Musztafa herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Musztafa herceg
Musztafa herceg török ​​miniatúrán
Musztafa herceg török ​​miniatúrán
Született
1515
Manisa
Elhunyt
1553. október 6. (37-38 évesen)
Ereğli
Állampolgársága török
Házastársa Rumeysa Sultan
Szülei Mahidevran szultána
I. Szulejmán oszmán szultán
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Musztafa herceg témájú médiaállományokat.

Musztafa herceg (Manisa, 1515Konya, 1553. október 6.) I. Szulejmán szultán és Mahidevran szultána fia. Szulejmán gyermekei közül a legidősebb, aki megérte a felnőttkort. 1533–1541 között Manisa sajk, később Amasya és Konya kormányzója. Az oszmán trón törvényes várományosa volt 1553-ig, mikor árulás vádjával kivégezték.

Élete[szerkesztés]

1515-ben született Manisában, ahol apja, Szulejmán herceg volt a kormányzó. Manisa hagyományosan az a tartomány volt, amelyet a mindenkori trónörökös kormányzott. 1520-ban, I. Szelim szultán halálakor Musztafa apja, I. Szulejmán lett az uralkodó, és családhával Isztambulba költözött. Musztafa a Topkapı palotában töltötte gyermekkorának nagy részét, és ott is tanult. Apjával való kapcsolatában már korán jelentkeztek problémák; bár Musztafa volt a legidősebb fiú, aki megérte a felnőttkort, egyes történészek szerint Szulejmán jobban kedvelte a Hürrem szultánától született első fiát, Mehmed herceget. Ez azonban nem vert éket Musztafa és testvérei közé; különösen a korban hozzá legközelebb álló Mehmettel volt jó kapcsolata, de a többi testvére is közel állt hozzá. 1533-ban Musztafa lett Manisa tartomány kormányzója – ezt a pozíciót hagyományosan a trónörökös töltötte be, mivel ez a tartomány volt a legközelebb a fővároshoz, és a trón esetleges megüresedése során innen lehetett a legkönnyebben elfoglalni. 1541-ben azonban Szulejmán az időközben felnőtt Mehmetet nevezte ki Manisa kormányzójává, Musztafát pedig a kevésbé jelentős Amasya tartományba küldte. A szultán ezt azzal magyarázta, hogy szeretné, ha Musztafa a birodalom keleti partvidékét védelmezné, és így megtanulná egy ilyen hatalmas birodalom irányítását; kijelentette azt is, hogy még mindig Musztafát tartja örökösének.[1] Ez megnyugtatta a hadsereget és a népet is, akik körében Musztafa igen népszerű volt.

Musztafa Amasyában értesült öccse, Mehmet haláláról 1543-ban. Mehmet helyére 1544-ben Hürrem második fia, Szelim került kormányzóként. Musztafa 1549-ben Konya tartomány kormányzója lett[2] – korábban ezt a pozíciót Hürrem harmadik fia, Bajazid herceg töltötte be.

Cl. Duflos (1700-1786): Musztafa herceg kivégzése; metszet

Szulejmán hosszú uralkodásának végéhez közeledve nagy rivalizálás tört ki közötte és féltestvérei között a trónért. Hürrem szultána, hogy fiát, Szelimet támogassa, szövetkezett a nagyvezírrel, Rüsztem pasával, aki lánya, Mihrimah szultána férje volt. Szulejmán perzsiai hadjárata alatt a sereg egy időre letáborozott a Konya tartománybeli Ereğli környékén. Rüsztem pasa felajánlotta Musztafának, hogy csatlakozzon apja seregéhez, ugyanekkor azonban Szulejmánnal elhitette, hogy fia azért jön, hogy megölje és átvegye a hatalmat.[3] Musztafa hatalmas népszerűsége a janicsárok körében hihetővé tette ezt a vádat. A trónörökös elfogadta a pasa ajánlatát, és sereget gyűjtött, hogy csatlakozzon apjához, Szulejmán pedig ezt fenyegetésnek vette és elrendelte fia kivégzését. Mikor a herceg belépett apja sátrába, Szulejmán őrei rátámadtak és hosszú küzdelem után egy íjhúrral megfojtották.[4]

Szulejmán parancsára Musztafa rangjához méltó temetést kapott: egy hétig állt teste felravatalozva a Hagia Sophiában, majd egy bursai mauzóleumban helyezték örök nyugalomra. Legfiatalabb öccsét, a törékeny egészségű Dzsahángír herceget a feljegyzések szerint a Musztafa halála felett érzett bánat ölte meg fiatalon. Anatólia népét, főleg Manisa, Amasya és Konya lakosságát nagyon megrázta a herceg kivégzése, mert tisztelték és a következő szultánt látták benne; az itt élők Musztafa szultánként emlékeztek rá, mintha trónra lépett volna. A kivégzést az egész oszmán társadalom igazságtalannak tartotta, Hürrem szultána és Rüsztem pasa politikai manőverének tudták be; a janicsárok és az anatóliai katonák fel is lázadtak, emiatt Szulejmán egy időre leváltotta Rüsztemet a nagyvezíri pozícióból, helyére Kara Ahmed pasa került.

