Radola
| Radola (Radoľa) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Kiszucaújhelyi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1332 |
| Polgármester | Anton Tkáčik |
| Irányítószám | 023 36 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | KM |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1521 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 214 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 368 m |
| Terület | 6,72 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 17′ 27″, k. h. 18° 47′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 17′ 27″, k. h. 18° 47′ 40″ | |
| Radola weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Radola témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Radola (szlovákul Radoľa) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Zsolnától 11 km-re északkeletre, Kiszucaújhely keleti szomszédságában.
Története[szerkesztés]
Területén a történelem előtti időkben a puhói kultúra népe élt.
A falut 1332-ben említik először, a budatíni uradalom része volt. 1439-ben „Radolie”, 1507-ben „Radula”, 1598-ban „Radollya” néven említik, és 10 háza állt. 1720-ban 13 adózójából 11 zsellér volt. 1784-ben 50 házában 51 családban 351 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RADOLYA. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Szúnyog Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kisucza Újhelyb. nem meszsze, mellynek filiája, határjában legelője, fája van, földgyének középszerű mivóltához képest, második osztálybéli.”[2]
1828-ban 53 házában 551 lakos élt. Lakói állattartással, favágással, faárukészítéssel, méhészettel foglalkoztak. A faluban sörfőzde, malom, fűrésztelep és szeszfőzde is működött.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Radola, tót falu, Trencsén vmegyében, a Kisucza vize mellett, s Ujhely városához közel. – Táplál 542 kath. lakost. F. u. a budetini uradalom. Ut. p. Zsolna.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
Lakói a háború után drótozással, házalással, idénymunkákkal foglalkoztak.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 447, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1332 lakosából 1318 szlovák volt.
2011-ben 1439 lakosából 1397 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Kastélya az egyik legrégibb építmény a Kiszuca vidékén. A 16. század második harmadában épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Kiszucaújhelyi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
