Mindannyiotok lelkiismerete megnyugodhat…
| Mindannyiotok lelkiismerete megnyugodhat… | |
| 1970-es magyar televíziós film | |
| Rendező | Dömölky János |
| Alapmű | Jerzy Zawieyski: Kiáltás a világűrbe (Krzyk w próżni świata) (1963) |
| Műfaj |
|
| Forgatókönyvíró | Dömölky János |
| Dramaturg | Szántó Erika |
| Főszerepben | |
| Operatőr | Bornyi Gyula |
| Jelmeztervező | Vicze Zsuzsa |
| Díszlettervező | Mátay Lívia |
| Gyártás | |
| Gyártó | Magyar Televízió |
| Ország | Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Játékidő | 85 perc |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Magyar Televízió |
| Bemutató |  1970. december 18., TV 1 21.00 |
| Eredeti magyar adó | M1 |
| Korhatár |  Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott |
| Kronológia | |
| Kapcsolódó film | Krzyk w próżni świata (Kiáltás a világűrbe, 1967) Krzyk w próżni świata (Kiáltás a világűrbe, 2008) |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Mindannyiotok lelkiismerete megnyugodhat… egy színes magyar filmdráma, tévéjáték Jerzy Zawieyski:[1] Kiáltás a világűrbe (Krzyk w próżni świata) című 1963-as novellája alapján Szemes Mari főszereplésével Dömölky János rendezésében.
Bemutatására 1970. december 18-án, pénteken a Magyar Televízió TV1 csatornáján 20.00-es kezdettel került sor.
Készítették[szerkesztés]
- Rendező: Dömölky János
- Írta: Jerzy Zawieyski
- Fordította: Murányi Beatrix
- Operatőr: Bornyi Gyula
- Jelmeztervező: Vicze Zsuzsa
- Díszlettervező: Mátay Lívia
Szereplők[szerkesztés]
| Szerep | Megjegyzés | Színész |
|---|---|---|
| Doktornő | Renata W., a lengyelországi elmegyógyintézetben, ahonnan a nácik elküldik az orvosokat, és 1942 júniusában megölik a betegeket, de az orvosnő ott marad, és megörökíti az eseményeket az utókor számára, bár őt is megölik végül. | Szemes Mari |
| Ápolt | az elmegyógyintézetben | Latinovits Zoltán |
| Ápolt | az elmegyógyintézetben | Gobbi Hilda |
| Őze Lajos | ||
| Ápolt | az elmegyógyintézetben | Kádár Flóra |
| További szereplők: | ||
| Nagy Anna, Lóránd Hanna, Temessy Hédi, Erdélyi Mária, Dégi István, Avar István, Bánffy György, Bárány Frigyes, Tomanek Nándor, Horváth Gyula, Körtvélyessy Zsolt, Láng József. | ||
Fogadtatás[szerkesztés]
„A cím egy név. A péntek este vetített tv-film címe látszatra többet mond — így utólag azonban már nem. Mert Renata nevéhez már hozzátartozik története, egyszerűen halála is. A halál éppen váratlanságánál, véletlenszerűségénél fogva félelmetes. Az a halál, amelyet maga vállal az ember, általában elítélendő. Általában. Persze a mai etika korántsem tartja olyan egyértelműnek az önként vállalt pusztulást — Renata halála is sokkal inkább tett vagy magatartás. Nem beteges, lélektani, hanem nagyon is érthető, emberi oka van. (Jóllehet ez az ok hosszú és megrázó lelki krízis. következtében válik okozattá; tetté, az önkéntes halál elhatározásává.) Azt mondják, az az igazán értékes — mozivászonra vagy képernyőre ültetett — irodalmi feldolgozás, amely nem puszta reprodukció, hanem saját belső műfaji törvényei alapján kiteljesedett önálló műalkotás. Dömölky János rendező—író (Zawiesky: Kiáltás a világűrbe című novellája alapján) erre tett kísérletet a Mindannyiotok lelkiismerete megnyugodhat című tv-filmben. A feldolgozásra kínálkozó irodalmi anyag — szkizofrének kivégzés előtt, a falon kívüli társadalom ijedt vonaglása és fáradt lelkiismerete meg a halált vállaló orvosnő története — egyszerű és nem lelki traumákat vizuális látványossággá növelő tv-játék maradt. Szemes