Taşlıcalı Yahya költő elégiában emlékezett meg a halott hercegről, II. Szelim szultán pedig a Musztafa iránti kegyeletből jól bánt Mahidevrannal a szultána életének utolsó éveiben.

Családja[szerkesztés]

Musztafa Szulejmán szultán és Mahidevran Gülbahar legidősebb gyermeke volt. Valószínűleg két édestestvére (Ahmed herceg és Raziye szultána), valamint számos féltestvére volt. Tizenegy ismert gyermeke született.

Feleségei és ágyasai
  • Fatma szultána – eredetileg egy Adriana nevű horvát nő; Orhan és Szulejmán hercegek anyja.
  • Ayşe – Mirza Aslanbek bég, egy cserkesz nemesember lánya; Nergisşah szultána anyja.
  • Nuricihan szultána – Saadet I Giray krími tatár kán lánya, Musztafa törvényes felesége, Handan és Hatice szultánák anyja.
  • Rümeysa szultána – bosnyák származású, Mehmed herceg, valamint Mihrişah szultána és talán Şah szultána anyja.
  • Hatice szultána – Kaytuko bég, egy cserkesz nemesember lánya, Szelim herceg anyja; Şemsiruhsar Hatun rokona.
  • Handan Hatun – Mirza Beslan bég, egy cserkesz herceg lánya, Anapában született, Mahidevran hozta a hárembe.
  • Nurbegüm szultána – Mahmud Giray krími tatár kán lánya, 1547-től Musztafa törvényes felesége, Murád és Oszmán hercegek anyja.
Fiai
  • Szulejmán (Manisa, 1534 – 1537)
  • Orhán (Manisa, 1535 – 1553. december 10.)
  • Szelim (Manisa, 1538 – 1553. december 10.)
  • Ibrahim (Amasya, 1542 – 1553. december 10.)
  • Mehmed (Amasya, 1547 – 1553. december 10.)
  • Murád (Amasya, 1548 – 1553. december 10.)
  • Ahmed (Konya, 1552)
  • Oszmán (Konya, 1552)
Lányai
  • Nergisşah (Manisa, 1536 – 1592) Musztafa kedvenc lánya; 1555-ben férjhez ment Cenabi Ahmet pasához, Anatólia kormányzójához, de ezután is Bursában élt; apja sírjába temették.
  • Hatice (Manisa, 1538 – 1603)
  • Handan (Amasya, 1544 – 1621)
  • Ayse (Amasya, 1546)
  • Mihrisah (Amasya, 1547 – 1598)
  • Şah (Amasya, 1550 – 1597) 1562-ben férjhez ment Abdülkerim pasához, Amasya kormányzójához.[5]

Emlékezete[szerkesztés]

Gabriel Bounin: A szultán című tragédia kezdőlapja

Gabriel Bounin francia drámaíró La Soltane című, 1561-ben írt tragédiája Musztafa herceg halálának körülményeit és Hürrem ebben játszott szerepét dolgozza fel.[6] Ez az első darab Franciaországban, melyben oszmánok szerepelnek.[7]

Musztafa megöletését említi a Szigeti veszedelem (2. ének 47.)[8]

A Szulejmán című török televíziós sorozatban (2011–2014) a felnőtt Musztafa szerepét Mehmet Günsür alakítja.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Afyoncu, Erhan. Şehzade Mustafa. Atlas Tarih (2012. szeptember 26.) 
  2. Sakaoğlu, Necdet; Bu Mülkün Sultanları, page 137.
  3. Beosch, Moritz. The Height of the Ottoman Power; Murder of Prince Mustafa
  4. A General History of the Middle East, Chapter 13: Ottoman Era, Suleiman the Magnificent
  5. Yılmaz Öztuna, Kanuni Sultan Süleyman (Pages: 174-189), Babıali Kültür Publications, 2006
  6. The Literature of the French Renaissance by Arthur Augustus Tilley, p.87 [1]
  7. The Penny cyclopædia of the Society for the Diffusion of Useful Knowledge p.418 [2]
  8. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, Magyar Elektronikus Könyvtár.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]