Petróleumlámpa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy lapos kanócú svájci petróleumlámpa. A jobb oldalán látható a kis fogantyú, amivel a lángot lehet szabályozni.

A petróleumlámpa a világításra használt eszközök petróleummal működő fajtája. Fényforrása lehet kanóc vagy égő, amelyet egy alul tág, a nyílása felé szűkülő üvegbura vesz körül. A petróleumlámpa lehelyezhető asztalra, de hordozható fényforrásként kézi használatra is alkalmas. Három fajtája ismeretes: A lapos kanócú, azaz lámpabeles, a központi tervezésű (kör alakú, csöves kanócú) és a palástos lámpa.

A túlnyomásos petróleumlámpákban (a gyártók között használt elnevezése Petromax, Tilley-lámpa vagy Coleman-lámpa) van egy gázosító, valamint egy Auer-égő. Ezek egységnyi üzemanyagból nagyobb mennyiségű fényt állítanak elő a kanócos típusokhoz képest, de felépítésük sokkal bonyolultabb, gyártásuk pedig költségesebb, valamint kezelni is nehezebb őket. A levegőt kézzel pumpálják a tárolóba, ami a folyékony üzemanyagot a gázosítóba nyomja. A gázosítóból távozó gáz elég, fehérizzásig hevíti a palástját, valamint hővel látja el a gázfejlesztőt.

Az első nyersolajjal működő lámpa leírása ar-Razitól származik a 9. századból, aki „naffatah” néven tesz említést róla az általa írt Kitab al-Asrarban (Titkok könyvében). 1846-ban Abraham Pineo Gesner ezt bálnaolajjal helyettesítette, ily módon világított vele. Később erre a célra petróleumot kezdtek el használni, így ez egy nagyon híres világításra használt üzemanyag lett. Modernizált változatát Ignacy Łukasiewicz lengyel feltaláló dolgozta ki, és szabadalmaztatta 1853-ban, Lembergben.

A petróleumlámpa széles körben főleg afrikai és ázsiai vidéki területeken terjedt el, ahol az elektromos áram nincs bevezetve, vagy túl drága.

A petróleumlámpák becsült évi fogyasztása 77 milliárd liter üzemanyag, ami körülbelül 1,3 millió hordónyi olaj naponta. Összehasonlításképp, az Egyesült Államokban a sugárhajtóművek 76 milliárd litert fogyasztanak évente.

A lapos kanócú lámpa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lapos égőjű lámpa egy egyszerű petróleumlámpa, ami a kapilláris hatás következtében petróleummal átitatódott kanócon égeti el az üzemanyagot. Ha eltörik egy ilyen típusú lámpa, az könnyen begyulladhat. Az efféle lámpáknak van üzemanyagtartályuk (a petróleum forrása), ehhez van hozzáerősítve az égő. A tartályhoz csatolva van négy kisebb ág, ezek tartják a búrát, ami megakadályozza hogy a láng kialudjon.

A lámpa égője egy sima kanóc, általában pamutból készül. Ennek alsó részét mártják petróleumba, ami könnyedén felszívja, és magában tartja; felső része a kanóc csövéből kilóg, ezzel lehet szabályozni a fény erősségét. A láng mérete szabályozható attól függően, hogy a kanóc mekkora része lóg ki a csőből. Ez a cső veszi körül a kanócot, valamint azt is biztosítja, hogy a megfelelő mennyiségű levegő kerüljön a lámpaégőbe. A szabályozás beállítása általában egy kis fogantyú segítségével történik. Ez egy csatlakozót működtet, ami egy fogazott, csapágyas lánckerék.

Ha a kanóc túl hosszú, és még a lámpabél csövének tetején lévő kúpon is túlnyúlik, a lámpa füstöt is termel, amivel együtt jár a korom (el nem égett szén). Amikor a lámpa világít, a kanóc által felszívott petróleum tiszta, fényes, sárga lánggal elég. Ahogy a petróleum ég, a kanóc - a kapilláris hatás következtében - egyre több üzemanyagot szív fel a tartályból. A levegő áramlásának szempontjából a hideg

levegőt kapja alul, a meleget pedig felül kibocsátja.

Központi tervezésű lámpák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Argand-lámpa

A központi tervezésű lámpa, más néven Argand-lámpa a lapos kanócúhoz hasonló elven működik. Az égő egy magas üvegkéménnyel van felszerelve, ami mintegy 30 cm hosszú, vagy még ennél is hosszabb, hogy biztosítani tudja a megfelelő működéshez szükséges feltételeket. Ez a fajta égő is egy – általában pamutból készült – széles és lapos kanócot használ, ami egy cső köré van tekerve. Ezeket a szálakat összevarrják, ebből épül fel a teljes kanóc. Egy ilyen lámpa 6-10 kandela fényt is képes kibocsátani.

