Robert T. Bakker

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Robert T. Bakker
Dr. Bob Bakker.jpg
Életrajzi adatok
Született
1945. március 24. (69 éves)
Bergen County, New Jersey,  USA
Ismeretes mint A „dinoszaurusz reneszánsz” elmélet megalkotója
Nemzetiség amerikai
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Yale
Harvard
Pályafutása
Szakterület őslénytan
Munkahelyek
Johns Hopkins Egyetem oktató

Hatással voltak rá John Ostrom
Robert Bakker (jobbra) tanítás közben, a Houstoni Természettudományi Múzeumban (Houston Museum of Natural Science), 2008 szeptemberében

Robert T. Bakker (1945. március 24.) amerikai őslénykutató, aki közreműködött a dinoszauruszokkal kapcsolatos modern elméletek kialakításában, támogatva azt az elképzelést, ami szerint egyes dinoszauruszok meleg vérűek (homeotermek) voltak. Mentorával John Ostrommal együtt Bakker indította el az őslénytani kutatások területén „dinoszaurusz reneszánsz” néven ismertté vált folyamatot, amely akkor vette kezdetét, amikor Bakker 1975 áprilisában „Dinoszaurusz reneszánsz” címmel cikket jelentetett meg a Scientific American címú folyóiratban. Szakterülete a dinoszauruszok ökológiai szerepe és viselkedése.

Bakker fő támogatója lett annak az elméletnek, ami szerint a dinoszauruszok „meleg vérű”, ügyes, gyors és alkalmazkodó állatok voltak. A dinoszauruszok endotermiájáról (meleg vérűségéről) szóló első cikke 1968-ban jelent meg. Elsőként ő állt elő az Allosaurus fészkelőhelyein talált szülői gondoskodásra utaló bizonyítékokkal. Az 1992-es The Dinosaurs című PBS sorozat és a Jurassic Park című film készítésénél tanácsadóként működött közre. Bakker bizonyítékot talált Niles Eldredge és Stephen Jay Gould dinoszaurusz populációkra vonatkozó pontozott egyensúly elméletére.

Korai évek és karrier[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bakker először a nagyapja házában, a Life magazin 1953. december 7-én megjelent számában olvasott egy cikket a dinoszauruszokról, ami felkeltette a téma iránti érdeklődését. 1963-ban leérettségizett a New Jersey-i Ridgewood High Schoolban.[1] A Yale Egyetemen Bakker a dinoszauruszokkal kapcsolatos új szemlélet egyik támogatója, John Ostrom tanítványa lett, majd a Harvard Egyetemen doktori címet szerzett. A Maryland állambeli Baltimore-ban levő Johns Hopkins Egyetemen anatómiát kezdett tanítani. A terepmunkáit többnyire a wyomingi Como Bluffban végezte, de a dinoszauruszok egykori élőhelyei után kutatva eljutott Mongóliába és Dél-Afrikába is.

Elméletek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1986-ban megjelent The Dinosaur Heresies (A dinoszaurusz-eretnekség) című művében Bakker kifejtette a dinoszauruszok meleg vérűségéről szóló elméletét. Érvei között az alábbiak szerepeltek:

  • Szinte valamennyi állat, amely napjainkban felegyenesedve jár meleg vérű, és a dinoszauruszok is így jártak
  • A meleg vérű állatok szíve jóval hatékonyabban pumpálja a vért, mint a hideg vérűeké. Ebből következően az óriás Brachiosaurusnak a meleg vérűekéhez hasonló szívvel kellett rendelkeznie, hogy a vér feljuthasson a fejéig.
  • A Deinonychushoz hasonló dinoszauruszok nagyon aktív életmódot folytattak, ami sokkal jobban illik a meleg vérű állatokhoz.
  • Egyes dinoszauruszok az északi- és a déli-sarkhoz közeli területeken éltek, ahol lehetetlen lett volna a hideg vérű állatok számára a testük melegen tartása, bár a kritikusok rámutattak, hogy a hőmérséklet a mezozoikum idején magasabb volt, mint napjainkban.
  • A dinoszauruszok gyors specializálódása és evolúciója a meleg vérű állatokra jellemző, és nem a hideg vérűekre.
  • A ragadozó/zsákmány arány a ragadozó dinoszauruszok esetében meleg vérű állatokra utal, és nem hideg vérűekre.
  • A madarak meleg vérűek. A madarak a dinoszauruszokból fejlődtek ki, így ezeknek az állatoknak valahol át kellett volna térniük a meleg vérű metabolizmusra; mindez azonban jóval több változással járt volna, mint amennyi a dinoszauruszok archosaurus ősei és a dinoszauruszok között lezajlott.
  • A meleg vérű metabolizmus evolúciós előnyökkel jár a csúcsragadozók és a nagy méretű növényevők számára egyaránt; ha a dinoszauruszok nem meleg vérűek voltak, akkor léteznie kellene olyan fosszilis bizonyítékoknak, amelyek arra utalnak, hogy ezeket az ökológiai fülkéket (niche-ket) emlősök töltötték be. Ilyen bizonyíték azonban nem létezik; az emlősök a kréta időszak végén egyre kisebbé váltak az emlősszerű hüllő őseikhez viszonyítva.
  • A csontjaik keresztmetszetének vizsgálata alapján a dinoszauruszok növekedése gyors volt.

Írások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bakker Raptor Red címmel regényt írt, amely egy kora kréta időszak idején élt nőstény Utahraptor egy évét meséli el. A történeten keresztül Bakker kifejti a dromaeosaurida („raptor”) dinoszauruszok viselkedéséről és életéről alkotott elképzeléseit.

A nagyközönség figyelmét a The Dinosaur Heresies (A dinoszaurusz-eretnekség) című könyvével vonta magára.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. NJEA honors outstanding N.J. public school grads, 2007. október 1. (Hozzáférés: 2008. július 9.)
  2. xkcd comic. (Hozzáférés: 2009. február 16.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]