Nemo kapitány (szereplő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nemo
Nemo kapitány meghódítja a Dél-sarkot Jules Verne Nemo kapitány regényében. A képet Édouard Riou készítette
Nemo kapitány meghódítja a Dél-sarkot Jules Verne Nemo kapitány regényében. A képet Édouard Riou készítette

Alternatív név Dakkar hercege
Származási hely Bundelkhand
Nemzet Indiai
Beszélt nyelv angol, francia, német, latin
Felmenők apja Bundelkund rádzsája
Utód két gyerek

Első megjelenés Nemo kapitány
Alkotó Jules Verne
Kiadó Pierre-Jules Hetzel és fia

Nemo kapitány Jules Verne francia író egyik leghíresebb hőse. Ő és hajója, a Nautilus a Nemo kapitány (1870) c. regényben jelenik meg először, és A rejtelmes sziget (1875) c. regényben hal meg. Nemo kapitány kitalált, fiktív hős.

Nemo kapitány alakja, ahogy hajója, a Nautilus is, önálló életre kelt a regény megszületése óta, jóval többen hallottak róla, ismerik, mint ahányan Verne regényeit olvasták. Ez, ahogy a számos feldolgozás is, annak köszönhető, hogy a Verne megalkotta alak számos vonzó tulajdonsággal rendelkezik: gazdag, a maga ura, rejtélyes múltú, technikai lángész.

Élete[szerkesztés]

A rejtelmes sziget regényben maga Nemo meséli el életét[1], a következő összefoglaló az elmondottak rövidített változata. Verne az angolokkal szemben érzett minden ellenszenve megtestesül Nemóban, az önéletrajz erősen érzelemtől átitatott. Verne egyre inkább elítélte az angolok gyarmati tevékenységét, ugyanakkor a francia gyarmatosítást helyesnek vélte.

Nemo kapitány 1819-ben született Indiában. A független Bundelkund tartomány rádzsájának fia és Tippu Szahibnak, India szabadságharcos hősének unokaöccse volt, születésétől Dakkar hercege.[2] Tippu Szahib korának kiemelkedő uralkodója volt.[3] Bundelkund és Maiszúr 1800 kilométerre van egymástól.

1829-ben, tízéves korában atyja Európába küldte, hogy ott magas fokú oktatásban részesüljön. Abban bízott, hogy fia egyszer majd egyenlő fegyverekkel kelhessen harcra hazája elnyomói ellen. A kitűnő adottságokkal fölruházott, nagyszívű, erős egyéniségű, fényes szellemi képességű Dakkar herceg tízéves korától harmincéves koráig tartózkodott külföldön, és sokoldalú, alapos műveltséget szerzett a különféle tudományágakban, az irodalomban és művészetekben. Dakkar herceg beutazta egész Európát.

Dakkar herceg Európa udvari köreiben szerezte tapasztalatait, de hindu maradt a szívében, hindu bosszúvágyában, hindu maradt abban a reménységében, hogy egy napon még kivívhatja hazája szabadságát, - kiűzheti a hódítókat, és megteremtheti a független Indiát. A herceg olyan uralkodónak a sarja volt, aki csak kényszerből, forma szerint vetette alá magát az Egyesült Királyság fennhatóságának, és Tippu Szahib családjából származván, a megtorlás és bosszú szellemében nevelkedett, szerette szülőföldjét.

Dakkar herceg 1849-ben tért vissza Bundelkundba. Előkelő indus leányt vett nőül, két gyermekük született.

1857-ben kitört a szipojlázadás. Dakkar herceg szervezte meg a fölkelést. Tehetségét és vagyonát az ügy szolgálatába állította. Az első sorokban küzdött, tízszer is megsebesült vagy húsz ütközetben. Az angolok vérdíjat tűztek ki a fejére. Apja, anyja, felesége, gyermekei életüket vesztették az angolokkal vívott küzdelemben. A szipojok lázadását leverték, országa az angol birodalom közvetlen uralma alá került.

Jerünk vissza a szobámba!... Nemo kapitány (j)[4]

Dakkar hercege visszavonult, maga köré gyűjtötte húsz-egynéhány leghívebb bajtársát, s egy napon valamennyien eltűntek Indiából. A Csendes-óceán egyik elhagyatott szigetén hajókészítő műhelyt építtetett, és ott tengeralattjárót állított össze saját tervei szerint. Dakkar minden kapcsolatot meg akart szakítani a világgal, tengeralattjáróját Nautilusnak nevezte el, önmagát pedig Nemo kapitánynak, és eltűnt a tenger mélyén.

