Ranitidin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ranitidine Structural Formulae.png
Ranitidine-3D-vdW.png
Ranitidin
IUPAC-név
(E)-N-(2-((5-((dimetilaminometil)-furán-2-il)metiltio)etil)-
N'-metil-2-nitroetén-1,1-diamin
Kémiai azonosítók
CAS-szám 66357-35-5
PubChem 3001055
DrugBank APRD00254
ATC kód A02BA02
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C13H22N4O3S
Moláris tömeg 314,4 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság 39 – 88%
Metabolizmus máj
Biológiai
felezési idő
2–3 óra
Kiválasztás 30–70% vese
Terápiás előírások
Licenc adat Ranitidine (USA)
Jogi státusz OTC (US)
S2 (AU)
P/POM (UK) (HU)
Terhességi kategória B1 (AU)
Alkalmazás orális, intravénás

A ranitidin (INN: ranitidine) gyors hatású, specifikus hisztamin (H2) antagonista. Gátolja a bazális és pl. a hisztamin, a pentagasztrin és a táplálék által stimulált gyomorsav-szekréciót, hatása alatt mind a savmennyiség, mind kismértékben a pepszinmennyiség és a gyomornedvtérfogat is csökken. A ranitidin hatása viszonylag hosszan tartó, egyetlen 150 mg adag 12 órán át szupprimálja a gyomorsav termelését.

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az amoxicillin és metronidazol ranitidinnel kombinálva a betegek kb. 90%-ában felszámolja a Helicobacter pylori-fertőzést. A kombináció szignifikánsan csökkenti a nyombélfekély kiújulásának gyakoriságát. A nyombélfekélyes betegek 95%-a, a gyomorfekélyes betegeknek pedig 80%-a fertőzött Helicobacter pylorival.

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Ranitidini hydrochloridum néven hivatalos.

Hatása[szerkesztés]

A ranitidin szelektíven és kompetitíven gátolja a gyomornyálkahártya H2 (hisztamin) receptorait. Ez elsősorban az éjszakai kiválasztás szuppressziója révén csökkenti az egész napi H+ hatást, mérsékli a nyugalmi gyomorsavtermelést, valamint a hisztamin, a pentagasztrin, a koffein, az inzulin és a táplálékfelvétel által kiváltott savszekréciót. A pepszin elválasztását is csökkenti, de a mucintermelést nem érinti. A hasnyálmirigy enzim- és bikarbonát- kiválasztását nem változtatja meg. Alacsonyabb pepszin kiáramlást is okoz (különösen a gyomornedvtermelés mérséklése útján, magát a pepszinszekréciót nem befolyásolja), és a gyomor pH emelésével csökkenti a pepszinogén pepszinné történő átalakulását. A ranitidin megemeli a gasztrin szintet, de az a kezelés befejezése (szüneteltetése) után visszatér a kiindulási értékre. Nem befolyásolja a tesztoszteron, LH és FSH szintet. Intravénás adagolást követően enyhén emelkedik a prolaktin szint, de ez szájon át történő alkalmazáskor nem fordul elő. A ranitidin enyhe acetilkolin-észteráz gátló hatással bír. Csak minimálisan befolyásolja a májsejtek mikroszomális enzimrendszerét, ezért a cimetidinnel ellentétben lényegében nincs hatással az egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek oxidatív metabolizmusára.

Védjegyzett készítmények[szerkesztés]

  • Histac
  • Huma-Ranidine
  • Ranitic
  • Ranitidin-B (Biogal)
  • Ulceran
  • Ulcosin
  • Umaren
  • Zantac
  • Pylorid
  • xanomel