Mohácsi Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mohácsi Jenő
Mohácsi Jenő 1930 körül
Mohácsi Jenő 1930 körül
Élete
Született 1886. március 28.
Mohács
Elhunyt 1944. július 8. (58 évesen)
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) dráma, vers
A Wikimédia Commons tartalmaz Mohácsi Jenő témájú médiaállományokat.

Mohácsi Jenő (eredeti neve Klein Jenő, Mohács, 1886. március 28.1944. július 8.) író, drámaíró, költő, műfordító.

Élete[szerkesztés]

Filozófiai és jogi tanulmányokat folytatott, majd jogi doktori végzettséget szerzett. Még egyetemi évei alatt Komjáthy Társaság néven irodalmi kört szervezett és részt vett a Tűz című folyóirat alapításában. 1908-ban újságírói pályára lépett, a Pester Lloydnál helyezkedett el.

A Nyugat 1926-os pályázatán díjat nyert Stella c. novellájával. 1936-ban a Kisfaludy Társaság felvette tagjai közé. A Juda Halévy Társaság titkára, majd szintén titkára, 1942-től pedig alelnöke a Magyar Pen Clubnak. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak is.[1]

Külföldi német folyóiratokban rendszeresen jelentek meg eredeti német nyelvű írásai, versei, továbbá jelentős energiát fordított klasszikus magyar színművek (pl. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Madách Imre: Az ember tragédiája, Katona József: Bánk bán) nemzetközi megismertetésére, azzal is, hogy saját maga lefordította őket németre. Babits Mihály A gólyakalifa című regényét színpadra dolgozta át, de librettókat is írt Ábrahám Pál, Radnai Miklós, Siklós Albert, Szabados Béla és Zádor Jenő operáihoz és dalműveihez.

1944-ben, deportálás közben hunyt el, Békásmegyerről induló vonat lezárt vagonjában meghalt. A mohácsi városi könyvtár felvette a nevét.

Művei[szerkesztés]

Meseköltő a Dunán c. elbeszéléskötet (Vajna és Bokor, Bp., 1941)
  • Crescens (versek, Bp. 1905)
  • Hamu (dráma, 1908)
  • Janus lelke (versek, Bp., 1909)
  • A fejedelmi hajó (dráma, 1912)
  • A nap hőse (dráma, ?)
  • Góliát (dráma, ?)
  • Stella (novellák, 1928)
  • Lidércke (regény Fráter Erzsébetről, Bp., 1935)
  • Meseköltő a Dunán (elbeszélések, Bp., 1941)
  • Jehuda ha-Lévi: egy nagy költő élete és életműve (tanulmány, Bp., 1941)
  • Hegedű és koldusbot (regény Rózsavölgyi Márkról, Bp., 1942)
  • Gemma (regény Dante feleségéről, Bp., 1944)

Operaszövegkönyv

  • Etelka szíve (1 felvonásos gyermek bibabo bábopera) (zene: Ábrahám Pál) (Premier: 1917. május, Budapesti Bábszínház)

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]