Papucsvirág

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Papucsvirág
Calceolaria bilatata virágai (aarhusi botanikus kert)
Calceolaria bilatata virágai (aarhusi botanikus kert)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Calceolariaceae
Nemzetség: Calceolaria
L.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Papucsvirág témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Papucsvirág témájú kategóriát.

Kétvirágú papucsvirág (Calceolaria biflora)
Cserjés papucsvirág (Calceolaria integrifolia)
Egyvirágú papucsvirág (Calceolaria uniflora)

A papucsvirág (Calceolaria) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjének Calceolariaceae családjába tartozó növénynemzetség, melynek egyes tagjait Magyarországon is dísznövényként tartják üvegházakban vagy lakásokban elsősorban virágaikért, melyek jellegzetesen papucs formájúak, élénk alapszínűek, és sokszor az alapszíntől elütő színnel foltosak, mintásak. A szobanövényként tartott papucsvirágok gyakran egyévesek.

Előfordulása[szerkesztés]

A nemzetség legtöbb faja a dél- és közép-amerikai Kordillerákban őshonos: többségük az Andokban él Peru és Chile területén, ettől délre Patagóniáig, illetve északra Közép-Mexikóig fajszámuk kevesebb. Néhány papucsvirágfaj azonban Ecuador, Peru és Chile tengerparti területein, továbbá Délkelet-Brazíliában is megtalálható.

Megjelenése[szerkesztés]

A papucsvirágok között egyéves, kétéves növények, illetve többéves évelő örökzöldek, lágyszárúak, félcserjék, ritkábban kapaszkodó-, illetve kúszónövények is előfordulnak. Leveleik világoszöld színűek, s mivel szőrösek, érdes tapintásúak. Virágaik kétajkúak: míg a felső virágajak kisebb és csuklyaszerű, addig a három sziromlevélből képződött alsó virágajak jóval nagyobb és csuporszerűen visszahajlik, s egy zárt papucs lábfeji részéhez hasonlít. Ez a virág, akárcsak az egyszikűek közé tartozó Boldogasszony papucsa virága, tartálycsapda, amely a megporzást segíti elő: A rovarok ugyanis könnyen beleesnek, amikor rászállnak a virágra, s csak úgy tudnak kijutni belőle, ha közben érintik a portokokat és a bibét. A papucsvirágok virágai leggyakrabban sárga, narancssárga, piros vagy bíbor színűek.

A legtöbb papucsvirágfaj fény- és melegigényes, a talajok közül pedig a nedves, humuszban kellően gazdag és hűvösebb típusokat kedvelik. Habár magról jól csíráznak, termesztésben könnyebb csúcsdugványról szaporítani őket. A cserje termetű papucsvirágok együttese metszés nélkül néhány év alatt bozóttá alakul.

Rendszertani helye[szerkesztés]

A nemzetséget korábban a tátogatófélék (Scrophulariaceae) családjába sorolták,[1][2][3] amíg a családról ki nem derült, hogy polifiletikus. Az APG II-rendszer a polifiletikusság megszüntetése során a papucsvirág nemzetséget kivette a tátogatófélék közül, s ugyancsak az ajakosvirágúak rendjén belül, de külön családba (Calceolariaceae) sorolta[4] a Jovellana és a Porodittia nemzetségekkel együtt. Ezt az állapotot az APG III-rendszer is megtartotta.[5]

Fajok[szerkesztés]

Az alábbi névlista a The Plant List 1.1 verziójú adatbázisában szereplő érvényes és elfogadott papucsvirág-fajneveket és -hibridneveket tartalmazza:[6]

A korábban önálló Calceolaria darwinii fajt, melyet magyarul Darwin-papucsvirágnak neveztek, az adatbázis a Calceolaria uniflora (egyvirágú papucsvirág) fajjal azonosítja.[7]

Hibridek[szerkesztés]

A Calceolaria × fruticohybrida és a Calceolaria × herbeohybrida növénynevek státusza az adatbázisban megoldatlan, azaz önállóságuk még vitatott. Mindkettejüket magyarul tarka papucsvirág[3] vagy kerti papucsvirág[3] néven is ismerik.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 511. o. ISBN 963-9257-11-7  
  2. papucsvirág. In Britannica hungarica világenciklopédia 14: Ochino–pleokroizmus. Alapító főszerkesztő és kiadó: Halász György (†). Főszerkesztő:Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 1998. 449. o. ISBN 963-7815-94-5  
  3. a b c d e f g h i Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 1999. 201., 202., 319., 320. o. ISBN 963 9121 22 3  
  4. Angiosperm Phylogeny Group: An update of the Angiosperm Phylogeny Group classification for the orders and families of flowering plants: APG II. Botanical Journal of the Linnean Society, CXLI. évf. 141. sz. (2003) 399–436. o. Hozzáférés: 2015. aug. 9.
  5. Angiosperm Phylogeny Group: An update of the Angiosperm Phylogeny Group classification for the orders and families of flowering plants: APG III. Botanical Journal of the Linnean Society, CLXI. évf. 2. sz. (2009) 105–121. o. Hozzáférés: 2015. aug. 9.
  6. A(z) „Calceolaria” adatlapja a The Plant List adatbázisában. The Plant List, Version 1.1. Royal Botanic Gardens, Kew és Missouri Botanical Garden, 2013. szeptember. (Hozzáférés: 2015. augusztus 9.)
  7. A(z) „Calceolaria darwinii Benth.” adatlapja a The Plant List adatbázisában. The Plant List, Version 1.1. Royal Botanic Gardens, Kew és Missouri Botanical Garden, 2013. szeptember. (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)

Források[szerkesztés]

  • Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 511. o. ISBN 963-9257-11-7  
  • papucsvirág. In Britannica hungarica világenciklopédia 14: Ochino–pleokroizmus. Alapító főszerkesztő és kiadó: Halász György (†). Főszerkesztő:Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 1998. 449. o. ISBN 963-7815-94-5  
  • Dr. Siegfried Danert, Dr. Peter Hanelt, Dr. Johannes Helm, Dr. Joachim Kruse, Dr. Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Fordította:Dr. Horánszky András és Dr. Stohl Gábor. Szakmailag ellenőrizte: Dr. Simon Tibor. 1976 (első kiadás, ISBN 963 280 083 4), 1981 (második, változatlan kiadás, ISBN 963 281 004 X). Budapest: Gondolat Kiadó. 259. o.  
  • Calceolaria. In Flóra I. (A–K). Fordította: Algeier Wendy, Bacsó András, Gadó György Pál, Halász Júlia, Hegedűs Attila, Hegedűs Gyula, Kósa Géza, Molnárné Pap Edina, Sárosi Szilvia, Tart Teodóra, Udvardy László. Szakmai szempontból ellenőrizte: Kósa Géza. Budapest: Athenaeum 2000 Kiadó. 2006. 279–280. o. ISBN 963-9615-10-2  
  • Stephan Andersson: On the phylogeny of the genus Calceolaria (Caleceolariaceae) as inferred from ITS and plastid matK sequences. Taxon, LV. évf. 1. sz. (2006) 125–137. o. Hozzáférés: 2015. aug. 9. (csak az „Abstract” és az „Introduction” c. rész eleje)