Acetilkolin-észteráz
| Acetilkolin-észteráz | |
 | |
| Acetilkolin-észteráz homotetramer, Mus musculus | |
| Azonosítók | |
| Jel | ACHE |
| HGNC | 108 |
| UniProt | P22303 |
| Egyéb adatok | |
| EC-szám | 3.1.1.7 |
| Lokusz | 7. krom. q22.1 |
Az acetilkolin-észteráz (acetylcholinesterase) az acetilkolint bontó enzim.[1] Az idegrendszer ingerületátvivő rendszerének része, ahogyan az acetilkolin is. A szinapszisban lévő acetilkolin-észteráz rendkívül gyorsan elbontja az acetilkolint acetátra és kolinra. Az acetilkolin-észteráz az egyik legnagyobb aktivitású enzim, és mind a pre-, mind a posztszinaptikus membránon megtalálható. Az enzim az acetilkolin-molekulák kb. 30%-át még a receptor elérése előtt elbontja.[2]
Az acetilkolin-észteráz gátlása esetén az ingerületátvitelben szerepet játszó acetilkolin hatása korlátozás nélkül tud érvényesülni, amely körülmény - a gátlás mértékétől függően – halálhoz vezethet. Az acetilkolin-észterázt gátló vegyületeket rovarirtóként, vegyi fegyverként használják. Ilyen vegyi fegyver például a novicsok, a VX vagy a szarin. A rövid hatású acetilkolin-észteráz gátlókat használják gyógyszerként is (pl. pyridostigmine), elsősorban a Myasthenia gravis tüneteinek kezelésére. Az acetilkolin-észteráz gátlókat időskori demencia és az Alzheimer kór kezelésére is felhasználják, ezekre példa a takrin és a donezepil, amelyek acetilkolin-észteráz gátló vegyületek.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Biológiai lexikon - Akadémiai Kiadó Budapest 1975
- ↑ A farmakológia alapjai - Gyires Klára, Fürst Zsuzsanna - Medicina Könyvkiadó Zrt. 2011. https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Farmakologia/ch02s02.html