A kapitány jó néhány esztendőn át járta a világtengereket, az Északi-sarktól a Déli-sarkig. A Vigo-öbölben 1702-ben milliós értékeket szállító spanyol gályák süllyedtek el[5], s e hajdan tengerbe veszett drágaságok most kincsek kimeríthetetlen bányájaként szolgáltak Nemo kapitánynak, aki zsákmányát a szabadságukért küzdő népek - mint például a krétaiak[6] - érdekében használta föl, mindig névtelenül.

1866. november 6-án három férfit sodródott a hajójára, amikor Abraham Lincoln egyesült államokbeli hadihajó a Nautilus üldözése közben összeütközött a tengeralattjáróval. A férfiak a hajón szinte szabadon mozoghattak, de Nemo megtagadta, hogy elengedje őket. Húszezer mérföldes[7] tenger alatti utazás során[8] hét hónapon át bámulhatta a szemük elé táruló csodákat. A a három férfinak 1867. június 22-én sikerült megszöknie. Verne Nemo kapitány regényében egyikük, a tudós Pierre Aronnax az elbeszélő.

Nemo kapitány ezután még hosszú éveken át folytatta a tengerek alatti vándoréletet. Bajtársai azonban sorra meghaltak, a Nautilus elnéptelenedett, Nemo kapitány magára maradt. 1879-ben Nemo kapitány már hatvanéves volt. Nautilusát azonban egyedül is bekormányozta a Lincoln-sziget egyik, csak vízalatt megközelíthető öblébe.

1885-ben, hat éve már, hogy ebben a barlangban él a kapitány. Ekkor, 1865-ben, látja a Richmond ostromából menekülő Cyrus Smithék léggömbjének lezuhanását a Lincoln-szigeten. Az évszámok hibája Verne hibája.

A következő négy évben Nemo rejtőzködve segíti a telepeseket. Amikor halála közeledtét érzi, magához hívja őket. Arra kéri a hajótörötteket, hogy zárják le és süllyesszék el a Nautilust, a sírját. Mielőtt ezt megtennék a telepesek, Nemo figyelmezteti Smitht, hogy a sziget vulkánja kitörni készül. A vulkán 1869-ben ki is tör, elpusztítja a szigetet, megsemmisíti a Nautilust, csak egy, az óceánból kiemelkedő szikla marad a helyén. Smithék szerencsésen megmenekülnek.

Verne A gőzház regényének egyik cselekmény-szála az említett szipoj lázadás. Az ott szereplő Nana Sahib (1824–1857 eltűnt) valós történelmi személy volt, aki Nana Govind Dhondu Pant néven született és az 1857-es felkelésnek volt a vezetője. Nana Sahibnak nyoma veszett, hivatalosan soha nem azonosították holttestét. Nincs semmi bizonyíték arra, hogy Dakkar hercege Nana Sahib lenne, a valódi és kitalált személyek életútja nem találkozik, kivéve a valóban megtörtént szipojlázadást.

A Nemo név eredete[szerkesztés]

Nemo kapitány tanult ember, aki valódi identitását az Odüsszeiában található Odüsszeusz és az egyszemű küklopsz, Polüphémosz összecsapására való utalás mögé rejti.[9] A Nemo jelentése: Senki.

„Mikor este megint hazatért a Küklópsz, s megint két embert evett meg vacsorára, Odüsszeusz részegítő borából kínálta. Ízlett a Küklópsznak, s aztán a nevét kérdezte, hogy vendégajándékkal tisztelje meg a borért. Odüsszeusz háromszor is töltött, s mikor már lerészegedett tőle a Küklópsz, így szólt hozzá:

- Küklópsz, a nevemet kérded? Hát én megmondom neked, csak te is add meg az ajándékot, amit ígértél. Senkise az én nevem.

Azt felelte a Küklópsz jó kedvvel:

- Senkise, utoljára foglak megenni a társaid közül, a többit mind előbb, íme ez az ajándékom.

Akkor már elvágódott hosszában, és részegen aludt. Odüsszeusz megtüzesítette az előkészített gerenda végét, társai tartották, s Odüsszeusz megforgatta az izzó fát a Küklópsz egyetlen kerek szemében. Csak úgy sistergett a gőz a Küklópsz szemöldöke alatt. Szörnyű fájdalmában irtózatosan ordított. Meghallották a többi Küklópszok, mindenfelől egybesereglettek, s bekiáltottak jajgató társukhoz:

- Mi bajod Polüphémosz, hogy ennyire ordítasz, és éjnek idején álmunkból is fölversz?

