Ugrás a tartalomhoz

Nagyenyedi börtön

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyenyedi börtön
TelepülésNagyenyed
CímAiud, Str. Morii, nr 7-9.
Építési adatok
Építés éve1857–1860
TervezőWágner Gyula[1]
Építési költség224 800 Ft
Hasznosítása
Felhasználási területbörtön
KezelőNational Administration of Penitentiaries (RO)
Elhelyezkedése
Nagyenyedi börtön (Románia)
Nagyenyedi börtön
Nagyenyedi börtön
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 18′ 49″, k. h. 23° 43′ 38″46.313473°N 23.727262°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 49″, k. h. 23° 43′ 38″46.313473°N 23.727262°E
Térkép
Nagyenyedi börtön weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyenyedi börtön témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A nagyenyedi börtön büntetés-végrehajtási intézet Romániában, a Fehér megyei Nagyenyeden. Hírhedtté az itt tartott politikai foglyok miatt vált, különösen a második világháború idején Ion Antonescu alatt, valamint a kommunista rendszerben.

Története

[szerkesztés]

A kezdetek

[szerkesztés]

A börtön első említése 1786-ból származik. 1839 és 1849 a nagyenyedi törvényszék börtöne volt. Miután 1849. januárban tűz károsította, 1857-ben új épület építését kezdték el, amelyet 1860-ban fejeztek be. Az épület a város északkeleti részén helyezkedett el, helyén korábban katonai laktanya és katonai kórház volt. Az építkezés költsége a környező telkek kisajátítását is beleértve 224 800 forintot tett ki. 1857-ben női fegyintézetet létesítettek; 1857-ben 72, 1858-ban 88, 1859-ben 103, 1860-ban 102, 1861-ben 90, 1862-ben 58, 1863-ban 55 női rabot őriztek itt. 1872. végén a női fegyintézet anyagi okok miatt megszűnt, és a női foglyokat Márianosztrára szállították át. Az épületet 1872-től járásbírósági fogháznak, majd fiókbörtönnek használták. Az 1878-as Csemegi-kódex előírásainak megfelelően munkatermeket létesítettek, 1880-tól kerületi börtönként működött. Az elkülönítésre szolgáló magánzárkát 1881–1882-ben toldották hozzá. Végül 1889 és 1892 között egy T alakú egységet építettek 312 cellával.[2][3][4]

1896-as adatok szerint a nagyenyedi létesítmény 43 hálóteremmel és 28 munkateremmel rendelkezett, és elméletileg (16m3/fővel számolva) 276 fő befogadására volt alkalmas, de 1896. december 31-én a fogvatartottak létszáma 675 fő volt. 1903-ban az elméleti befogadóképesség még mindig 276 fő volt, ekkor az év végi létszám 641 fő volt.[5]

A két világháború között és a második világháború idején

[szerkesztés]

1926–1943 között 143 kommunista aktivistát tartottak fogva a nagyenyedi börtönben. 1941-ben a legionárius felkelés(wd) leverése után a Vasgárda tagjait is ide zárták be. A legtöbb politikai fogoly a börtönben a második világháború alatt 1944-ben volt, amikor 851 politikai elítéltet és 6 gyanúsítottat tarttottak fogva.[6]

A kommunista rendszerben

[szerkesztés]

A máramarosszigeti, szamosújvári és Râmnicu Sărat-i börtönök mellett a nagyenyedi volt a legfontosabb és legkeményebb intézmény, amelyben politikai foglyokat őriztek a kommunista Romániában.[7] Politikai foglyok 1945-től kezdve az 1989-es romániai forradalomig voltak itt. 1945-ben csupán 164 rab maradt Nagyenyeden; 1946 végére már 345 politikai foglyot és 93 gyanúsítottat tartottak fogva. Ez a létszám 1947-ben 256-ra és 346-ra nőtt, 1948-ban pedig 889-re illetve 1269. A háború utáni első négy évben összesen 2405 rabot és 1683 gyanúsítottat őriztek.[8][7]

