Parti János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Parti János
János Parti 1960.jpg
Személyes adatok
Születési dátum 1932. október 24.
Születési hely Budapest, Magyarország
Halálozási dátum 1999. március 6. (66 évesen)
Halálozási hely Budapest, Magyarország
Állampolgárság magyar
Versenyzői adatok
Versenyszám kenu
Klub Városi Tanács SK (1949–)
Bp. Petőfi (1949–1965)
Szerzett érmek
Kajak-kenu
Olimpiai játékok
arany
1960, Róma
C1 1000 m
ezüst
1952, Helsinki
C1 1000 m
ezüst
1956, Melbourne
C1 10 000 m
Világbajnokság
arany
1954, Mâcon
C1 1000 m
Európa-bajnokság
arany
1957, Gand
C1 10 000 m
arany
1959, Duisburg
C1 10 000 m
ezüst
1959, Duisburg
C1 1000 m
arany
1961, Poznań
C1 10 000 m
Magyar bajnokság
arany
1951
C10 1000 m
bronz
1951
C1 1000 m
bronz
1951
C1 10 000 m
arany
1952
C1 1000 m
arany
1953
C10 1000 m
ezüst
1954
C1 1000 m
arany
1955
C1 10 000 m
ezüst
1955
C1 500 m
ezüst
1955
C1 1000 m
arany
1957
C1 4 × 500 m
arany
1958
C1 1000 m
arany
1958
C1 10 000 m
arany
1958
C1 4 × 500 m
ezüst
1958
C1 500 m
arany
1959
C1 500 m
arany
1959
C1 1000 m
arany
1959
C1 10 000 m
arany
1959
C1 4 × 500 m
arany
1960
C1 500 m
arany
1960
C1 1000 m
arany
1960
C1 10 000 m
arany
1960
C1 4 × 500 m
arany
1961
C1 10 000 m
arany
1961
C1 4 × 500 m
bronz
1961
C1 500 m
bronz
1961
C1 1000 m
bronz
1963
C1 10 000 m
arany
1964
C1 4 × 500 m
ezüst
1964
C1 10 000 m

Parti János (Budapest, 1932. október 24. – Budapest, 1999. március 6.) az első magyar olimpiai bajnok kenus, edző.

Sportpályafutása[szerkesztés]

A sportolást jégkorongozóként kezdte, gyorskorcsolyázóként folytatta, majd tizenhét évesen lett a Városi Tanács SK, illetve a Budapesti Petőfi kenusa. 1952-től 1963-ig szerepelt a magyar válogatottban. Kiemelkedő eredményeit a kenu egyes különböző távjain érte el. Tízezer méteren három egymást követő Európa-bajnokságon nyert aranyérmet. Három olimpián vett részt és mindhármon érmes helyezést ért el. Az 1960-ban Rómában ezer méteres távon olimpiai bajnoki címet szerzett. Az aktív sportolástól 1965-ben vonult vissza.

Az 1952-53-as szezonban a VM Vendéglátó csapatában jégkorongozott az első osztályban.

Sporteredményei[szerkesztés]

Kenu egyesben:

  • olimpiai bajnok
  • kétszeres olimpiai 2. helyezett
  • világbajnok:
  • világbajnoki 4. helyezett:
  • háromszoros Európa-bajnok:
  • Európa-bajnoki 2. helyezett:
    • 1959, Duisburg: 1000 m
  • Európa-bajnoki 4. helyezett:
    • 1957, Gand: 1000 m
  • tizenkilencszeres magyar bajnok:
    • egyes, 500 m: 1959, 1960
    • egyes, 1000 m: 1952, 1958, 1959, 1960
    • egyes, 10 000 m: 1953, 1955, 1958, 1959, 1960, 1961
    • 4 × 500 m váltó: 1957, 1958, 1959, 1960, 1961, 1964

Edzői pályafutása[szerkesztés]

1963-ban a Testnevelési Főiskolán kajak–kenu mesteredzői, 1968-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogi oklevelet szerzett. 1962-től 1970-ig a Sporthajóépítő Vállalat igazgatója és csónaktervezője, 1970-től 1977-ig hajóépítő kisiparos volt. 1960-ban a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) tagjának nevezték ki.[1] 1963 decemberétől a Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagja lett.[2] 1955-től 1970-ig a Városi Tanács SK, a Budapesti Petőfi, illetve a Budapest SE, majd 1971-től 1977-ig a Budapesti Honvéd edzője volt. 1977-től a magyar kajak–kenu válogatott szövetségi kapitányává nevezték ki. Irányítása alatt Magyarország a sportág síkvízi szakágában a világ egyik legeredményesebb nemzete lett. Az 1988. évi szöuli olimpia után nyugalomba vonult. Nyugdíjasként az iráni és a kanadai kajak–kenu válogatott szaktanácsadója, illetve a magyar maratoni kajak–kenuzás instruktora volt. 1992-ben pályázott a Magyar kajak-kenu Szövetség elnöki posztjára. Ekkor alelnök lett (1992–1997).

Családja[szerkesztés]

Első felesége Szabó Ágnes Európa-bajnoki ezüstérmes kosárlabdázó volt.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Magyar testnevelési és Sport Tanács kinevezései. Népsport, (1960. feb. 11.)
  2. A Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagjai. Népsport, (1963. dec. 15.)
  3. Kiváló és érdemes sportolók lettek a maconi kajak és kenu-világbajnokságon világraszóló sikert aratott magyar versenyzők. Népsport, (1954. okt. 3.)
  4. Kik lettek újabban érdemes sportolók? Népsport, (1955. márc. 25.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]