Nagy fűrészesrája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Nagy fűrészesrája
Pristis pectinata - Georgia Aquarium Jan 2006.jpg
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Öregrend: Rájaszerűek (Batoidea)
Rend: Fűrészesrája-alakúak (Pristiformes)
Család: Fűrészesrájafélék (Pristidae)
Bonaparte, 1838
Nem: Pristis
Klein, 1776
Faj: P. pectinata
Tudományos név
Pristis pectinata
Latham, 1794
Szinonimák
  • Pristis acutirostris Duméril, 1865
  • Pristis annandalei Chaudhuri, 1908
  • Pristis antiquorum (non Latham, 1794)
  • Pristis clavata (non Garman, 1906)
  • Pristis evermanni Fischer, 1884
  • Pristis granulosa Bloch & Schneider, 1801
  • Pristis leptodon Duméril, 1865
  • Pristis megalodon Duméril, 1865
  • Pristis occa (Duméril, 1865)
  • Pristis pectinatus Latham, 1794
  • Pristis serra Bloch & Schneider, 1801
  • Pristis woermanni Fischer, 1884
  • Pristis zijsron (non Bleeker, 1851)
  • Pristobatus occa Duméril, 1865
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Nagy fűrészesrája témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy fűrészesrája témájú kategóriát.

A nagy fűrészesrája vagy fűrészhal (Pristis pectinata) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a fűrészrája-alakúak (Pristiformes) rendjébe, ezen belül a fűrészesrájafélék (Pristidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy fűrészesrája a Föld három óceánjában megtalálható. Az Atlanti-óceán nyugati részén, az USA-i Észak-Karolinától Bermudán, a Mexikói-öblön és a Karib-tengeren keresztül Argentínáig fordul elő. Ugyanez óceán keleti részén az elterjedési területe Gibraltártól Namíbiáig tart; lehet, hogy a Földközi-tengerben is van állománya. Az Indiai-óceánban a Vörös-tengertől és Kelet-Afrikától a Fülöp-szigetekig található meg. A Csendes-óceán nyugati részén is előfordul, azonban ugyanez óceán keleti részén, a nagy fűrészesrája jelenléte, csak feltételezett.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hal testhossza 540-760 centiméter, legnagyobb súlya 350 kilogramm. A hosszú, lapos pengeszerű „csőrén”, 24-32 fogpár látható. Nagy farokúszóján nincsen alsó nyúlvány. Testszíne a szürkétől a feketés-barnáig változik; oldala és úszói világosabbak. Hasi része a fehértől a szürkés-fehérig változik, de világos sárga is lehet.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sawfish.jpg

Egyaránt megél sós-, édes- és brakkvízben is. Nagyjából a trópusi és szubtrópusi óceánok lakója, de lagúnákban, öblökben, folyótorkolatokban és tavakban is megtalálható. 10 méternél mélyebbre, nemigen merül le. Fűrésszerű orrnyúlványával az aljzaton keresgéli gerinctelenekből és halakból álló táplálékát.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anadrom vándorhal, a folyókba úszik ívni. A nagy fűrészesrája ál-elevenszülő, vagyis a hím által megtermékenyített peték, a nőstény petefészek vezetékének üregében fejlődnek ki. Ha eljön a szülés ideje, az anya kitolja az érett petéket (ikrákat). A belső nyomástól feszülő ikraburok a szülés pillanatában szétreped, és a kis halivadék a szülőcsatornából a szó szoros értelmében, általában farokkal előre, kilökődik az anya testéből.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ipari mértékű halászata nincs, azonban a sporthorgászok kedvelik. Húsa ehető; halolajából gyógyszert és szappant készítenek, a bőriparban is használják. A kifogott felnőtt példányokat kitömik.

Ha az akváriumban cápák is vannak, a nagy fűrészesrája rájuk támadhat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]