- Senkise bánt engem, Senkise bánt engem, ő öl meg a cselével - hallatszott a barlangból Polüphémosz válasza. S feleltek társai:

- Hát ha senki se bánt, hanem magad vagy, ne ordíts - s avval odébbálltak. Odüsszeusz pedig örült, hogy sikerült a csalafintasága.”

– Odüsszeusz kalandjai - Küklopsz[10]

Nemo leírása[szerkesztés]

... büszke tartású feje, hidegen csillogó, fekete szeme nagy önbizalomra, nyugodt mozdulatai hidegvérre, kemény, összevont szemöldöke erélyre, bátorságra vallott. S még hozzátenném: az ismeretlen férfi büszke ember benyomását tette rám. Kemény, nyugodt tekintetéből értelem és tisztaság sugárzott, s az egész ember, arckifejezése, taglejtése őszintének tűnt.[11]

Termete magas, homloka domború, orra egyenes, szája határozott vonalú; gyönyörű, egészséges a fogsora, hosszú, keskeny keze roppant kifejező. Arcának volt egy feltűnő jellegzetessége: szemei kissé távol állottak egymástól, s így a látóhatár negyedrészét egyetlen pillantással áttekinthette. Ehhez a különös adottsághoz bámulatos éleslátás járult. S milyen volt a tekintete! Ha rászegezte valamire a tekintetét, szemöldökét összevonta, összehúzott szemhéja teljesen körülvette a szembogarát, s akkor nézett, nézett, s szeme felnagyította a távolság által kicsinyre zsugorodott tárgyakat! S hogy bele tudott nézni az ember lelkébe! Hogy hatolt bele ez a tekintet a sötét tengervízbe, mi mindent látott meg az óceán fenekén!... A két idegen lábán erős, vízhatlan fókabőr csizma volt. Öltözetük valami különös szövetből készült, laza, bő szabása teljesen szabad mozgást engedett.[11]

Uraim, én franciául, angolul, németül és latinul is beszélek.[12]

Nemo magáról[szerkesztés]

Kezében szextanssal teljes pontossággal felvette a helyzetet.[4]
  • Szeretem a tengert! A tenger a mindenség! A föld felületének héttizedét tenger borítja. A tenger felett tiszta és éltető a szél. A tenger végtelen magányában az ember soha sincs egyedül, mert milliónyi élet rezdülését érzi maga körül. A tenger a lét csodálatos, kiapadhatatlan gazdagságát hordja méhében: csupa mozgás és szeretet. Az élő végtelenség, ahogyan az önök nagy költője mondotta. ... A tengerben van a természet hatalmas nagy élettani tartaléka. Földünk, hogy úgy mondjam, a tengerből keletkezett, s ki tudja, talán ott is végződik az élete! Mélyén tökéletes nyugalom honol. A zsarnokok a tengert nem hajthatják uralmuk alá. Felszínén ma még folytathatják jogellenes üzelmeiket, háborúskodhatnak, felfalhatják egymást, kihurcolhatják a víz színére a föld minden borzalmát. De harminc lábbal a tenger színe alatt hatalmuk véget ér, befolyásuk semmivé lesz, erejük összeomlik! Ó, professzor úr, a tenger ölén érdemes csak élni! A tenger ölén van csak igazi függetlenség! A tengerfenéken nincsenek urak és hatalmasok! A tenger alatt én szabad vagyok![12]
  • Én nem számítom magam azok közé, akiket ön művelt embereknek nevez, professzor úr! - tiltakozott élénken a parancsnok. - Én szakítottam az egész társadalommal, mégpedig olyan okokból, amelyek egyes-egyedül énreám tartoznak. Én nem vetem alá magam a társadalmi szabályoknak, és felhívom önt, hogy azokra előttem soha ne is hivatkozzék.[12]
  • Nemo kapitány állításával ellentétben nem közömbös sem az egyén, sem a közösség sorsa iránt. Egy epizódban Nemo megment egy cápai támadástól egy kelet-indiai gyöngybúvárat. De mit gondolhatott akkor a szegény halász, midőn a kapitány ruhája zsebéből kihúzott egy zacskó gyöngyöt, s a halász kezébe nyomta? A szegény ceyloni indus reszkető kézzel vette el a vízi ember nagylelkű ajándékát.[13] Nemo meg is indokolja cselekedetét: Az az indus, professzor úr, az elnyomottak országából való, s én az elnyomottak oldalán állok. Minden elnyomott a testvérem volt, s az is marad, az utolsó leheletemig![13]