1945-ben a Román Kommunista Párt főtitkára, Gheorghe Gheorghiu-Dej egyik beszéde nyomán a börtönben átnevelési programot indítottak a legionáriusok számára: a munka mellett marxista műveket kellett olvasniuk; az átnevelést visszautasítókra magánzárka várt.[9] Az önkritikát gyakorlók közül egyeseket 1963-ban szabadon bocsátottak; ők szabadulásuk után cikkeket írtak a Glasul patriei című, a nyugaton élő románoknak szánt folyóiratba.[10]

1948. október és 1949. november között több mint 4000 politikai foglyot hoztak a nagyenyedi börtönbe, az 1950-es évek elején pedig évente több mint 2000-et.[6] A Centrul Internaţional de Studii asupra Comunismului [Nemzetközi Központ a Kommunizmus Tanulmányozására] tanulmánya szerint a a kommunista rendszer idején a romániai politikai foglyok 16,2%-a töltött valamennyi időt Nagyenyeden.[11] 1945 és 1965 között 563 halálesetet jegyeztek fel a börtönben, a legtöbbet (110) 1947-ben. A halál oka többnyire tífusz, a hideg, a megfelelő orvosi ellátás hiánya, alultápláltság és a magánzárka volt.[6] 1945 és 1989 között összesen 782 rab halt meg Nagyenyeden.[12]

Egy 1954-es CIA-jelentés szerint: "A nagyenyedi börtön az egyik legnagyobb és legkeményebb Romániában. A politikai foglyok nem kaphatnak levelet vagy csomagot otthonról, leszámítva, hogy időnként megengedik nekik, hogy levélben téli ruhát kérjenek az otthoniaktól. […] Büntetési formák a „tartalékba”, azaz egy levegőt alig tartalmazó ládába zárás, kényszermunka, vagy a híres Duna–Fekete-tenger-csatornánál történő munka."[13] Ion Ioanid(wd) A mi mindennapi börtönünk című emlékiratában a tizenkét évnyi, börtönökben és munkatáborokban eltöltött időről emlékezve megjegyzi, hogy Nagyenyed elszigetelése a külvilágtól a legszigorúbb volt, és így folytatja: „Hírneve jól megalapozott volt. A legbörtönebb börtön. Jelképpé vált. A szentek szentje.”[14]

Az 1950-es és 1960-as években a börtön műhelyébe szállították a román királyi hadsereg tisztjeitől elkobzott díszkardokat megsemmisítés illetve újrahasznosítás céljából.[15]

Igazgatói

[szerkesztés]

A nagyenyedi börtön igazgatói a kommunista időszakban az alábbiak voltak:[16][17][18][12]

  • Alexandru Guțan őrnagy, 1945–1948
  • Alexandru Farcaș őrnagy, 1948–1950
  • Nicolae Dorobanțu százados, 1950–1953
  • Ștefan Koller ezredes, 1953–1958
  • Gheorghe Crăciun(wd) ezredes, 1958 november–1964. december 31.
  • Iorgu Volcescu ezredes, 1965–1973
  • Traian Moldovan ezredes, 1973–1978
  • Mihai Damian alezredes, 1978–1981
  • Vasile Rus ezredes, 1981. december 1. – 1987. április 1.
  • Vasile Țârtan ezredes, 1987. április 1. – 1991. április 26.

Rabtemető

[szerkesztés]

A börtönben elhunytakat a börtön saját temetőjében, jeltelen sírokban, a rokonok értesítését mellőzve hantolták el. 1957-ben fény derült arra, hogy az egyik börtönőr azonosította a sírokat, értesítette a rokonokat, és egy megfelelő összeg fejében gondozta a sírt vagy segített a holttest exhumálásában.[19]

1992-ben a volt politikai foglyok szövetsége kezdeményezte egy emlékmű állítását a temetőben; ennek munkálatai 1999-ben fejeződtek be.[20]

Napjainkban

[szerkesztés]
Az őrtorony

A börtön napjainkban (2024. március) maximális biztonsági fokozatú fegyházként működik.[21] 2009-ben átlagosan 1198 elítéltet őriztek benne.[22] 2017-ben 759 férőhelye volt, de ennél hetvennel több rabot tartottak fogva.[23] 2018. július 2-án a törvényes férőhelyek száma 518, a fogvatartottak száma 566 volt.[24] A börtön honlapján 2024. március 23-án olvasható adatok szerint a törvényes befogadóképesség 723 fő, és mintegy ezer rabot tartanak fogva.[21]

