Prágai Jeromos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Prágai Jeromos
Jerome of Prague.jpg
Életrajzi adatok
Született 1360-1370-es évek
Prága
Elhunyt 1416. május 30. (36-37 évesen)
Konstanz
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Prágai Jeromos témájú médiaállományokat.

Prágai Jeromos vagy Prágai Hieronymus (cseh: Jeroným Pražský, 1370 körül - 1416. május 30.) cseh skolasztikus filozófus, teológus, tanár és előreformátor. Husz János egyik legfőbb munkatársa, akit a konstanzi zsinat eretneknek ítélt és máglyán égetett meg.

Élete[szerkesztés]

Jeromos megégetése. Miniatúra a korabeli Ulrich Richental Chronik des Konstanzer Konzils című művében

Prágában született; 1398-ban szerzett diplomát a prágai Károly Egyetemen, majd Angliában az Oxfordi Egyetemen tanult, ahol megismerkedett a reformer John Wycliffe tanaival. 1401-ben visszatért Prágába, bekapcsolódott a reformáció munkájába: egyetemi tanárként elkezdte terjeszteni Wycliffe tanítását.[1]

1403-ban a Szentföldre utazott,[2] és sokfelé, Pesten és Bécsben is megfordult és tartott előadást, de Wyclif tanainak terjesztése miatt mindenhonnan menekülni kényszerült, ugyanis hirdette, hogy a római egyház eltávolodott Krisztus tanításától; aki az üdvösséget keresi, annak az evangéliumokban kell kutatnia.[3]

Tanított a Sorbonne (1405), valamint a Heidelberg-i és a Köln-i egyetemen (1406) is[4] de nézetei miatt, az egyházi hatóságok fenyegetésére kénytelen volt távozni. Visszatérve Prágába, Husszal – akivel időközben szoros barátságot kötött – együtt nyilvános vitákat folytattak és javasolták az egyház általános struktúrájának és szokásainak reformját.[4]

II. Ulászló király meghívta őt a Krakkói Egyetem újjászervezésére,[4] de nemsokára ki is utasították Lengyelországból. Prágában, 1412-ben csatlakozott Huszhoz egy híres nyilvános vitában, amelyben kijelentették, hogy a hívek nem kötelesek tiszteletben tartani azokat a pápai parancsokat, amelyek ellentétesek Krisztus parancsaival.[4]

1413-ban újra Lengyelországban járt és Krakkóban a papság és a nép körében „néhány nap alatt emberemlékezet óta nem látott szellemi mozgást indított”.[2]

1415 áprilisában – követői tanácsa ellenére – Konstanzba ment, hogy próbálja megvédeni a bebörtönzött Huszt és tanítását. Majd hazautazik, de útközben felismerik és letartóztatják, bebörtönözik. A börtön megtörte és Husz megégetése után, szept. 11-én visszavonta tanait. A zsinat azt követelte tőle, hogy csillapítsa le a huszita mozgalmat, de csak egy levelet írt meg a kívánt értelemben. Később, bebörtönzése alatt megbánta tettét és megtagadta a kicsikart vallomását. 1416. májusában a konstanzi gyűlés előtt lehetőséget adtak neki a választásra: vagy újra visszavonja tanait, vagy a máglyára kerül. Beszéde nagy hatást tett. Jeromos bíráira mutatva keményen mondta:

"Ifjúságom óta elkövetett bűneim közül egyik sem nyomja úgy a lelkiismeretemet és nem okoz olyan szívbemarkoló bűntudatot, mint amelyet ezen a végzetes helyen elkövettem, amikor a Wyclif ellen és a szent mártír, barátom és mesterem, Husz János ellen hozott aljas ítéletet helyeseltem.
Wycliffet és Husz Jánost nem azért ítéltétek el, mert megtámadták az egyház tanait, hanem egyszerűen azért, mert elítélték a papság botrányos dolgait - a pompájukat, a gőgjüket, a papok és főpapok minden bűnét. Állításaikat, amelyek megcáfolhatatlanok, én is úgy hiszem és vallom, amint ők. Azt hiszitek, hogy félek a haláltól? Egy teljes évig egy félelmetes föld alatti börtönben tartottatok, ami szörnyűbb volt, mint maga a halál."[5]
Elítéltek, pedig ártatlan vagyok. De halálom után is tüske maradok a testetekben. Száz éven belül mindnyájan Isten ítélőszéke elé kerültök, és ott fogtok helyt állni ítéletetekért![6]
Ez utóbbi mondásából lett a Husz szájába adott és a későbbi reformációra vonatkoztatott szállóigévé lett jövendölés: "Ma megégetitek a libát (Husz csehül annyi, mint liba), de hamvaiból hattyú támad, azt nem fogjátok megsütni.[6]

1416. május 30-án mint visszaeső eretneket máglyahalálra ítélték.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.britannica.com/biography/Jerome-of-Prague Encyclopædia Britannica Online Academic Edition 2012
  2. a b Katolikus Lexikon
  3. E. H. Broadbent: Zarándok gyülekezet
  4. a b c d Encyclopædia Britannica
  5. E. G. White: A nagy küzdelem
  6. a b Szimonidesz Lajos: Zsidóság és kereszténység

Forrás[szerkesztés]