Nemo kapitány képeken[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A rejtelmes sziget  Harmadik rész. XVI. fejezet
  2. A rejtelmes sziget  Harmadik rész. XVI. fejezet
  3. Az angol szócikk bevezetője: Tipu Sultan (1750. november 20. - 1799. május 4.), más néven Tipu Sahab vagy Mysore/Maiszúr tigrise, a Dél-indiai Maiszúri Királyság uralkodója volt és a rakétatüzérség úttörője. Uralkodása alatt számos adminisztratív újítást vezetett be, köztük új pénzverési rendszert és naptárat, valamint elindította a maiszúri selyemipar növekedését. Fejlesztette a maiszúri rakétákat, és irányította a Fathul Mujahidin katonai kézikönyv elkészítését. Rakétákat használt a brit erők és szövetségeseik előretörése ellen az angol-maiszúri háborúk idején, ideértve a Polliluri-csatát és a Seringapatam ostromát is. Emellett ambiciózus gazdaságfejlesztési programba kezdett, amely Maiszúrt meghatározó gazdasági hatalommá tette, a világ egyik legmagasabb reálbérével és életszínvonalával a század végén. A Maiszúri Királyság szócikkben az uralkodási ideje 1796-1799, ami erősen ellentmond a tartalomban jóval gazdagabb angol szócikk Tipu Sultan (10 December 1782 – 4 May 1799) dátumnak, vélhetően az utóbbi a valós.
  4. a b c d e f g h i j k l m n A kép a Húszezer mérföld a tenger alatt első francia illusztrált kiadásból való, amelyet Alphonse de Neuville és Édouard Riou készített. A képaláírások a Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. (194?) hatodik képes kiadásából származnak betűhűen. Nemo helye a képen utólag hozzáírva.
  5. Nemo kapitány  Második rész. VIII. fejezet. A Spanyol örökösödési háború egyik epizódja volt az 1702-es hajó csata a Vigo-öbölben, ahol az arannyal és ezüsttel megrakott spanyol gályákat akartak a britek megszerezni. Nemo és emberei búvárruhában gyűjtik be a tengerfenékre süllyedt hajók kiszakadt raktereiben találhat aranyat, amit Fernando Cortez a leigázott őslakóktól elrabolt!'
  6. Nemo kapitány  Második rész. VIII. fejezet. Nemo támogatja a görög szabadságharcot. Verne külön regényt is szentelt a görög szabadságharcnak, ez A lángban álló szigettenger. Az 1866–1869-es nagy krétai forradalom három éves lázadás volt a török uralom ellen.
  7. A húszezer mérföld a régi francia mérföld. 1 francia mérföld (lieu) = 4 452 m illetve 1 francia tengeri mérföld = 5 564,9 m – esetén 89 040 illetve 111 280 kilométernek felel meg.
  8. A Nemo kapitány regény eredeti francia címe Húszezer mérföld a tenger alatt volt, magyarul Utazás a tenger alatt címmel is ismert a regény.
  9. Stephen Bertman (2017-2018). „Captain Nemo's Classical Pedigree” (angol nyelven). Verniana 10, 219-222. o.  
  10. Odüsszeusz kalandjai - Küklopsz. Sulinet. (Hozzáférés: 2020. november 4.)
  11. a b Nemo kapitány  Első rész. VIII. fejezet. Mobilis in mobili
  12. a b c Nemo kapitány  Első rész. X. fejezet. A tengerek vándora
  13. a b Nemo kapitány  Második rész. III. fejezet. A tízmilliós gyöngyszem
  14. Ushanti csata
  15. a b c d A kép a A rejtelmes sziget első francia illusztrált kiadásból való, a képet Jules Férat rajzolta és Charles Barbant metszette. A képaláírások a Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. (194?) hatodik képes kiadásából származnak betűhűen. Nemo helye a képen utólag hozzáírva.

Források[szerkesztés]

  • Nemo kapitány: Verne Gyula. Nemo kapitány. Budapest: Franklin (1875. június 16.) 
  • A rejtelmes sziget: Verne Gyula. A rejtelmes sziget. Budapest: Franklin (1895. június 16.) 
  • Hankiss János (1929. október). „Jules Verne. A tudomány a szépirodalomban”. Budapesti Szemle (623), 54–86. o. (Hozzáférés ideje: 2020. június 25.)  

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]