A börtönben általános orvosi rendelő, fogorvosi rendelő, gyógyszertári fiók, ortodox templom, könyvtár és tornaterem található.[24]

2017 óta a börtön egyik terme a kommunista időszakban itt raboskodó politikai elítélt, Petre Țuțea(wd) nevét viseli; a terem oktatási és pszichoszociális segítségnyújtási célokat szolgál.[25] Szintén 2017-ben fejezték be a látogatók fogadására szolgáló helyiség kialakítását.[24]

2022-ben elindult a börtön modernizálása és bővítése, amelynek során a hasznos alapterületet 920 négyzetméterről 1555-re tervezik növelni. A munkálatok várhatóan 24 hónapot tartanak, a projekt összes költsége 2,5 millió euró lesz.[26]

Nevezetes foglyai

[szerkesztés]

Ez a nem teljes lista a nagyenyedi börtön nevezetes foglyait tartalmazza. A néve előtti † jel a börtönben elhunytakat jelzi.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Börtöntörténet. www.kisfoghaz.hu (Hozzáférés: 2024. március 23.)
  2. Kolocz Dóra: Börtönépítészet - Visszatekintő tanulmány a magyarországi börtönépítészet hőskoráról Erdélyi Mór fényképei alapján. Börtönügyi Szemle, 1. sz. (2023)
  3. Lőrincz József – Mezey Barna: A magyar börtönügy története. Budapest: Dialóg Campus. 2019.  
  4. Martiri Aiud / Cadru istoric. www.martiriaiud.ro (Hozzáférés: 2024. március 23.)
  5. A magyar börtönügy és az országos letartóztatási intézetek. Szerk. Megyery István. Budapest: Franklin. 1905.  
  6. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa Virgiliu Țârău–Ioan Ciupea: Morții penitenciarului Aiud 1945–1965. old.historica-cluj.ro (Hozzáférés: 2024. március 23.)
  7. a b Andrei Muraru: Dicționarul penitenciarelor din România comunistă: 1945–1967. Iași: Polirom. 2008. ISBN 978-973-46-0893-5  
  8. Ovidiu Hațegan: Aiud – lagăr de exterminare pentru opozanții sistemului comunist. www.hotnews.ro (2006. december 28.) (Hozzáférés: 2024. március 23.)
  9. a b Roland Clark: Re-Membering Codreanu: Maligning Fascist Virtues in Aiud Prison, 1964. Caietele CNSAS, VIII. évf. 2. sz. (2015)
  10. a b c d e f Miskolczy Ambrus: A vasgárdisták átnevelése a kommunista börtönvilágban. Hitel, XXVIII. évf. 7. sz. (2015. július)
  11. Recensământul populației concentraționare din România în anii 1945–1989 (date preliminare). www.memorialsighet.ro (Hozzáférés: 2024. március 23.)
  12. a b Torționarii închisorilor României. www.cuvantul-ortodox.ro (2013. március 3.) (Hozzáférés: 2024. március 23.)
  13. Information Report – Rumania – Aiud Prison. www.cia.gov (1954. január 11.) (Hozzáférés: 2024. március 23.)
  14. Ion Ioanid: Închisoarea noastră cea de toate zilele. Editia a III-a. Vol. I. Bucuresti: Humanitas. 2013. 473. o. ISBN 978-973-50-4203-5  
  15. Bakó Botond: Elrejtett román királyi díszkardok nyomában. Ásatások a nagyenyedi börtön kovácsműhelye körül. Szabadság, XXIV. évf. 249. sz. (2012. október 27.)
  16. Dorin Țimonea: Torționarii de la Penitenciarul Aiud: reeducare și teroare în perioada comunistă. Adevărul, (2013. március 6.)
  17. Ramona Găină: Cei mai temuți șefi ai Securității – colonelul Gheorghe Crăciun, despre care se spune că ar fi inventat carcera de 60/60 de centimetri căptușită cu cuie. Adevărul, (2013. június 19.)
  18. Cristina Cicău: Miliția Spirituală: Cinci ardeleni apar pe lista torționarilor din lotul Vișinescu. Transilvania Reporter, (2013. október 12.)
  19. Dorin Timonea: Peripeţii la închisoarea din Aiud, în anii '50. Paznicul care a ajutat la deshumarea unor deţinuţi politici morţi în carcera comunistă. adevarul.ro (2020. november 8.) (Hozzáférés: 2023. március 24.)
