Ondol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pekcse-kori ondolmaradványok
Hagyományos koreai konyha felépítése: agungi (tűzszekrény) és puttumak (부뚜막; tűzhely)
Kémény

Az ondol (hangul: 온돌handzsa: 溫突/溫堗?) vagy kudul (hangul: 구들latin betűkkelgudeul?)[1] hagyományos koreai padlófűtés, mely fatüzelésből származó közvetlen hőátadással, kürtők (avagy füstcsövek) segítségével, alulról melegíti a hanok kőpadlóját.[2][3] Modern szóhasználatban bármilyen típusú padlófűtést is jelölnek vele; a modern ondolrendszerek általában vízmelegítésesek.[4][5] Az ondol hasonlít a Kína északi részein használatos kanghoz, valamint a Mongóliában alkalmazott padlófűtéshez, azonban mindkettő csupán a szoba egy részét (jellemzően a hálórészt) fűti, egyedül az ondol fűti a teljes házat.[6]

Etimológiája[szerkesztés]

A kudul koreai kifejezés. Szon Dzsinthe (손진태) néprajzkutató szerint a szó a kuun tol (구운 돌), „felforrósított kő” kifejezésből származik, majd fokozatosan egyszerűsödött az ejtése, a kudol (구돌), illetve kudul (구둘) alakból lett végül kudul (구들).[1] Az ondol sino-koreai szó, melyet a 19. században kezdtek alkalmazni írásos szövegekben. Más neveken is utalnak rá, úgy mint csanggeng (장갱, 長坑), hvageng (화갱, 火坑), nandol (난돌, 暖突) vagy jondol (연돌, 烟突).[1][7]

Története[szerkesztés]

A 10. században keletkezett Tang régi könyve (Csiu Tang-su) említi először, hogy a koreaiak (kogurjóiak) földbe vájt járaton keresztül melegednek télen. Silláról is vannak feljegyzések, miszerint padlófűtést használtak. Az észak-koreai Unggi (웅기) területén feltárt prehisztorikus lakóhelyen már találtak arra utaló jeleket, hogy ondolhoz hasonló fűtést alkalmaztak.[7] Az eredeti ondol csupán a szoba egyes részeit fűtötte, a teljes szobát fűteni képes rendszert csak a 13. század közepén kezdték el használni Korjóban.[6]

Működése[szerkesztés]

A szobákat télen úgy látták el fűtéssel, hogy a konyhában fával begyújtottak az agungiba (아궁이), azaz a tűzszekrénybe. A sárral tapasztatott kőpadló alatt horizontálisan húzódó füstjáratok segítségével a forró füst átáramlik a ház alatt, felmelegítve a padlót. Ezek a járatok összekötik a tűzszekrényt a ház másik végében található kéménnyel. A rendszer sikeresen szétválasztja a lángokat a füsttől, ezzel csökkentve a tűzveszély lehetőségét, és a kialakítása is biztosítja, hogy a füst elég ideig áramoljon a ház alatt ahhoz, hogy rendesen felmelegítse a padlót. A füst egyúttal fertőtlenítőként is szolgált, a hanok faházakat megvédte a gombáktól, baktériumoktól és rovaroktól.[3]

A konyhát valamivel lentebb építették ki, mint a fűteni kívánt szobákat, így indítva el a füst keringetését a padló alatt. A konyhában annyi tűzszekrényt helyeztek el, amennyi szoba körülvette. Rendszer sajátossága, hogy a tűzszekrények hagyományos tűzhelyként is funkcionáltak, azaz egyszerre fűtötte a házat és főzte az ételt. Az ondol hatékony fűtőrendszernek bizonyult, egyetlen tüzeléssel kemény fagyban is három napig lehetett melegen tartani a padlót. Mivel az ondol használatakor a padló melegebb, mint a szoba levegője, a koreaiak szinte mindent a padlón ülve csináltak: itt étkeztek és itt is aludtak.[5]

Az ondol előnyei közé tartozik, hogy szemben például a nyugati kultúrákban használatos kályhákkal vagy kandallókkal, jóval hatékonyabb, kisebb a hőveszteség, kevesebb fűtőanyaggal tovább melegen lehet tartani a padlót, egy befűtéssel akár napokig is. A rendszer, ha jól van kiépítve, nem igényel rendszeres karbantartást és viszonylag kis hibafaktorral működik. Hátránya azonban, hogy a hatékonyság maximalizálásához a szobát állandóan zártan kell tartani, nem lehet szabályozni a hőmérsékletet és a szoba teljes levegőjét nem képes felmelegíteni, emiatt a levegő jóval hűvösebb a padló hőmérsékletéénél, ami egészségügyi kockázatot jelenthet.[7][6]

Az ondol működése

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Empas
  2. Ondol. Lexico.com. (Hozzáférés: 2019. szeptember 21.)
  3. a b Gwangju News
  4. 온돌 (koreai és angol nyelven). Naver Dictionary. (Hozzáférés: 2019. szeptember 21.)
  5. a b Far Infra
  6. a b c Antiquealive
  7. a b c Doopedia

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]