Palatális, zöngés réshang

A palatális, zöngés réshang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a ʝ (áthúzott szárú j) jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig j\. Koartikuláció során a természetes magyar beszédben is előfordul a /j/ hang allofónjaként, pl. a dobj be kifejezésben,^[1] illetve a gy (palatális, zöngés zárhang) elnyújtott ejtésével is közelíthető.

A zöngés palatális réshang igen ritka hang: a UCLA Phonological Segment Inventory Database (a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem adatbázisa az egyes nyelvek fonológiai szegmenseiről) által eredetileg felmért 317 nyelv közül mindössze hétben fordul elő.^[forrás?] Csupán három nyelvben (komi, margi és a Belgiumban használt standard holland^[2]) fordul elő ez a hang a zöngétlen megfelelőjével együtt.

Jellemzői

A palatális, zöngés réshang jellemzői:

Képzésmódja réshang, vagyis létrehozásakor a légáramlat egy szűk csatornába (résbe) terelődik a képzéshelyen, s ott légörvényt kelt.
Képzéshelye palatális, vagyis a nyelv középső vagy hátsó részét a kemény szájpadláshoz illesztve jön létre.
Zöngésségi típusa zöngés, így a képzése során rezegnek a hangszalagok.
Orális mássalhangzó, azaz a levegő a szájon át tudja elhagyni a beszédképző szerveket.
Centrális mássalhangzó, tehát a légáram a nyelv közepénél halad át, nem pedig a szélénél.
Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.

Nyelv		Szó	IPA	Jelentés	Jegyzet
fríz		hja	[ʝa]	’ő’ (nőnem) / ’ők’	Főként a fríz régebbi, „előkelőbb” változataiban használatos. Elterjedt megfelelője a „sy”.
görög^[3]		γεια	[ʝa]	’szia’	L. újgörög hangtan
holland		goed	[ʝut] (segítség·infó)	’jó’	A déli holland nyelvjárásokban jellemző, ideértve Belgium egész holland ajkú részét.^[4] L. holland hangtan
kabil		cceǥ	[ʃʃəʝ]	’csúszni’
magyar^[1]		dobj be	[dobʝ bɛ]	’dobj be’	A /j/ allofónja, l. magyar hangtan.
pastu	wardak nyelvjárás^[5]	موږ	[muʝ]	’mi’
skót gael nyelv^[6]		dhiubh	[ˈʝu]	’közülük’
spanyol^[7]		sayo	[ˈsaʝo̞]	’köpeny’	Gyakran inkább közelítőhang. Egyes nyelvjárásokban <ll> is jelölheti. L. spanyol hangtan
svéd^[8]		jord	[ʝuːɖ] (segítség·infó)	’talaj’	L. svéd hangtan

↑ ^a ^b Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris, Bp. 2004, 77. és 130. o.
↑ Jo Verhoeven, Belgian Standard Dutch, Journal of the International Phonetic Association (2005), 35:2:243-247 Cambridge University Press [1] Archiválva 2011. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
↑ Nicolaidis (2003:?)
↑ Pieter van Reenen; Nanette Huijs: De harde en de zachte g, de spelling gh versus g voor voorklinker in het veertiende-eeuwse Middelnederlands.. Taal en Tongval, 52(Thema nr.), 159-181, 2000. (Hozzáférés: 2009. május 4.)
↑ Michael M.T. Henderson, Four Varieties of Pashto
↑ Oftedal, M. (1956) The Gaelic of Leurbost. Oslo. Norsk Tidskrift for Sprogvidenskap.
↑ Martínez-Celdrán, Fernández-Planas & Carrera-Sabaté (2003:255)
↑ Engstrand (1999:140)

Engstrand, Olle. Swedish, Handbook of the International Phonetic Association: A Guide to the usage of the International Phonetic Alphabet.. Cambridge University Press, 140–142. o. (1999). ISBN 0-521-63751-1
Martínez-Celdrán, Eugenio; Fernández-Planas, Ana Ma. & Carrera-Sabaté, Josefina (2003), "Castilian Spanish", Journal of the International Phonetic Association 33 (2): 255–259
Nicolaidis, Katerina (2003), "An electropalatographic study of palatals in Greek", in D. Theophanopoulou-Kontou, Current trends in Greek Linguistics (in Greek), Athens: Patakis, pp. 108–127


Sablon:Mássalhangzó m v sz Az IPA pulmonikus mássalhangzóinak táblázata kép • hang
Hely →	Labiális				Koronális								Dorzális						Radikális				Glottális
↓ Mód	Bilabiális		Labio-dentális		Dentális		Alveoláris		Posztalv.		Retroflex		Palatális		Veláris		Uvuláris		Faringális		Epiglot-tális		Laring./glottális
Nazális		m		ɱ		n̪		n				ɳ		ɲ		ŋ		ɴ
Zárhang	p	b	p̪	b̪	t̪	d̪	t	d			ʈ	ɖ	c	ɟ	k	ɡ	q	ɢ			ʡ		ʔ
Réshang	ɸ	β	f	v	θ	ð	s	z	ʃ	ʒ	ʂ	ʐ	ç	ʝ	x	ɣ	χ	ʁ	ħ	ʕ	ʜ	ʢ	h	ɦ
Közelítőhang				ʋ				ɹ				ɻ		j		ɰ
Pergőhang		ʙ						r				• *						ʀ				я *
Legyintőhang		ⱱ̟		ⱱ				ɾ				ɽ						ɢ̆				ʡ̯
Laterális réshang							ɬ	ɮ			ɭ˔̊		ʎ̥˔		ʟ̝̊
Lat. közelítőhang								l				ɭ		ʎ		ʟ
Lat. legyintőhang								ɺ				ɺ̢ *		ʎ̯

**Affrikáták (zár-rés hangok)**
p̪f	b̪v	ts	dz	tʃ	dʒ	tɕ	dʑ	ʈʂ	ɖʐ
t̪θ	d̪ð	tɬ	dɮ	cç	ɟʝ	kx	ɡɣ	qχ	ɢʁ

A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség]

A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent.

Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik.

Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő.

* A jel nincs definiálva az IPA-ban.