  20. Monumentul „Calvarul Aiudului”. www.aiud.ro (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  21. a b Penitenciarul Aiud > Despre instituție. anp.gov.ro (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  22. B. B: Régiós börtönértekezlet Nagyenyeden. Szabadság, XXII. évf. 20. sz. (2010. január 26.)
  23. Hetvennel többen az enyedi börtönben. Szabadság, (2017. február 3.)
  24. a b c Penitenciarul Aiud. anp.gov.ro (Hozzáférés: 2024. március 24.) arch
  25. Andrei Pau: Sala "Petre Țuțea" a Penitenciarului Aiud a fost sfințită. basilica.ro (2017. január 20.) (Hozzáférés: 2024. március 23.)
  26. a b c d Radu Andreea: Se renovează pușcăria pe unde au trecut mai mulți politicieni marcanți. lumeapolitica.ro (2022. szeptember 14.) (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  27. Mariana Iancu: Cum a devenit legendarul Horia Agarici, eroul Constanţei, criminal de război. Fiul său a stat 14 ani într-o casă de copii. adevarul.ro (2015. november 14.) (Hozzáférés: 2024. március 23.)
  28. Wolf von Aichelburg (1912–1994). www.ikgs.de (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  29. Dragoş Ursu: Bartolomeu Anania şi reeducarea de la Aiud. O perspectivă documentară. Tabor, XV. évf. 3. sz. (2021)
  30. Cristi Frisk: Constantin Anghelache, fotbalistul care l-a învăţat să schieze pe Regele Mihai. historia.ro (Hozzáférés: 2024. március 23.)
  31. Adrian Nicolae Petcu: Generalul Ioan D. Arbore, creştinul sub persecuţia comunistă. Lumina, (2017. november 22.)
  32. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s Memorialul scriitorilor români deținuți în închisorile comuniste. main.components.ro (Hozzáférés: 2024. március 23.)
  33. 1956 Erdélyben: Politikai elítéltek életrajzi adattára 1956-1965. Szerk. Dávid Gyula. Kolozsvár: Polis – Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2006. ISBN 9738341795  
  34. Petre Opris: Câteva fapte săvârşite de Emil Bodnăraş şi biografia sa pentru campania electorală din anul 1946. www.hotnews.ro (2020. december 4.) (Hozzáférés: 2024. március 23.)
  35. Sorin Bottez - mărturie filmată despre Reeducarea prin tortură. www.experimentulpitesti.org (2008. június 3.) (Hozzáférés: 2024. március 23.)
  36. Alexcandru Mica: Harry Brauner si perenitatea folclorului. Cultura, 449. sz. (2013. december 5.)
  37. Lecţia de istorie. Generalul Corneliu Calotescu – cavaler al ordinului „Mihai Viteazul”. Jurnalul de Arges, (2019. január 10.)
  38. Dan C. Mihailescu: George Matei Cantacuzino, între Aiud și Marcus Aurelius. Revista 22, (2021. január 19.)
  39. Mariana Sipos: „Zvircolindu-se dintr-o moarte intr-alta“: Ion Caraion. Observator cultural, (2004. március 16.)
  40. Povestea lui Ştefan Cîrjan, tehnicianul care a schimbat mai multe închisori decît echipe » Arestat la antrenament. www.gsp.ro (2010. március 26.) (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  41. Radu Cioculescu. www.memorialsighet.ro (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  42. Istoricul Radu Ciuceanu a murit la vârsta de 94 de ani. historia.ro (2022. szeptember 13.) (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  43. Ionela Stănilă: Gen. Vladimir Constantinescu, omagiat la muzeu în cadrul proiectului Centenarul Marii Uniri. adevarul.ro (2018. június 7.) (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  44. a b Bakó Botond: Politikai elítéltek maradványaira bukkantak Nagyenyeden. Szabadság, XXIII. évf. 134. sz. (2011. június 11.)
