Platthy-kastély
| Platthy-kastély | |
 | |
| A Platthy-kastély főbejárata | |
| Ország |  Magyarország |
| Település |
|
| Épült | 1752 |
| Stílus | barokk |
| Család | Platthy |
| Jelenlegi funkció | üdülő |
| Tulajdoni helyzet | magán |
| Elhelyezkedése | |
 Platthy-kastély
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |
 é. sz. 48° 13′ 22″, k. h. 20° 30′ 29″48.222663°N 20.508150°EKoordináták: é. sz. 48° 13′ 22″, k. h. 20° 30′ 29″48.222663°N 20.508150°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Platthy-kastély témájú médiaállományokat. | |
A bánhorváti barokk stílusú Platthy-Vladár kastély a Bükk-vidék északi részén, a Bán-patakon túl található. 1752-ben épült.
Története
[szerkesztés]Az épület mai helyén az 1500-as években már állt egy – Bárius László tulajdonában lévő – kúria. A jelenlegi kastélyt a Vladár és a Platthy család építette, és kb. 120-150 évvel később alakították ki az épületet körülölelő kastélyparkot. Vladár Ervin igen gazdag könyvtára az 1910-es években 8000 darab könyvből állt.[1]
A bejárat felett található a család megfordított címere, egy szarvascsillag. Alatta a következő felirat látható a Platthy és Szirmay család közös címerén: „EMER PLATTYH.DE N. PALUGYAI DIVÉK ANNA DE SZIRMA EREXERUNT 1752.” Ennek jelentése: "1752-ben emelték a palugyai nemzetségből származó Platthy Imre és Szirmai Anna."
1849-ben Vladár Józsefné született nagylónyai és vásárosnaményi Lónyay Sarolta (1812–1890) volt a kastély úrnője.[2] A néphit és a Vladár család emlékezete szerint a Tardonán bujkáló Jókai Mór többször volt vendége a kastélynak és könyvtárának, amikor a hatóság őt Tardonán kereste.
A kastélyhoz a magyar történelemből négy Kazinczy is köthető. Kazinczy Péter a Wesselényi-összeesküvésben vett részt. Kazinczy Ferenc a nemzeti irodalom életét ebből a vármegyéből irányította két évtizeden keresztül. Fia, Kazinczy Lajos az 1848–49-es szabadságharc tábornoka; végül unokaöccse, Kazinczy Gábor a kastély lakója volt 1850-től 1864-ig. A szabadságharc bukása után Kazinczy Gábor egy ideig remeteségben élt az országos állapotok miatt. Neki köszönhetően gyakran volt Bánfalva a jeles írók találkozóhelye, irodalmi alközpontja. Gyakran megfordult itt a tardonai remete, Jókai Mór, illetve Tompa Mihály költő is.
A Bánfalvi kastély tulajdonosa a századfordulónál Vladár Józsefné Lónyay Karolina fia nagycsepcsényi és muthnai Vladár Ervin (1833-1928), jogász, császári és királyi kamarás, Zemplén vármegye főjegyzője, országgyűlési képviselő, földbirtokos volt.[3] Ott lakott nejével harasztkeréki Ferenczy Mária (1865–1949) asszonnyal, valamint ott született és nevelkedett az ugyanolyan nevű fia Vladár Ervin (1897–1984), genfi magyar főkonzul. Ifjabb Vladár Ervin 1924-ben feleségül vette gróf széki Teleki Gabriella (1904–1982) kisasszonyt, akinek a szülei széki gróf Teleki János (1868–1937), koltói nagybirtokos és alsócsernátoni Damokos Gabriella (1873–1938) lányát.[4] [5][6]
Idősebb Vladár Ervin és neje Ferenczy Mária 1897-ben Bánfalván 3170 kataszteri holdas földbirtokkal rendelkezett.[7] Később 1937-re ifjabb Vladár Ervin földbirtokos Bánfalván 1816 kataszteri holdas földbirtokkal rendelkezett.[8]
A kommunizmus bevezetése után ifjabb Vladár Ervintől a kastélyt és a földbirtokát elvették. A kastély 1945 után először a Bányatröszt, később a Keletbükki Erdőgazdaság tulajdona volt. 1975-től a Mezőtúri Városi Önkormányzathoz tartozik.
A kastély jelenleg üdülőként üzemel, magántulajdonban van, esküvők helyszínéül is szolgál. Az épület körül majorsági épületek, kissé odébb családi kripta látható. A kastély közelében egy 17. században barokk stílusban épült festett famennyezetes református templom, illetve az 1848–49-es szabadságharc 150. évfordulójára felavatott emlékmű található.
A kastély jellegzetes vonásai
[szerkesztés]Az 1+1+3+1+1 tengelyes, egyemeletes épület négyzetes alapú saroktornyokkal rendelkezik. Barokk vasrács díszíti és védi a kivétel nélkül egyenes záródású ablakokat. A később kiépített ispánlakások, toldalékok is egyszintesek. A középrizalit közepén kőkeretes, kosáríves kapu nyílik, a rizalitot timpanon zárja le. Az oromzaton a Platthy-család címere látható. A kastély tetejét manzárdtető fedi. Pilléres, kosáríves tornác látható a későbbi toldalékokkal körülépített udvar irányában, a kastély hátsó homlokzatán. A kastély előtti parkrészben száz évnél is idősebb akácfa, két krisztustövisfa és a Jókai fájaként nyilvántartott vadgesztenyefa található.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Révai Nagy Lexikona, 2. kötet: Arány-Beke (1911) B /
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Vladár Józsefné Lónyay Sarolta
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Vladár Ervin
- ↑ Nemzeti Ujság, 1924. augusztus (6. évfolyam, 156-180. szám)1924-08-02 / 157. szám
- ↑ Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám) 1905-05-14 / 20. szám
- ↑ Bánfalva Vladár Ervin kastélya
- ↑ A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája II. Gazdacímtár (1897)A) Magyarország / IV. Tisza jobb partja / 3. Gömör vármegye
- ↑ Magyarország földbirtokosai és földbérlői (Gazdacímtár) (1937, Budapest) I. A 100 kat. holdas és ennél nagyobb földbirtokok és földbérletek tulajdonosai; e földbirtokok és földbérletek nagysága, kataszteri tiszta jövedelme, valamint területüknek megoszlása mívelési ágak szerint, törvényhatóságonkint
Források
[szerkesztés]- Bánhorváti
- A kastély. Műemlékem.hu
- Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999 ISBN 963-03-7729-2)