Palástos lámpák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A palástos lámpa a központi tervezésű lámpák egyik változata. A palástja egy nagyjából körte alakú szövetháló, ami az égő körül helyezkedik el. Ez a palást általában tórium- és egyéb ritkaföldfémsókat tartalmaz. Az első használatkor a szövet leég róla, a ritkaföldfémsók pedig oxidokká alakulnak át egy laza szerkezetű, érzékeny réteget képezve. Ez a lámpa használatakor a láng hatására felizzik, és fényesen világít. A petróleumlámpák ezen fajtája jelentősen fényesebb az előzőeknél, a lángja fehérebb, hőkibocsátása pedig nagyobb. Az üzemanyagot gyorsabban égeti el, mint a lapos kanócú, de lassabban, mint a központi tervezésű. A fénytermelésük is eltér. Míg a lapos kanócú, és a központi tervezésű lámpákban a fény teljes mennyisége a lángból ered, a palástos lámpákban egy kis láng izzít egy palástot. Néhány ilyen lámpa képes egy kisebb ház felmelegítésére is a hideg időkben. Magas hőmérsékleten -amin a lámpa is működik- alig van szaga, kivéve a meggyújtáskor és az eloltáskor. Hasonlóan a többi petróleumlámpához, a palástos lámpa fényerőssége is szabályozható; viszont ilyenkor vigyáznunk kell, mert ha túl erősre állítjuk, a kémény és a palást kormosodhat, fekete foltok jelenhetnek meg rajtuk. Az erősre állított láng is leégetheti ezt a kormot, hogyha gyorsan vesszük alacsonyra a teljesítményét, de ha nem vagyunk elég gyorsak, maga a korom fog meggyulladni, és „elszabadult lámpa” állapotot eredményez.

A palástos lámpák egyik elterjedt formája csak egy kanócot használ, és teljesen nyomásmentes.

A túlnyomáson alapuló palástos lámpák egy gáz generátort tartalmaznak, és világítás előtt előmelegítést igényelnek. Légszivattyú (pumpa) is van benne, hogy az üzemanyagot nyomás alatt a generátorba szállítsa.

Az erősen rögzített palástos lámpákat a világítótornyokban, hajók navigálására szolgáló jeladókban használták, fényesebb világítással és kisebb üzemanyag fogyasztással, mint a korábbi olajlámpák.

Petróleumlámpások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az "istállólámpa" vagy "viharlámpa" néven is ismert petróleumlámpás hordozhatóságra, és kültéri felhasználásra tervezett lapos kanócú lámpa. Három fajtája van: A halott lángú, a meleg, illetve hideg levegővel égő lámpák. A meleg és a hideg levegővel fúvatott lámpások csőszerű alakjukról ismertek. Az ilyen lámpások annyiban biztonságosabbak a holt lángúnál, hogy ha felborul, elzárja a lángot az oxigéntől, így az másodperceken belül kialszik. Ezzel megelőzhetjük a tűzbaleseteket.

Egy holt lángú fajta petróleumlámpa
Egy meleg levegővel égő petróleumlámpás
Egy hideg levegővel égő lámpás

Holt lángú lámpás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezek voltak a legkorábbi hordozható petróleum lámpák. Az 1850-es és 60-as években. A holt láng típus egy olyan nyílt kanócot jelent, amelyben a légáram szigorúan felfelé irányuló mozgással van szabályozva. Az levegő az égő aljánál áramlik be, és a nyitott tetejű kéményen távozik.

Meleg levegővel égő lámpás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A meleg levegővel működő lámpákat, vagy (fémcsöves szerkezetükről elnevezett) "csöves lámpákat" John Henry Irwin találta fel, és szabadalmaztatta 1868. január 12-én. A lámpa felülről gyűjti be a meleg levegőt, és ezt az oldalán lévő fémcsövek továbbítják az égőnek, hogy a láng fényesebben égjen.

Hideg levegővel égő lámpás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hideget levegővel fúvatott lámpák hasonlítanak a meleg levegővel működőekhez, eltekintve attól, hogy itt a fényesebb égés érdekében hideg, friss levegő áramlik be a teteje körül, át az oldalcsöveken, eljutva a lánghoz. Ez a tervezés erősebb fényt biztosít, mint a meleggel működő, mivel a friss levegő az égés folyamatát tápláló oxigénben dúsabb.

