Naspolya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Naspolya
Közönséges naspolya levelei és termése
Közönséges naspolya levelei és termése
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Maloideae
Nemzetség: Naspolya (Mespilus)
Bosc ex Spach
Fajok
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Naspolya témájú kategóriát.

Naspolya augusztus idején
Naspolya szüret, szállításra, csomagolásra készen október végén
Naspolya hosszmetszetben
Naspolya, szállítható és a fogyasztható, kitűnően érett példányának keresztmetszetei

A naspolya (Mespilus) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, a rózsafélék (Rosaceae) családjának Maloideae alcsaládjába tartozó növénynemzetség. Mindössze két faj tartozik ide, a Mespilus germanica vagy közönséges naspolya, és a nemrégen felfedezett, a közönséges naspolyához igen közel álló Mespilus canescens, melyet fényespiros termése alapján lehet elkülöníteni. Nevének eredete kétséges, a latin mespila szó elolaszosodott nespula változatából származhat. Népies elnevezése lasponya, és a miszpolya.

A naspolya Közép-Ázsiából, a Kaukázus déli lejtőiről származó növény, a Fekete-tenger vidékén vadon is terem. Magyarországra valószínűleg olasz közvetítéssel került. Gyümölcse miatt, de díszfaként is termesztik.

Jellemzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

4-6 méter, ritkán 10 méter magas, kis termetű fa vagy tőről elágazó ágas bokor. Lombhullató. Koronája általában széles és alacsony, kevés, de erős, oldalra tartó, vörösesbarna vagy barna ággal. A korona később ellaposodik. A kéreg kezdetben sima, szürkésbarna, később mélyen repedezett, szögletes lapokban lepattogzó; a leváló kéreg helyén vörös vagy sárga foltok maradnak. Erős hajtásait kezdetben sűrű fehér szőr borítja, később tövisek jelenhetnek meg rajtuk.

Szórt állású levelei ágon ülők, alig nyelesek. Alakjuk hosszú-tojásdad vagy lándzsás, bőrszerűek. A rövid hegyes csúcsban végződő levél az alapnál lekerekített, ép vagy finoman fogazott, a mélyen besüllyedt levélerek miatt hullámos. Színén halvány sötétzöld, fonákján világosabb színű, nemezesen szőrös.

Május közepén nyíló virágai egyesével, néha párosával helyezkednek el, rövid nyélen, 5 fehér sziromlevéllel és a környező fiatal levelekkel közrefogva. Rengeteg porzólevele van, portoka sötétvörös. Öntermékeny. A 2–3 cm hosszú, kemény almatermés a vacokból fejlődik, jellemző rá a besüllyedt csúcs körül koronaszerűen kiálló öt csészelevél-maradvány. A termés halványan barnászöld, majd megbarnul, csak az erős fagy puhítja ehetőre. Magjai kemények. Melegigényes, ezért hazánktól északabbra már nem fordul elő.

Termesztése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A naspolya talajtípusokban nem válogat, de a tápdús, nyirkos talajt jobban szereti. Sovány, száraz területen feltétlenül öntözni kell. Melegkedvelő, a napos helyet kedveli, de félárnyékos helyen is megél. A téli hideget jól viseli. Virágai későn nyílnak, ezért a tavaszi fagyok ritkán károsítják. Gyökerei nem hatolnak mélyre. Öntermékeny virágai miatt egymagában is ültethető. A magról kelt, sarjból fejlődött csemete általában tövises, és kisméretű gyümölcsöt terem, ezért érdemesebb inkább oltványt ültetni. Az oltvány alanya galagonya, vagy valamilyen almaféle (alma, birsalma, vagy körte). A naspolya nem igényel sok gondoskodást, rendszeresen terem. Magas csersav tartalma a kártevőktől, és a betegségektől megóvja. Termőrügyei a vesszők csúcsán állnak, ezért a vesszőit nem szabad metszeni. Idősebb korában lombfakadás előtt ágai ritkíthatóak, de csak tőből vághatóak ki az ágai. A naspolyát október végén, november elején kell szüretelni. A gyümölcs frissen kemény, élvezhetetlen. Nedvességtől védve egy rétegben kell kiteríteni, hogy megérjen. A fagy nem tesz kárt benne. Decemberre a gyümölcsök lassan megpuhulnak, és kicsit megsötétednek. Karácsony táján válik élvezhetővé, amikor már kicsi a gyümölcsválaszték, akár a karácsonyfára is felkerülhet dísznek. A naspolya igen tápláló gyümölcs.

Kertészetekben előforduló változatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hollandi óriás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Holland származású gyümölcsfa. Nagyméretű gyümölcsei késő ősszel érnek be. Gyümölcsében a magok nagy méretűek. Héja vastag, könnyen berepedezik.

Nottingham[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angol származású, november elején érik be. Gyümölcse kisebb méretű, kerekded. Héjának színe sötétbarna, amely a napfényen bepirosodik. Levélzete kékeszöld, díszfának is ültetik.

Szentesi rózsa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Körte formájú gyümölccsel rendelkező bőtermő fajta. Október végén érik. Héja sárgásbarna. Lombja sötétzöld, díszfának is alkalmas.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A téli hónapok értékes növénye, mert gyümölcsének igen magas a C-vitamintartalma, érésének idején más hazai gyümölcs már ritkán található.

  • A naspolya gyümölcse utóérő, vagyis a fáról leszedve frissen nem fogyasztható. Ha a fáján hagyják, hogy egyszer vagy kétszer megcsípje a dér, akkor édesebb lesz. Előbb leszedve meglágyul, és akkor nyersen meg lehet enni.
  • Mint gyümölcs, lekvárt lehet főzni belőle
  • Gyümölcsének magas pektin tartalma miatt zselé főzhető belőle.
  • Szívós fája a faszobrászati, és a faipari célokra alkalmas
  • Levele és kérge nagy mennyiségű csersav tartalma miatt régebben cserzésre használták.
  • A népi gyógyászatban kérgének főzetét vérzések csillapítására alkalmazták.
  • Magvainak főzete vesekő elhajtásra alkalmas.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Természetkalauz – Bruno P. Kremer: Fák – Őshonos és betelepített fafajok Európában (M-Érték Kiadó Kft., 2006, ISBN 963 7304 80 0, korábbi kiadások: 1984, 1995)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]