Mari egyszerűen játszott egész végig: nem szenvedélyes arcjáték és ripacskodó nosztalgia, hanem egészen sok apró rezdülés, egy lépésben, egy kézmozdulatban elkapott, kifejezett lelki válaszadás jellemezte. A halálba hervadt szerelemben elhatározást nyert a hősiesség — betegek között, emlékek között, négy fal között. A helyzetek, a képek hangulata tömött és feszült; — éppen ezért kár volt ragaszkodni a jobban jellemző mozdulatok mellett és a kifejezőbb némaság helyett a hosszú monológhoz. Több merészséggel, még távolabbra kerülve a novellától — annak inkább gondolatiságához ragaszkodva csupán — még filmszerűbb, még tévészerűbb lehetett volna ez az alkotás. Hasonlóképpen ezt a néma mégis sokat mondó helyzetteremtést kellett volna ki használnia a még élesebb, még fehérebb kórházi környezettel akár ennek a színnek díszletekben kiemelésével. Akárhogy is — az őrültek bomlott világa, a töredezett lépcsőjű intézet — az ártatlanok menedékhelye volt, és tisztább volt mint a második világháború véres, sáros áradata. Persze a fenntartás egyáltalán nem hallgattathatja el e sorok írójának dicsérő szándékát. Mert dicsérhető ez a tv-játék magáért, a darabválasztásért, dicsérhető mértéktartóan modern — és nem modernkedő — ízlésvilágáért, dicsérhető a konfliktusért, mely e nézőkből az asszociációk hatalmas sorát váltotta ki. Különös szerepet kapart a kapkodó lélegzet és a tekintet. Egy szót sem szólt Őze Lajos, de játéka, virágot markoló együgyű lelkiismeretű alakja szánalmas szimbólummá nőtt. A szegényes gyermeki érzelemvilág, a korcs gondolatok n riadt tekintet annyi és olyan mély tragédiát hordozott, hogy azt a leírt szó idézheti csupán, de visszaidézni képtelen. Érdemes lenne szólni Latinovits Zoltánról, Dégi Istvánról. Érdemes lenne szólni az operatőrök munkájáról. Röviden: nagyszerű egész hű és nem avuló társadalomrajz Renata orvosnő nagyon emberi története az embertelenség korából.”[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Lengyel LMBT író, drámaíró, színész aki 1902. október 2-án Radogoszcz faluban született, ma Łódź része, és 1969. június 18-án Varsóban halt meg. Eredeti neve Henryk Feintuch, de apja, aki zsidó kereskedő volt, korán meghalt, anyja újra férjhez ment, kikeresztelkedett, és a fia felvette a mostohaapja vezetéknevét, és 1946-ig a Henryk Nowicki nevet használta.
- ↑ Lásd Tröszt (1970: 5).
Források[szerkesztés]
- Szántó Erika (1970). „„Mindannyiotok lelkiismerete megnyugodhat…”, 1970. december 18., péntek” (magyar nyelven). Rádió- és Televízióújság 15 (50), 11. o. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- Troszt, Tibor (1970). „Renata, 1970. december 20., vasárnap” (magyar nyelven). Somogyi Néplap 26 (298), 5. o. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- Jerzy Zawieyski: Kiáltás a világűrbe, ford.: Murányi Beatrix, In: Mai lengyel elbeszélők, az utószót és a jegyzeteket írta Kerényi Grácia, Dekameron sorozat, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1965, 622 p., 79–111.
- Jerzy Zawieyski: Romans z Ojczyzna̡. [Prawdziwy koniec wielkiej wojny. Odwiedziny prezydenta. Requiem dla nich obu. Krzyk w próżni świata. Romans z Ojczyzna̡. Spotkanie.] Warszawa : Czytelnik, 1963, 200 p.
További információk[szerkesztés]
- „Mindannyiotok lelkiismerete megnyugodhat…, 1970. december 18., péntek” (magyar nyelven). Rádió- és Televízióújság 15 (50), 11. o. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- Emlékvetítés (magyar nyelven). nyitott műhely. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