  45. Generalul Dumitru Coroamă: „Majestate, nu pot să execut ordinul de a trage în tineretul ţării!”. zch.ro (2014. július 19.) (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  46. Florian Bichir: General Ioan Dumitrache, Portrait of a Legend. en-gmr.mapn.ro (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  47. Gheorghe Eminescu, nepotul lui Eminescu, deţinut politic închis de bolşevici la Aiud, Jilava, Ocnele Mari şi lagărul de la Peninsula. www.marturisitorii.ro (2017. január 15.) (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  48. Radu Filipescu. www.memorialsighet.ro (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  49. The Life of the New Confessor Valeriu Gafencu. www.impantokratoros.gr (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  50. VIII. Márton Áron zarándoklat. ersekseg.ro (Hozzáférés: 2024. március 23.)
  51. Mariana Iancu: Cinismul comuniştilor: Renumitul chirurg Victor Gomoiu apare în fişa matricolă penală ca eliberat, deşi el a murit în închisoare. adevarul.ro (2020. február 13.)
  52. Pantelimon Halippa (1883 – 1979). mvu.ro (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  53. Ion Ioanid (1926-2003). www.memorialsighet.ro (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  54. Mariana Iancu: Horia Macellariu, destinul unui amiral judecat pentru crime de război: eroul care a salvat Constanţa. adevarul.ro (2017. szeptember 23.) (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  55. General de divizie Gheorghe Manoliu. www.rumaniamilitary.ro (2021. november 29.) (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  56. 47. Lakatos István kolozsvári szociáldemokrata politikus visszaemlékezése a Márton Áron-per lefolyására. In Történeti kényszerpályák - kisebbségi reálpolitikák II. (Dokumentumok a romániai magyar kisebbség történetének tanulmányozásához 1944-1989). Szerk. Vincze Gábor. Csíkszereda: Jakabffy Elemér Alapítvány – Teleki László Intézet – Pro-Print. 2003.  
  57. Marius Oprea: Viata lui Alexandru Nicholschi, cel mai cunoscut tortionar al Securitatii, de la spion sovietic la mare securist si pina cand a murit de frica. www.mediafax.ro (2021. március 17.) (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  58. Gherman Pântea (1894 – 1968). mvu.ro (2018. szeptember 12.) (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  59. Despre vieţuirea părintelui Arsenie Papacioc în temniţa Aiudului. fericiticeiprigoniti.net (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  60. Magyar katolikus lexikon X. (Oltal–Pneu). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2005.  
  61. Calin Stanculescu: Nicu Porsenna, o victima a temnitelor comuniste. Romania libera, (2005. augusztus 12.)
  62. Masacrarea generalilor eroi. paginiromanesti.ca (2008. július 15.) (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  63. Gheorghe Șincai. cultura.inmures.ro (Hozzáférés: 024. március 23.)
  64. Present Places of Imprisonment of Leaders of the Romanian Opposition. evz.ro (1948. november 26.) (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  65. Dragos Ursu: Părintele Dumitru Stăniloae și reeducarea de la Aiud. Lumina, (2017. október 29.)
  66. Istoria jurnalismului. Jurnalul de temnita: Nicolae Steinhardt. Monitorul de Fagaras, (2021. november 23.)
  67. Daniela Sontica: Scriitorul Paul Sterian: glorie, închisoare, marginalizare. Lumina, (2017. június 21.)
  68. Adam Cailler: Inside Andrew Tate jail which is harshest in Romania and has suite of 'sex rooms'. Daily Star, (2023. január 5.)
  69. Stefan Baciu: Poet Constant Tonegaru. www.rri.ro (2019. március 16.) (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  70. Méliusz József: Sors és jelkép. Második, javított kiadás. Bukarest: Kriterion. 1973. 96. o.  
  71. Gazda József: Elrabolt esztendők: 1956–1964. Kolozsvár: Polis. 2006.  

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Aiud Prison című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]