Némäti Kálmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Némäti Kálmán
Született 1855. szeptember 23.
Nagyszécsény (Szécsény)
Elhunyt 1920. február 15.
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása tanár, őstörténet-kutató, író

Némäti Kálmán, névváltozatok: Németi, Némethi (Szécsény, 1855. szeptember 23.Budapest, 1920. február 15.) tanár, író, postatanácsos, könyvtárnok, őstörténet-kutató. Ő szerkesztette az első magyar-török, török-magyar szótárat. Emléktábláját 1990-ben avatták a szécsényi főtéri postánál.

Életpályája[szerkesztés]

1855-ben Szécsényben született. Balassagyarmaton, majd Selmecbányán járt gimnáziumba. A VI. osztálytól Farnadra ment segédlevitának egy évre, majd két évig a losonci tanítóképző növendéke volt. Innét visszatért Selmecre, ahol két év alatt tanulmányait befejezte és érettségi vizsgát tett. Zsivora György pártfogásával Artner Kálmán ügyvéd családjánál nevelő volt, mellette bölcsészettudományt tanult a Pesti Egyetemen, ahol 1879-ben tanárként végzett. Ezután nevelőtanárként dolgozott és magyar-őstörténeti kutatásokat folytatott. Nevelői működését Zichy János grófnak János fia mellett fejezte be. Több mint tíz nyelven megtanult (beszélt németül, angolul, franciául, latinul, görögül, oroszul, tótul [szlovák], törökül és mongolul, később pedig a kínai nyelvet tanulta). Az ismeretlen nyelvű Rohonci-kódex jeleit rendszerbe foglalta 1889-ben megjelent tanulmányában. Ez év áprilisától a nyers vegetáriánus életmódra adta magát és a nyerskoszt, továbbá a böjt propagátoraként lépett fel. Minden főtt vagy sült ételtől tartózkodott, később lemondott a tej, tojás és sajt élvezetéről is. Ismerősei és rokonai bolondnak nézték, és miután nem kapott alkalmazást, a mátrai Csörgő-lyuk barlangba vonult vissza a világtól. Két éven át, 1889-től 1891-ig élt ott remeteként, saját készítésű ruhákban járva és vadon nőtt gyümölcsökkel és nyers gyökerekkel táplálkozva. A környékbeli emberek időnként felkeresték, hallgatták beszédeit és ellátták búzával, gyümölccsel és kenyérrel. Visszatérve a civilizációba 1894-től írnokként dolgozott. A fizetése egynegyedéből ruházkodott, táplálkozott és írószereit fedezte, a kétharmadából pedig édesanyját segítette és fizette még régi adósságait és munkáinak kinyomatási költségeit. Később a szécsényi főpostán könyvtárőrként, majd a budapesti főpostán dolgozott, de táplálkozási életmódját továbbra is szigorúan megtartotta, sokszor csak búzaszemekkel táplálkozott.

Két művet is írt táplálkozási nézeteiről, amely akkoriban nem keltett nagyobb érdeklődést, de a későbbiekben Bicsérdyre hatással voltak, akit személyesen is segített annak budapesti tartózkodása idején. Számos egyéb könyvet és publikációt is kiadott a magyarok eredetére vonatkozólag. 1897-ben Kairóba utazott tanulmányútra, majd 1899-től 1901-ig Londonban tartózkodott és a British Museumban kutatott a magyar őstörténetre vonatkozólag. 1908-tól 1909-ig államköltségen, másfél éven át, Párizs, München, Berlin, Szentpétervár, London és Liverpool, majd 1911-től, egy éven át, ismét Egyiptom és Párizs könyvtáraiban búvárkodott. Élete végén angol nyelvtanfolyamot tartott Budapesten.

Művei (könyvek és kéziratok - válogatás)[szerkesztés]

  • Árpád népének hét törzse hún volt, reprint 2013
  • Az óriás-szfinxnek hieroglif neve = hun, reprint 2001
  • Nagy-Magyarország ismeretlen történelmi okmánya, 1911. Online, reprint 2001
  • Hun-történelmi örökségünk
  • A hiung-nu - hun azonosság földrajzi bizonyítékai
  • A Magyar tudomány eredete
  • Ezredéves eredetünk
  • Teofülaktosz görög okmánya az ótörök államtörténelem eredetéről
  • Bál Czefón = A kairói óriás-szfinx
  • Nemzettörténelmünk Árpád előtt
  • A világtörténelem sarkelve
  • A Rohonczi Codex Ábéczéje, 1889
  • Rohonczi Codex tantétel, 1892
  • Ősi dicsőségünk : Ki az a magyar?, 1892
  • Kazár tantétel, 1892
  • Ezredéves Eredetünk, 1892
  • Nemzetiségünk keresztlevele, 1892
  • Hungár sarktantétel, 1893
  • Hazánk elvei, 1894
  • Szittya elmélet, 1894
  • Táplálkozásunk törvénye, 1895
  • Millenniumi örökségünk : 894-1894, 1895
  • Diät-Gesetz: eine Sittenstudie, 1896
  • Nagy-Magyarország baskir titka, 1901
  • A Nimród-elmélet fölfedezett ismeretforrása, 1912
  • Dr. Hirth Frigyes tanitása a Hiung-Nukról, 1913
  • Szfinx-történelmi kutatásom, 1914

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]