Oláhciklény

	Oláhciklény (Spitzzicken)
	Oláhciklény főutcája.
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	Vasvörösvár része
Járás	Vasvörösvár
Polgármester	Josef Halper (SPÖ)
Irányítószám	7501
Forgalmi rendszám	OW
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 16′ 53″, k. h. 16° 16′ 51″47.281522°N 16.280825°EKoordináták: é. sz. 47° 16′ 53″, k. h. 16° 16′ 51″47.281522°N 16.280825°E
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. április 12.) ezen a változaton alapul.

Ez a szócikk Oláhciklényről szól. Hasonló címmel lásd még: Németciklény.

Oláhciklény (németül: Spitzzicken, horvátul: Hrvatski Cikljin, a gradišćei nyelv régebbi alakjában Horvatski Ciklin és Hervatski Ciklin alakokat fedezhetünk fel) Vasvörösvár településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Fekvése

Felsőőrtől 5 km-re keletre fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban is állt település. A mai települést a 16. század közepén alapították, 1567-ben "Wy Zeck" alakban említik először. Német nevét 1586-ban említik először. 1614-ben "Olah-Cziklin" néven szerepel egy oklevélben. Nevének előtagját első lakóiról kapta, később a településen a horvátok kerültek többségbe. Egy 1744-ből származó oklevél szerint lakói nemesek voltak. A falu első fakápolnáját 1686-ban építették, János evangélista tiszteletére volt szentelve. Mai temploma 1821-ben épült.

Vályi András szerint " Oláh Cziklin. Vollendorf. Horvát, és elegyes falu Vas Vármegyében, földes Urai a’ Czisztertziták, lakosai katolikusok, fekszik N. Falva mellett, ’s lakosai marhákkal is kereskednek. Határja középszerű, legelője jó, második Osztálybéli."^[1]

Fényes Elek szerint " Oláh-Cziklin, (Spicz), német falu, Vas vmgyében, szinte gróf Erdődy Györgyé, 343 kath. lak."^[2]

Vas vármegye monográfiája szerint " Oláh-Cziklin. Házszám 56, lélekszám 462. Lakosai horvátajkúak, vallásuk r. katholikus. Postája és távírója Vörösvár. Birtokosok az Erdődyek."^[3]

1910-ben 373, túlnyomóan horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben közigazgatásilag Vasvörösvárhoz csatolták. Lakóinak többsége ma is horvát nemzetiségű.

Nevezetességei

Szent Borbála tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1821-ben épült, 2002-ben renoválták.

További információk

Jegyzetek

↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[3] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

[1]

[2]

[3]