
- Chalcoparia singalensis bantenensis (Hoogerwerf, 1967) - Jáva nyugati része
- Chalcoparia singalensis phoenicotis (Temminck, 1822) - Jáva középső és keleti része [2]
Előfordulása[szerkesztés]
Banglades, Bhután, Brunei, Kambodzsa, Kína, India, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Thaiföld és Vietnám területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, mangroveerdők, bokrosok, folyók és patakok környéke, valamint ültetvények és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 11 centiméter,[5] testtömege 8-9 gramm.
.jpg) |
.jpg) |
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. november 4.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. november 4.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. november 4.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. november 4.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. november 4.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. november 4.)
- [1] Archiválva 2021. november 16-i dátummal a Wayback Machine-ben Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Szótára - magyar neve