Működtetése és karbantartása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy lapos kanócú petróleumlámpa működtetéséhez először is fel kell töltenünk az üzemanyagtartályt (az üzemanyag forrását), valamint hagynunk kell időt a lámpabélnek, hogy felszívja a folyadékot. Használat előtt nem árt, ha egy éles ollóval megfelelőre nyírjuk a kanócot. Ezek után annyi a dolgunk, hogy leemeljük az üvegkéményt, és nyílt lánggal, például egy gyufával meggyújtjuk az átázott pamutszálat. Ha azt tapasztaljuk, hogy égés közben füstöl, nyomjuk beljebb a kanócot a csövében. Pár perc eltelte után, ha már teljesen bemelegedett a lámpa, teljes fénykibocsátással világít. A kanócot a csöve felső pontjáig visszahúzva, vagy egyszerűen elfújva elolthatjuk a lámpát. Bár a legtöbb nem-márkás petróleumlámpánál csak az előbbi megoldás hatásos.

Üzemanyagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az általános lámpaolaj elérhető tiszta állapotban, de ezen kívül számos színben, illatosított és teljesen illatmentes formában is forgalomba került. A finomított lámpaolaj a petróleumnál drágább, viszont tisztábban ég, és kevesebb szaggal jár. Második legelterjedtebb üzemanyag a "víztiszta" K-1 petróleum. Néhány helyen "vörös petróleum" néven árulják, ez vörös színanyaggal összekevert K-1 petróleum. A vörös petróleum egy kicsivel drágább a tiszta K-1-esnél, mivel ehhez a nem-motor üzemanyag után járó adókat is hozzászámolják, bár ebben az esetben ez elhanyagolható mennyiségű. A vörösre színezett petróleum nem támogatott, mivel fokozatosan eltömítheti a kanócot használat közben, ez pedig kellemetlen szaggal, és a lámpa teljesítményének csökkenésével járhat. A "Klean Heat" márka egy másik finomított üzemanyag petróleumlámpákhoz tisztább égéssel és kellemes illattal. Ezt a téli időszakokban lehet kapni háztartási boltokban és barkácsáruházakban. A citronellaolaj citromillatú illóolaj, többek közt petróleumlámpák üzemanyagaihoz is hozzá szokták adni; sok más olaj is tartalmaz indiai citromfű kivonatot, amit a rovarirtó hatása miatt is használnak. A citronella, és a citromfű tartalmú lámpaolajakat általában szabadtéri használatra gyártanak.

Bármely alacsony lobbanáspontú üzemanyag petróleumlámpába töltése kockázatos lehet: A kanóc meggyújtásakor akár robbanás is bekövetkezhet. Az efféle folyadékok nagyon veszélyesek erre a célra, így soha nem használják az ilyen lámpákban vagy lámpásokban.

Példaként megemlítve:

Már kis mennyiségű benzin szennyeződés is jelentősen lecsökkentheti a lobbanáspontját, megnövelheti a gőznyomást, ezeknek pedig potenciálisan veszélyes következményei lehetnek; a kiömlött folyadékból felszálló gőzök is könnyen meggyulladhatnak. A tartályban a folyadék felett összegyűlhet a gőz, és az így megnövekedett nyomás miatt ez is lángra kaphat. Petróleumlámpákat legtöbbször olyan házakban használnak, ahol nem tudnak fizetni a villamos-energia szolgáltatásért, így az villamos készülékek, többek között az elektromos világítás nem használható.

Teljesítménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kanóc-típusú lámpáknak van a leggyengébb fénykibocsátása, a túlnyomásos lámpáknak erősebb, 20 és 100 lumen között változó. Egy átlagos petróleumlámpa 37 lument produkál 4 órán keresztül, fogyasztása pedig havonta körülbelül 3 liter.

A kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Omega együttes 10000 lépés lemezén jelent meg 1969-ben a Petróleumlámpa című dal.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Kerosene lamp című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Zayn Bilkadi (University of California, Berkeley), "The Oil Weapons", Saudi Aramco World, 1995. Január–Február, 20–27. oldal
  2. Jean-Claude Bolay, Alexandre Schmid, Gabriela Tejada Technologies and Innovations for Development: Scientific Cooperation for a Sustainable Future, Springer, 2012 ISBN 2-8178-0267-5, 308. oldal
  3. Energy Information Administration. "U.S. Prime Supplier Sales Volumes of Petroleum Products". http://tonto.eia.doe.gov/dnav/pet/pet_cons_prim_dcu_nus_a.htm.
  4. Dennis L. Noble Lighthouses & Keepers: The U.S. Lighthouse Service and Its Legacy, Naval Institute Press, 2004 ISBN 1-59114-626-7, 34. oldal
  5. "Tubular Oil Lanterns - Frequently Asked Questions". W. T. Kirkman Lanterns, Inc.
  6. http://www2.galcit.caltech.edu/EDL/publications/reprints/KeroseneLampCookstove.pdf Joseph E. Shepherd, Frank A. Perez, Kerosene Lamps and Cookstoves - the Hazards of Gasoline Contamination 2012 Február 12
  7. Narasimha Desirazu Rao Distributional Impacts of Energy Policies in India: Implications for Equity Stanford University, 2011., 36. oldal

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Petróleumlámpa témájú médiaállományokat.